Az egyenáramú motor D állórész „elektromágnes” I I É + forgórész

Az előadások a következő témára: "Az egyenáramú motor D állórész „elektromágnes” I I É + forgórész"— Előadás másolata:

1 Az egyenáramú motor D állórész „elektromágnes” I I É + forgórész
„áramjárta vezetőhurok” kommutátor „áramirányváltó” É I D - Az egyenáramú motor felépítése: Két fő, elektromosan aktív része az álló- és forgórész. Az állórész a főpólusokból és azok gerjesztőtekercseléseiből áll. A forgórész általában dob alakú, amelyen a tekercselés (vezetőhurok) található. A forgó dob végén található a kommutátor, amihez a forgórész tekercselése csatlakozik. A kommutátor külső részéhez rugók nyomják az áramvezető szénkeféket. szénkefe D I I É

2 Az egyenáramú motor működési elve
állórész „elektromágnes” I I É + forgórész „áramjárta vezetőhurok” kommutátor „áramirányváltó” É I D - Az egyenáramú motor működési elve: Az álló- és forgórész mágneses tere egymásra vonzó-taszító hatást fejt ki. Ennek hatására a forgórész elmozdul. A folyamatos forgó mozgás biztosításához a forgórészben az áram irányát a megfelelő időpillanatban meg kell változtatni, amit a kommutátor biztosít. szénkefe D I forgási irány I É

3 A kommutátor szerepe + + - - D D I I I I É É I I D É D É D D I I I I É
A forgórész elmozdulása addig tartana, amíg az álló- és forgórész mágneses tere egymással párhuzamos helyzetbe kerül. Ebből a helyzetből a forgórészt a lendülete tovább viszi, miközben a kommutátor rézlemezei a szénkefék alatt felcserélődnek. Így a forgórész tekercsében az áram iránya megváltozik, ami a forgórész mágneses terének irányváltozását okozza. Ezért az álló- és forgórész vonzása, taszítása tovább folytatódik, a forgórész pedig azonos irányban tovább mozog. D D I I I I É É

4 - + É D I I D É - + A forgási irány megváltoztatása D D I I I I É É D
Az egyenáramú motor forgási iránya megváltoztatható, ha a szénkeféken keresztül a forgórészre kapcsolt áram irányát megváltoztatjuk. A forgási irány azért változik meg, mert az áramjárta vezető körül kialakuló mágneses tér iránya is megváltozik, így az álló- és forgórész között létrejövő vonzás-taszítás ellentétes irányú elmozdulást okoz. D D I I forgási irány forgási irány I I É É

5 I I I I É D D É I I I I A forgási irány megváltoztatása D É + + É É I
- - Az egyenáramú motor forgási iránya megváltoztatható úgyis, ha az állórész mágneses terének irányát megváltoztatjuk. Ez elérhető, ha a gerjesztőtekercsekben folyó áram irányát megváltoztatjuk. A forgási irány azért változik meg, mert az állórész körül kialakuló mágneses tér irányának megváltozása miatt, az álló- és forgórész között létrejövő vonzás-taszítás, a forgórésznek az ellentétes irányú elmozdulását okozza. D É I I forgási irány forgási irány I I É D

6 A forgási irány nem változik
D É I I I I É + D - É D I I D - É + Az egyenáramú motor forgási iránya nem változik meg, ha az állórész mágneses terének irányát és a szénkeféken keresztül a forgórészre kapcsolt áram irányát egyszerre változtatjuk meg. D É I I forgási irány forgási irány I I É D

7 12. rész vége

8 Az egyenáramú motor felépítése: két fő, elektromosan aktív része az álló- és forgórész.
Az állórész a főpólusokból és azok gerjesztőtekercseléseiből áll. A forgórész általában dob alakú, amelyen a tekercselés (vezetőhurok) található. A forgó dob végén található a kommutátor, amihez a forgórész tekercselése csatlakozik. A kommutátor külső részéhez rugók nyomják az áramvezető szénkeféket.

9 Az egyenáramú motor működési elve: az álló- és forgórész mágneses tere egymásra vonzó-taszító hatást fejt ki. Ennek hatására a forgórész elmozdul. A folyamatos forgó mozgás biztosításához a forgórészben az áram irányát a megfelelő időpillanatban meg kell változtatni, amit a kommutátor biztosít.

10 A forgórész elmozdulása addig tartana, amíg az álló- és forgórész mágneses tere egymással párhuzamos helyzetbe kerül. Ebből a helyzetből a forgórészt a lendülete tovább viszi, miközben a kommutátor rézlemezei a szénkefék alatt felcserélődnek. Így a forgórész tekercsében az áram iránya megváltozik, ami a forgórész mágneses terének irányváltozását okozza. Ezért az álló- és forgórész vonzása, taszítása tovább folytatódik, a forgórész pedig azonos irányban tovább mozog.

11 Az egyenáramú motor forgási iránya megváltoztatható, ha a szénkeféken keresztül a forgórészre kapcsolt áram irányát megváltoztatjuk. A forgási irány azért változik meg, mert az áramjárta vezető körül kialakuló mágneses tér iránya is megváltozik, így az álló- és forgórész között létrejövő vonzás-taszítás ellentétes irányú elmozdulást okoz.

12 Az egyenáramú motor forgási iránya megváltoztatható úgyis, ha az állórész mágneses terének irányát megváltoztatjuk. Ez elérhető, ha a gerjesztőtekercsekben folyó áram irányát megváltoztatjuk. A forgási irány azért változik meg, mert az állórész körül kialakuló mágneses tér irányának megváltozása miatt, az álló- és forgórész között létrejövő vonzás-taszítás, a forgórésznek az ellentétes irányú elmozdulását okozza.

13 Az egyenáramú motor forgási iránya nem változik meg, ha az állórész mágneses terének irányát és a szénkeféken keresztül a forgórészre kapcsolt áram irányát egyszerre változtatjuk meg.