Pro libertate III. forduló

Az előadások a következő témára: "Pro libertate III. forduló"— Előadás másolata:

1 Pro libertate III. forduló

2 A barokk mint művészeti stílus
Bár szintúgy Itáliából indult, a barokk a reneszánsznak szinte éppen az ellenkezője volt, hiszen míg a reneszánszra a kiegyensúlyozott, emberléptékű harmónia volt a jellemző, addig a barokk igyekezett ettől eltávolodni. Stílusjegyei azonban a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései. Másfelől erős túlzás lenne azt mondani, hogy a barokk eltávolodott a kiegyensúlyozott, emberléptékű harmóniától. A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Főbb stílusjegyei: - mozgalmasság, dinamizmus, - az illúzió valóságként való bemutatása, - erős kontrasztok, - látványosság, - bonyolult, túldíszített formák. A bagi római katolikus barokk templom szentélye és aranyozott gyertyatartója

3 A bagi római katolikus barokk templom bejárata
A barokk építészet A barokk az 1600-as évektől mintegy 1750-ig tartott. Bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemzi. Késői ágai a copf illetve a rokokó stílus. A barokk építészet legfőbb alkotásai az templomok valának. Egyik alapmotívuma a csigavonal, amely először az Vignola által tervezett Il Gesu templomban vált uralkodóvá. A barokk építészek gyakran élvén az illúziókeltés eszközeivel, festményeikkel és díszítményeikkel megnövelték a teret, melyet azzal értek el, hogy az tornyot összekötötték az főhajó teljes szélességével, hogy úgy tűnjön, mögötte is tart az épület. A bagi római katolikus barokk templom bejárata és mennyezetfreskója

4 Mányoki Ádám: Lengyel férfi Velazquez: Szeplőtelen fogantatás
A barokk festészet A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, az történést akará bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tárgyat, tájat ábrázolt. Az térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedvelé. Az korabeli festők az legjelentősebb megbízásaikat főúri, nem egyszer királyi megrendelőktől és az megújuló katolikus egyháztól gyűjtötték be. Az barokk festők is gyakran folyamodának az illúziókeltéshez. Fő témái az bibliai és az mitológiai jelenetek mellett a csendéletek, melyek ekkor jelenének meg a festészetben. Jellemzői: gazdag, élénk színvilág, mozgásban való ábrázolás, kidolgozott részletek, eltúlzott érzelmek, alakok bonyolult összefonódása. Legismertebb barokk festők: Velazquez, Caravaggió, Rembrandt, Rubens, Van Dyck. Az legismertebb barokk stílusú magyar festő Mányoki Ádám vala, II. Rákóczi Ferenc leginkább ismert portréjának megalkotója. Mányoki Ádám: Lengyel férfi Velazquez: Szeplőtelen fogantatás

5 A barokk szobrászat A barokk szobrok szerves egységet képeznek az épület részeivel. A lendület, a fennköltség és a méltóság a jellemző rájuk. Az alkotók kikeresték az alakok vagy csoportok szinte lehetetlennek tűnő egyensúlyi helyzetének megoldásait. Mindez az külsőségek ragyogásához vezetett. A valóság élethű visszaadására és meglepetést keltő fény-árnyék hatásokra törekedtek. Az ölelkező mozdulattal egymáshoz kapcsolt alakok csoportja szinte kikényszeríti a nézőt, hogy járja körül a műalkotást. Barokk angyal a bagi római katolikus templomban Bernini: Szent Teréz extázisa Nepomuki Szent János barokk szobra Bagon

6 A barokk Magyarországon
A 150 éves török uralom után a történelmi Magyarország területén megnőtt a Habsburg-párti arisztokrácia szerepe az ország politikai és gazdasági életében. A Rákóczi-szabadságharc leverésével az osztrákok országunkat meghódított tartománynak, olcsó nyersanyagpiacnak tekintették. A Rákóczihoz hű magyar nagyuraktól elkobzott birtokokat leginkább osztrák nemeseknek adományozták, akik a magyar nemzeti törekvéseket még idejében elfojthatták. Ennek tulajdonítható, hogy a barokk alkotások csak az 1700-as évek második felétől jelentek mag Magyarországon. A grófok és hercegek kastélyépítésbe kezdtek. Ekkor épült a legtöbb vidéki barokk templomunk. A szobrok az egyházi épületekhez kapcsolódtak. A szószékek, oltárok a pompakedvelést hirdetik. A festészetben a gazdagabb, főúri megrendeléseket neves osztrák mesterek, a helyi igényeket hazai művészek elégítették ki. A freskófesztészet kiemelkedő alakja Maulbertsch volt. Maulbertsch egyik freskója Mányoki Ádám: Podmaniczky János és Judit képmása

7 Várak és kastélyok a magyar barokk jegyében
Mária Terézia uralkodása alatt pezsdült fel igazán a művészeti élet, amit az arisztokrácia kastélyai jeleznek. A „magyar Varsailles”-nak is nevezett fertődi Esterházy-kastély barokk-rokokó stílusban épült. Barokk kastélyaink közül hasonlóan látványos a magyar kastélytípus megteremtőjének, Mayerhoffer Andrásnak egyik főműve, a gödöllői Grassalkovich-kastély. A fertődi Esterházy-kastély A gödöllői Királyi Kastély

8 Barokk alkotások Európában
Caravaggió: Szent Péter keresztre feszítése A Szent Pál-katedrális Londonban Bernini: Dávid A versailles-i palota

9 Barokk alkotások Magyarországon
A kismartoni Esterházy-kastély A gödöllői Királyi kastély díszterme A bagi római katolikus barokk templom, annak bejárata és emléltáblája