Veszettség elleni védekezés tapasztalatai Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Veszettség elleni védekezés tapasztalatai Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Veszettség elleni védekezés tapasztalatai Magyarországon
Sept 2012

2 1928 bejelentési kötelezettség Kutyák kötelező immunizálása →Magyarország a II. vh. előtt veszettségtől mentes Magyarország a múltban is élenjárt a veszettség elleni küzdelemben, hiszen nálunk már 1928-ban a kór bejelentési kötelezettség alá tartozott. Mivel ebben az időszakban vezették be a kutyák kötelező nyilvántartását és veszettség elleni, évenkénti, megelőző célzatú kötelező immunizálását is, az ország a harmincas évek végére az úgynevezett települési vagy más néven urbánus veszettségtől, azaz a háziállatoktól, főként az ebektől származtatható fertőzésektől a világon elsőként mentessé vált, így Magyarország a II. vh. előtt veszettségtől mentes volt.

3 Sajnos a II. világháború alatt, illetve az azt követő nehéz időszakban az urbánus veszettség újra felütötte a fejét, csak az ötvenes évek elejére sikerült visszaállítani a korábbihoz hasonlóan jó állapotot ben viszont észak felől az addig hazánkban nem ismert járvány, az úgynevezett erdei, vagy más néven szilvatikus veszettség jelent meg, amelynek terjesztésében élenjártak a rókák. A betegség 1966-ig csak szórványosan fordult elő, ám ezt követően a Dunántúlon robbanásszerűen jelentkezett, így 1971-től már az egész ország fertőzötté vált.

4 Rókák immunizálása 1992. ősz - 1996
Rókák immunizálása ősz tavasz: Ny-i határ, km ősz ősz: Dunántúl tavasz – ősz: Duna-Tisza köze + gócoltás a Dunántúlon 1992. ősze mérföldkövet jelentett a kór elleni küzdelemben, mivel ekkor az állami költségvetésből megkezdődhetett ötezer négyzetkilométernyi területen a nyugati határhoz közel a rókák szájon át történő, veszettség elleni vakcinázása, csalétekbe rejtett oltóanyaggal. Ausztriában ekkor már komoly eredményekkel folyt a területek mentesítése, de nálunk is egyre jobban kiterjesztették a védekezési zónákat, így 2000-re a Dunántúlon eltűnt az erdei veszettség is.

5 2001-től a Duna-Tisza-közén folytatódott a munka, miközben a Dunántúlon csak úgynevezett vészvakcinázást alkalmaztak, azaz ha egy-egy esetet észleltek, a a veszettségben beteg róka kilövési helyének környékének harminc-ötven kilométeres körzetét szórták meg vakcinával.

6 2004. tavasz - 2007. ősz: egész ország 2008. tavasz - 2012
2004. tavasz ősz: egész ország tavasz ősz: km-es sáv a nem vakcinázó országok felé + gócoltás 2004-ben jelentős változás történt, ugyanis egy Phare program keretében Magyarország igen jelentős támogatást kapott, ezért tavaszától őszéig az egész országot tudtuk minden év ta.vaszán és őszén vakcinázni

7 2007-től viszont véget ért a Phare-támogatás, ezt követően csak úgynevezett társfinanszírozásban van mód a veszettség elleni védekezésre, amelynek lényeges eleme a repülőgépes kiszórás, illetve a szakszemélyzet általi kézzel történő vakcina-kihelyezés. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak minden évben pályáznia kell Brüsszelbe, s ha azt úgy szakmailag, mint pénzügyileg megfelelőnek ítélik, akkor az Európai Bizottság az összköltség meghatározott részét állja.

8

9

10 Piros kör: házi állat Zöld háromszög: vadon élő állat (beleértve a denevért is)

11 Veszettség esetek MO-on
2010 : 11 pozítiv eset: 9 róka, 1 kutya, 1 denevér

12 Esetszámok 2011-ben 2 denevér

13 Denevér esetek 2011-ben 10.

14 Köszönöm a figyelmet!