12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok

Az előadások a következő témára: "12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok"— Előadás másolata:

1 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Vetési lúd (Anser fabalis) Költőterület: Európa és Ázsia északi részei (tajga és tundra) Telelőterület: Ibériai-félsziget, Atlanti partvidék, Pannon régió Vonulás: Az őszi vonulás során Skandinávia-Németalföld- Megkerülések: Hollandia, Németország, Bácska, Oroszország Hazai telelőállomány: - 5 alfaj közül az A. f. fabalis és az A. f. rossicus - 100ezres tömegben,rendszeresen előfordul szeptember végétől március végéig (csúcs: november-december) Jellemzők: Csapatos vonuló, Megszakított és ellentétes irányú vonulás, melyet a vízfelületek befagyása, a téli frontrendszerek alakítanak

2 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Nagy lilik (Anser albifrons) Költőterület: Európa orosz részei, Ázsia északi részei, É-Amerika és Grönland (tundra) Telelőterület: ÉNY-Európa, Közép-Európa, Fekete-tenger vidéke Hazai telelőállomány: - Nagy évenkénti különbségek a telelők számában - 15ezer-100ezres tömegben,rendszeresen előfordul szeptember végétől március végéig (csúcs: november-december), elsősorban a K-i országrészben Jellemzők: Csapatos vonuló, Megszakított és ellentétes irányú vonulás, melyet a vízfelületek befagyása, a téli frontrendszerek alakítanak

3 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Csörgő réce (Anas crecca) Költőterület: Eurázsia és É-Amerika középső és északi részei Telelőterület: Enyhe teleken: ÉNY-Európa, Közép-Európa Kemény teleken: Dél-Európa, É-Afrika Hazai telelőállomány: - Az év bármely szakában előfordulhat, átnyaral, ritkán költ Csúcs: szeptember-október, március-április Jellemzők: Csapatos vonuló, Vedlési vonulás Megszakított és ellentétes irányú vonulás, melyet a vízfelületek befagyása, a téli frontrendszerek alakítanak

4 Forrás: Gyűrűzőközpont

5 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Tőkés réce (Anas platyrhynchos) Költőterület: Eurázsia és É-Amerika középső és északi részei Telelőterület: Enyhe teleken: ÉNY-Európa, Közép-Európa Kemény teleken: Dél-Európa, Közép-Afrika Hazai telelőállomány: - Költ és át is telel Csúcs: szeptember-november, február-március Jellemzők: Csapatos vonuló, Vedlési vonulás Megszakított és ellentétes irányú vonulás, melyet a vízfelületek befagyása, a téli frontrendszerek alakítanak

6 Forrás: Gyűrűzőközpont

7 Forrás: Gyűrűzőközpont

8 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Böjti réce (Anas querquedula) Költőterület: Eurázsia mérsékelt égövi részei Telelőterület: Észak-, Nyugat- és Kelet-Afrika Hazai telelőállomány: - Költő fajunk, nem telel át hazánkban Csúcs: augusztus vége-szeptember, február vége-március Jellemzők: Csapatos vonuló, Vedlési vonulás Megszakított és ellentétes irányú vonulás, melyet a vízfelületek befagyása, a téli frontrendszerek alakítanak

9 Forrás: Gyűrűzőközpont

10 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Barátréce (Aythya ferina) Költőterület: Eurázsia mérsékelt égövi részei a Bajkál-tóig Telelőterület: a Földközi-tenger vidéke Hazai telelőállomány: - Költ és át is telel - Csúcs: szeptember-október, március Jellemzők: Csapatos vonuló, Vedlési vonulás Megszakított és ellentétes irányú vonulás, melyet a vízfelületek befagyása, a téli frontrendszerek alakítanak A hímek északabbra telelnek mint a fiatalok és a tojók

11 Forrás: Gyűrűzőközpont

12 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Kerceréce (Bucephala clangula) Költőterület: Eurázsia mérsékelt és északi égövi részei az erdőzónában Telelőterület: ÉNY- és Közép Európa; az Adriai-, Fekete-, Kaszpi-tenger vidéke Hazai telelőállomány: - Szeptembertől áprilisig gyakori, át is nyaral Csúcs: november-december, március-április Jellemzők: Csapatos vonuló, Vedlési vonulás Megszakított és ellentétes irányú vonulás, melyet a vízfelületek befagyása, a téli frontrendszerek alakítanak

13 Forrás: Gyűrűzőközpont

14 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Kárókatona (Phalacrocorax carbo) Költőterület: Európában széles körben elterjedt Telelőterület: a Földközi-tenger vidéke Hazai telelőállomány: - Költ és át is telel a be nem fagyott vizeken Jellemzők: Csapatos vonuló, Megszakított és ellentétes irányú vonulás, melyet a vízfelületek befagyása, a téli frontrendszerek alakítanak

15 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Szárcsa (Fulica atra) Költőterület: Eurázsia mérsékelt égövi részén Japánig, Észak-Afrika, Délkelet-Ázsia, Ausztrália Telelőterület: a Földközi-tenger vidéke (a hazai költőállomány) Hazai telelőállomány: Költ és át is telel a be nem fagyott vizeken Csúcs: augusztus vége-október és március Jellemzők: Csapatos vonuló, Megszakított és ellentétes irányú vonulás, melyet a vízfelületek befagyása, a téli frontrendszerek alakítanak

16 Forrás: Gyűrűzőközpont

17 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Fácán (Phasianus colchicus) Költőterület: Eurázsiában sokfelé betelepítették, eredeti hazája a Kaukázustól az Amúrig terjed Állandó faj, kisebb mértékben kóborol Fogoly (Pedix perdix) Költőterület: Eurázsiában a Jenyiszej folyóig a mérsékelt égövi részen, Észak-Amerikába és Új-Zélandra is betelepítették Állandó faj, extrém hideg teleken elvonulhat (lásd menekülő mozgások 3.ea)

18 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Örvös galamb (Columba palumbus) Költőterület: Európa, DNY-Ázsia, ÉNY-Afrika Észak-Amerika, Ausztrália és Óceánia egyes szigetei Telelőterület: a Földközi-tenger vidéke (a hazai költőállomány) Hazánkból novemberben vonul el és már január-februárban vissza is érkezik a költőterületre Jellemzők: Csapatos vonuló, Megszakított és ellentétes irányú vonulás, melyet a vízfelületek befagyása, a téli frontrendszerek alakítanak

19 Forrás: Gyűrűzőközpont

20 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Költőterület: Ázsiai eredetű faj, mely a 20. században Ny felé terjeszjedve eljutott NY-Európáig Hazánkban állandó faj Szarka (Pica pica), dolmányos varjú (Corvus c. cornix), szajkó (Garrulus glandarius) Hazánkban állandó fajok, egyáltalán nem vagy alig kóborolnak A szajkók inváziószerű megjelenését alkalomszerűen feljegyezték

21 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Seregély (Sturnus vulgaris) Költőterület: Eurázsia mérsékelt égövi részei, Észak-Amerika (betelepített) Telelőterület: a Földközi-tenger vidéke (a hazai költőállomány) Hazai telelőállomány: Költ és át is telel a városok környékén Jellemzők: Csapatos vonuló, szívesen vegyül más fajokkal (pl.: partmadarak) „Közbülső vonulás” lásd 4.ea.

22 12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
Erdei szalonka (Scolopax rusticola) Költőterület: Eurázsia mérsékelt égövi részei Telelőterület: a Földközi-tenger nyugati vidékei Hazai telelőállomány: Költ (erősen ingadozó számban) és át is telel enyhe teleken az ország déli részein Vonulási csúcs: március-április és szeptember-november Jellemzők: A tavaszi vonulás során már párzások is vannak, ezért gyakran a megszokott költőterülettől délre is fészkel

23 Forrás: Gyűrűzőközpont