A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, III.

Az előadások a következő témára: "A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, III."— Előadás másolata:

1 A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, III.

2 Arendt Lijphart összehasonlítási szempontjai
A hatalmi ágak kapcsolata A kormány jellege A törvényhozás jellege A pártrendszer A választási rendszer A társadalom politikai dimenzionáltsága (Törésvonalak) Központi és helyi hatalom viszonya Az alkotmány jellege A képviselet jellege

3 I. A többségi (Westminstrei) modell
Típus: Nagy-Britannia (Új-Zéland) 1. Egypárti kormányzás - koncentrált végrehajtó hatalom - egységes politikai akarat - kis parlamenti többség - nagyméretű kisebbség kizárása a hatalomból 2. Hatalomkoncentráció, a kormány uralkodó szerepe (De egyszerű bizalmatlansági intézmény, a kormánytagok megbuktathatók)

4 A többségi modell - A parlament „szavazógép” - szigorú frakciófegyelem
- kormányzati stabilitás 3. Törvényhozás - Egykamarás parlament - Anglia: aszimmetrikus kétkamarás (Közösségek Háza, Lordok Háza) Felsőház: csak késleltethet

5 A többségi modell 4. A pártrendszer
Kétpártrendszer (Anglia: Konzervatív Párt, Munkáspárt és 7 szatellit párt) 5. Választási rendszer Egyfordulós, területi alapú, egyéni „A győztes mindent visz” 6. Dimenzionáltság, törésvonalak Egy-egy társadalmi, gazdasági, politikai konfliktus (pl.: munkaadó-munkaválalló, bal-jobb, stb)

6 A többségi modell 7. Központi- és helyi hatalom viszonya
Egységes, központosított kormányzati rendszer, unitárius hatalom Korlátozott önállóságú helyi önkormányzatok 8. Íratlan alkotmány Egységes dokumentum helyett számos törvény, szokásjog és közjogi hagyományok

7 A többségi modell 9. Kizárólagos képviseleti demokrácia
Népszavazás nincs, vagy nagyon ritkán (Anglia: 1975 EK csatlakozás, 1988 a skót és a walesi parlament felállításáról)

8 Konszenzusos modell Példák: Svájc, Belgium
Megosztott végrehajtó hatalom, koalíciók Svájc: Szövetségi Tanács (7 fő) 2-2 szociáldemokrata, kereszténydemokrata, liberális, 1 fő Néppárt Etnikai összetétele: 4-5 német, 1-2 francia, 1 olasz

9 Konszenzus modell Belgium: flamand-vallon sokpárti koalíció
2. Hatalommegosztás Svájc: megválasztása után a kormány függetlenedik a parlamenttől Belgium: a kormány bizalmatlansági indítvánnyal elmozdítható 3. Kétkamarás törvényhozás és kisebbségi képviselet

10 Konszenzusos modell Együttműködési kényszer
Svájc: alsóház: Nemzeti tanács (összképviselet) felsőház: Államtanács (kantonok képviselete) Belgium: Képviselőház (arányosan) Szenátus (Flandria, Vallónia és Brüsszel) =regionális-etnikai képviselet

11 Konszenzusos modell 4. Arányos választási rendszer és kisebbségi képviselet Svájc és Belgium példái 5. Többdimenziós pártrendszer Többpártrendszer: ideológia, osztály, vallási, vagy nyelvi alapon Svájc és Belgium

12 Konszenzusos modell 6. Több törésvonal
gazdasági, társadalmi, nyelvi, etnikai és vallási törésvonalak 7. Területi és nem területi alapú föderalizmus és decentralizáció Ideáltípus: a föderáció. Hatáskörök arányos megoszlása (központi-szövetségi és tartományi-regionális)

13 Konszenzusos modell Svájc: szövetségi állam, decentralizált föderáció(kormány és 26 kanton szintű kormány hatalommegosztása) Belgium: Nyelvi alapon Holland Kulturális Tanács (Flandria) Francia Kulturális Tanács (Vallónia és Brüsszel) Három régió

14 Konszenzusos modell 8. Írott alkotmány és kisebbségi vétó
Alkotmány módosítás: Svájc. Csak szövetségi és kantoniális népszavazással Belgium: kétharmados arány mindkét Házban (plusz kisebbségi – nyelvi alapú - vétó)

15 Konszenzusos modell 9. Képviselet Népszavazások
Minta: Svájc (szövetségi, kantoniális és helyhatósági szintek) Gyakoriak, nincs eredményességi (érvényességi) küszöb)