Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számvitelszervezés Gyurkó György.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számvitelszervezés Gyurkó György."— Előadás másolata:

1 Számvitelszervezés Gyurkó György

2 A könyvvizsgáló mint az információs rsz. fejlesztője

3 A szoftverfejlesztési folyamat

4 A fejlesztési folyamat az ISO 12207 szerint

5 Az IR fejlesztésének főbb tevékenységei
Ezek minden életciklusmodellben megjelennek: Elemzés Tervezés Megvalósítás, tesztelés, integráció Bevezetés

6 Elemzés Cél a követelmények meghatározása
A létező rendszer folyamatainak megfigyelése, elemzése Dokumentumok tanulmányozása Kérdőíves felmérés Interjúk a szakterület specialistáival, a felhasználókkal Termékek: Elemzési modellek Követelményleírások Rendszerszervezési változatok

7 Követelményleírások szerkezete

8 Rendszerszervezési változat
A követelmények olyan részhalmaza, amely a projekt korlátai mellett teljesíthető és konzisztens (ellentmondásmentes és hivatkozásteljes) Megjegyzés: Kivételesen a fejlesztés (tervezés, megvalósítás) alatt megengedhetők ellentmondó követelmények is, de legkésőbb a szoftver telepítésekor el kell dönteni, hogy közülük melyik érvényes. Tehát ilyenkor a szoftvert fel kell készíteni a telepítési időre halasztott – és már a felhasználó által hozott - döntések fogadására.

9 Tervezés A szoftvertervezés termékei:
szakterületi (termék)modell: a szakterület fogalmainak, objektumainak, viszonyainak közvetlenül megfeleltethető absztrakciókat tartalmazó modell; architektúramodell: a tervezés és a megvalósítás struktúráját és követendő mintáit és az architekturális komponensek interfészeinek specifikációit tartalmazó modell; termékterv: nagyvonalú rendszer-, illetve szoftverterv, funkcionás modulok között interfészek specifikációk, valamint részletes szoftverterv; tesztspecifikációk: egységtesztekre, integrációs tesztekre, validáló tesztelésre; megoldásmodell: az architektúramodellt maradéktalanul érvényesítő részletes szoftverterv.

10 Tervezés / 2 A szoftvertermék elemezhetőségét, változtathatóságát, tesztelhetőségét, stabilitását, hordozhatóságát, valamint a komponenseinek újrafelhasználhatóságát szolgáló alapvető tervezési (konstrukciós) elv: Egymástól függetlenül előforduló problémákat nem szabad egyazon megbonthatatlan építőelemben megoldani!!! A problémák függetlenségének felismerését segítő osztályozási szempontok: szintek és vetületek - a strukturált megközelítés szerint; szintek, rétegek és minőségek – a korszerűbb módszertanokban.

11 Felhasználói felület / Környezet, események
A szoftvertervezés szintjei és vetületei a strukturált megközelítés szerint Vetületek Szintek Adat Feldolgozás Felhasználói felület / Környezet, események Fogalmi szint A szakterületi igények, szabályok figyelembevétele A kiszolgált szakterület adatai és ezeknek a szakterület szabályaiból következő kapcsolatai. Mit?: Milyen szolgáltatásokat kell nyújtani a rendszernek? Ennek érdekében milyen funkciói lesznek? (A funkciókat mint fekete dobozokat leíró specifikációk.) Szűkebben: az ember-gép kapcsolatra vonatkozó elképzelések. Tágabban: a környezet azon eseményei, amelyekre a rendszer reagál. Logikai szint Hatékonysági, biztonsági szempontok és szervezeti korlátok figyelembevétele Informatikai hatékonysági, biztonsági szempontok miatt szükséges további adatok, adatkapcsolatok. A szervezeti korlátokat is figyelembe vevő struktúra. Hogyan?: A megoldás – az egyes funkciók működésének – részletes megtervezése. Szűkebben: a felhasználói felület, párbeszédek részletes megtervezése – minden előtérfunkcióhoz. Tágabban: részletes eseménymodellek – a rendszer és a környezete interakcióinak megtervezése. Fizikai szint A technikai környezet sajátosságainak, korlátainak figyelembevétele Konkrét adatbázis-kezelő rendszer képességeit kihasználó és korlátait figyelembe vevő tervezés. Operációs rendszer, programnyelv, fejlesztő környezet, üzemeltető környezet sajátosságait figyelembe vevő tervezés. A párbeszédeszközök, konkrét kommunikációs kapcsolatok sajátosságait figyelembe vevő tervezés.

12 Egy finomabb rendszerezés: A SunTone módszertan architektúra-sémája
Az alkalmazás minden építőeleme egy meghatározott szintbe, illetve rétegbe sorolható, és egy meghatározott minőségért felel.

13 Az elemzés és tervezés technikái, eszközei
Grafikus modellezési technikák: tömörség, egyértelműség CASE (Computer Aided Software Engineering) eszköztár: a grafikus modellezési technikák integrált támogatása elektronikus formában készülő redundanciamentes konzisztens terv szabványok és módszertan követésének kikényszerítése (automatizált ellenőrzés) hatékony csoportmunka eszköze kódgenerálás, nyomtatott dokumentáció generálása

14 A fejlesztés további tevékenységei
Kivitelezés (kódolás és egységtesztek) Integráció és integrációs teszt Minőségi teszt Szoftver telepítése, bevezetése a használatba a szervezeti folyamatok újraszervezése – a szoftver szakmai felhasználási környezetének kialakítása; a szoftver testreszabása; az üzemeltetési, technikai környezet kialakítása, a rendszer üzemeltetési környezetbe telepítése; adatmigráció, azaz a korábbi rendszer adatainak konvertálása és betöltése az új rendszer adatbázisába; a felhasználók kiképzése; próbaüzemi teszt, azaz üzemi környezetben tényleges volumenek és csúcsterhelés melletti teszt; átállás az új rendszerre

15 Életciklusmodellek

16 Vízesés modell

17 Vízesés modell / 2 Előnyei: - Világos struktúra. - A projekt egyszerűen ütemezhető, irányítható. Hátrányai: - Csak a szakaszok végén van visszacsatolás. - Feltételezi, hogy a követelmények pontosan ismertek és nem változnak. - Hosszú a fejlesztési idő.

18 V modell

19 V-modell / 2 Előnyei / hátrányai: Többnyire azonosak az egyszerű vízesés modellével. - Az egyszerű vízesés modellnél világosabb képet ad arról, hogy adott tevékenység és annak terméke mely korábbi tevékenység termékének kell megfeleljen.

20 Iteratív fejlesztés Iteráció: Azonos tevékenység vagy tevékenységsor ismételt végrehajtása. Iteratív fejlesztés: Minden iteráció újabb minőséget ad az előző végrehajtás termékéhez. - Az iterációkat határozott célkitűzés, átfogó projektterv előzi meg. Nem önálló modell, hanem egy olyan, a célt fokozatosan közelítő megoldás, amelyet klasszikus életciklusmodellekkel kombinálva új életciklusmodellt kapunk. Iteratív fejlesztésen alapuló nevezetes modellek: az inkrementális modell a spirálmodell

21 Iteratív fejlesztés / 2 Az iteratív fejlesztés motivációi:
kezelni, hogy kezdetben nem lehet ismert minden követelmény; számolni az ismert követelmények megváltozásával; különlegesen nagy kockázatú projekteket is kezelhetővé tenni (lásd spirálmodell); minél korábban szülessen egy működő, átadott verzió (lásd inkrementális modell); az előző iterációk során szerzett tapasztalatok felhasználásával a módszerek, a termékminőség folyamatos javítása (inkrementális modell); megbízhatóbb termék (inkrementális modell: előbbi következménye; spirálmodell: kifejezetten a minőségi kockázatok csökkentését célzó prototípusok).

22 Inkrementális modell - átlapolással

23 Iteratív és inkrementális modell

24 Inkrementális modell előnyei, hátrányai
Kezelni tudja a követelmények változásait. Korán megszületik egy működő, átadott verzió (ez a projekt megítélése, a megrendelő elégedettsége szempontjából nagyon fontos); Az előző verziók fejlesztése és használata során szerzett tapasztalatok felhasználásával a módszerek folyamatosan javulnak, a követelmények finomodnak, a kockázatok csökkennek. A későbbi verziók egyre megbízhatóbbak (több tapasztalat, több sokszorosan kipróbált komponens a termékben). A teljes rendszer helyett csupán egy inkrementumot fejlesztő projekt akkor is elindítható, ha a szervezet szűkösebb emberi és pénzügyi erőforrásokkal rendelkezik. Elegendő erőforrások birtokában viszont az inkrementumok fejlesztésének átlapolásával a teljes rendszer fejlesztésének időtartama is csökkenthető. Hátrányai: Szűkös erőforrások esetén a teljes rendszer lassan készül el. A soklépéses folyamat és a párhuzamos tevékenységek irányítása nehéz feladat. A már működő részeket és a későbbi lépések eredményeit újra és újra integrálni kell.

25 További életciklusmodellek
Az iteratív fejlesztés valamilyen változatai (pl. Boehm-féle spirálmodell) A kombinált iteratív-inkrementális modell változatai (pl. a Rational Unified Process – RUP-modell) A felhasználó és a fejlesztő közötti jobb megértést, a követelmények pontosabb meghatározását, valamint a fejlesztés gyorsítását szolgáló modellek (pl. egyszerű prototípusmodell és annak evolúciós fejlesztés nevű változata) A követelmények megváltozásával szemben különösen toleráns modellek (pl. agilis módszertanok - extrém programozás) A ráfordítások – megvásárolható kész komponensek beépítésével való – csökkentő modellek (komponens alapú fejlesztés) Az esetleges minőségi hiányosságok katasztrofális következményeinek kockázatát módszeresen csökkentő modell (pl. Boehm-féle spirálmodell)

26 Megközelítési módok és módszertanok

27 A (szoftver)fejlesztési megközelítési mód egy sajátos absztrakciós szemlélet, amelyből sajátos
fogalomrendszer, eszköztár, elemzési (felbontási) és konstrukciós elvek következnek. A (szoftver)fejlesztési módszertan a fejlesztési folyamat minden architekturális összetevőjét lefedő, a kidolgozók által figyelembe vett célkitűzések és feltételek mellett legjobb gyakorlatnak szánt terméksémák, folyamatsémák és szervezeti sémák, valamint a felsoroltakhoz kapcsolódó értékelési (mérési) kritériumok együttese.

28 Megközelítési módok Moduláris Strukturált Objektumorientált

29 Módszertanok Alaptípusok: Folyamatvezérelt Eseményvezérelt
Adatvezérelt Felhasználóvezérelt Az előbbieket kombináló kevert típusok: Hagyományos Objektumorientált

30 Az IR fejlesztésének módszerei, modellezési technikái

31 A szimbólikus modellek jelentősége
A szöveges leírásnál lényegesen: tömörebb és egyértelműbb.

32 Modellezési technikák
Rendszerfolyamatábra - tevékenységi diagram (UML) Adatszerkezet-diagram - IO-szerkezet diagram Egyed-kapcsolat diagram - ERD (adatmodellezés - relációs adatanalízis) Osztály- vagy objektumdiagram (sztatikus modellezés az UML-ben) Egyedéletrajz-diagram (SSADM eseménymodellezés) Állapotdiagram (dinamikus modellezés - az UML-ben) Eseményhatás-diagram (SSADM eseménymodellezés) Adatáramlási diagram (feldolgozástervezés, adattranszformációk tervezése - a rendszer felülről lefelé haladó funkcionális lebontása) Funkció-specifikáció (feldolgozástervezés, az egyes programfunkciók definiálása - ez egyben szöveges technika is) Használati eset (use case) diagram (funkcionális követelmények - UML) Szekvencia-diagram (dinamikus modellezés - UML) Együttműködési diagram (dinamikus modellezés - UML) Komponensdiagram (UML) Telepítési diagram (UML)

33 Adatmodellezés

34 Adatmodellezés Cél: Adatbázis szerkezetének meghatározása.
Alapfogalmai: Egyed – egyedtípus, egyed-előfordulás Tulajdonság – tulajdonságtípus és érték Kapcsolat – kapcsolattípus, kapcsolat-előfordulás

35 Egyed-kapcsolat diagram

36 Kapcsolatok jellemzői, speciális esetei
Fokszáma (1:N, M:N, 1:1) Kötelező v. opcionális szerep Stabil v. változó szerep Egymást kizáró kapcsolatok Főtípus-altípus viszony Visszamutató kapcsolat Többszörös kapcsolat

37 Relációs adatbázis Egyedtípus => reláció = táblázat
Tulajdonság => táblázat oszlopa Egyed-előfordulás => táblázat sora (elsődleges kulcs) Kapcsolat => idegen kulcs

38 Relációs adatanalízis (normalizálás)
Cél: Tranzakciókezelő rendszer relációs adatbázisa szerkezetének kialakítása. – Követelmény a minimális redundancia a relációk szerkezetében. Alapfogalmak: Reláció Elsődleges kulcs Idegen kulcs Funkcionális függés (közvetlen, közvetett)

39 Elsődleges kulcs. Idegen kulcs
Egyed elsődleges kulcs: Az egyed minden előfordulására értelmezett. Értékei és az egyed előfordulásai között kölcsönösen egyértelmű megfelelés áll fenn. Stabil (értéke az egyed-előfordulás élettartama alatt nem változik). Minimális (nincs az előző kritériumokat teljesítő része) Idegen kulcs: A fölérendelt elsődleges kulcsa megjelenik az alárendelt egyedtípus szerkezetében.

40 Funkcionális függés A funkcionálisan meghatározza B-t = A-tól funkcionálisan függ B: Az A tulajdonság bármely értékéhez legfeljebb egy érték tartozik a B tulajdonság értékei közül. (Általában nem szimmetrikus.) A (pl. személyi szám) A  B B (pl. személy neve) Tranzitív tulajdonság: AB, BC: AC Projektív tulajdonság: A+B  A, B.

41 Közvetlen v. közvetett funkcionális függés
A  B közvetett funkcionális függés, ha létezik olyan C tulajdonság, amellyel fennáll: A  C  B, de nem A C, és nem C = B+D. Egyébként közvetlen függés.

42 Normálformák Első normálforma (1NF):
A reláció minden tulajdonsága függ a reláció elsődleges kulcsától Boyce-Codd normálforma (BCNF): A reláció minden tulajdonsága közvetlenül függ a reláció elsődleges kulcsától.

43 Relációs adatanalízis (normalizálás) Az ALKALMAZOTT egyedtípus kiinduló állapota

44 Relációs adatanalízis (normalizálás)/2 A normalizált ALKALMAZOTT egyedtípus

45 Relációs adatanalízis (normalizálás)/3 Az 1NF-re hozott JÁRANDÓSÁGTÉTEL egyedtípus

46 Relációs adatanalízis (normalizálás)/4 Az 1NF JÁRANDÓSÁGTÉTEL függési diagramja

47 Relációs adatanalízis (normalizálás)/5 A normalizált JÁRANDÓSÁGTÉTEL egyedtípus

48 Relációs adatanalízis (normalizálás)/6 A normalizált JOGCÍM és SZJA KATEGÓRIA egyedtípusok

49 Szintetikus modellezés
Konstrukciós szabály: Ha az A tulajdonságtól közvetlenül függ a B tulajdonság, akkor van egy olyan egyedtípus (reláció) amelynek szerkezete, mindkét tulajdonságot tartalmazza, és az egyedtípus elsődleges kulcsa az A vagy egy olyan C tulajdonság, amely az A-val kölcsönös függésben áll (A  B).

50 Szintetikus modellezés /2

51 Szintetikus modellezés /3

52 Szintetikus modellezés / 4

53 Egy mintafeladat Az ERD-ben pótolja az egyedtípusok neveit a következő lapon adott relációk alapján!

54 Relációk (egyedtípus-szerkezetek)
PARTNER (Partnerkód, Partnernév) PARTNERCÍM (Címazonosító, Partnerkód, Cím) TERMÉK (Termékkód, Terméknév, ……………………………..) TERMÉKÁR (Árazonosító, Termékkód, Ártípus, Egységár, Devizanem, Mértékegység) ÁR-ÁTSZÁMÍTÁS (Árazonosítóról + Árazonosítóra, Arány) Az Árazonosítóról és az Árazonosítóra az Árazonosító szerepnevei. VTSZ (VTszám, Megnevezés) ÁFAMÉRTÉK (VTszám + Érvényesség kezdete, Érvényesség vége, ÁFA mérték) SZÁMLAFEJ (Számlasorszám, Partnerkód, Címazonosító, Számlatípuskód, Kiállító törzsszáma, Kiállítás dátuma, Első nyomtatás dátuma, Nyomtatott példány, Teljesítés dátuma, Fizetési határidő, Fizetési mód) A Kiállító törzsszáma a Törzsszám szerepneve. FEJSZÖVEG (Számlasorszám + Szövegkód, Szöveg) SZÁMLATÉTEL (Számlasorszám + Tételsorszám, Termékkód, Mértékegység, Mennyiség, Tételérték) TÉTELSZÖVEG (Számlasorszám + Tételsorszám + Szövegsorszám, Tételszöveg) ALKALMAZOTT (Törzsszám, Név)

55 A megoldás TERMÉK (Termékkód, Terméknév, VTszám)


Letölteni ppt "Számvitelszervezés Gyurkó György."

Hasonló előadás


Google Hirdetések