A közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó új szabályozás Budapest, 2013. január 18. Dr. Klotz Péter antikorrupciós szakértő Közigazgatás-fejlesztési és.

Az előadások a következő témára: "A közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó új szabályozás Budapest, 2013. január 18. Dr. Klotz Péter antikorrupciós szakértő Közigazgatás-fejlesztési és."— Előadás másolata:

1 A közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó új szabályozás Budapest, 2013. január 18. Dr. Klotz Péter antikorrupciós szakértő Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési Főosztály

2 2 A hatályos szabályozás 1.2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról 141-143. § (minimalista szabályozás) 2.2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról (alkalmazhatatlan szabályozás) 3.1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 257. § - közérdekű bejelentő üldözése Alaptörvény XXV. cikk: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”

3 3 Az új szabályozás célja 1.a közérdekű bejelentések kezelésére hatékony és működőképes rendszer kidolgozása, 2.a szervezeti integritást sértő cselekmények feltárásának ösztönzése 3.a köz- és magánszféra szervezetei belső korrekciós mechanizmusainak erősítése, 4.a közigazgatás iránti közbizalom növelése

4 4 Alapelvek I. 1.általános jelleg: olyan rendszer kidolgozása, amely egyaránt képes kezelni a köz- és a magánszféra szervezeteit érintő, integritásukat és a közérdeket sértő cselekményeket 2.rosszhiszemű bejelentések visszaszorítása: a közérdekű bejelentések rendszerét úgy kell kialakítani, hogy szorítsa vissza az alaptalan és rosszhiszemű bejelentéseket annak érdekében, hogy az erre hivatott szervek kapacitásaikat az érdemi ügyekre összpontosíthassák 3.anonimitás biztosítása: egyesek vélt vagy valós félelmeik miatt nem vállalják személyazonosságukat a bejelentések megtételekor, ezért bejelentőknek biztosítani kell, hogy legyen lehetőségük névvel és név nélkül tett közérdekű bejelentések megtételére egyaránt. 4.átjárhatóság: a rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a kapcsolat és átjárhatóság más jogintézményekkel (pl. (tanú)védelmi program, adatok zárt kezelése, jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedések)

5 5 Alapelvek II. 5.modern, elektronikus alkalmazások: a (költség)hatékony és biztonságos működés érdekében a rendszer kialakításakor előnyben kell részesíteni az elektronikus alkalmazások használatát 6.adatbiztonság: a rendszer működtetése, a bejelentők adatai és a bejelentések kezelése kapcsán biztosítani kell a külső behatástól független, biztonságos működtetés feltételeit 7.szubszidiaritás: a cél e jelenségek helyi szintű kezelése annak érdekében, hogy központi beavatkozásra csak akkor legyen szükség, ha a megtett intézkedés nem kielégítő/érdemi intézkedés nem történt/a feltételezett bejelentőt hátrány éri a bejelentés miatt.

6 6 A közérdekű bejelentések folyamata Elektronikus bejelentési rendszer Alapvető jogok biztosa Közig. szerv Gazdasági társaság Bizalmi ügyvéd KIH Igazságügyi Szolgálat Integritás tanácsadó Civil szervezetek Nyomozó hatóságok

7 7 Köszönöm a figyelmet!