TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS GAZDASÁG A gyermek mint közjó Dr. Botos József egyetemi docens.

Az előadások a következő témára: "TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS GAZDASÁG A gyermek mint közjó Dr. Botos József egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS GAZDASÁG A gyermek mint közjó Dr. Botos József egyetemi docens

2 A TB járulékok mértéke MunkáltatóMunkavállalóÖsszesen Nyugdíj18,08,526,5 Egészségügy11,04,015,0 Összesen29,012,541,5

3 Az átlag munkavállaló: 22 évesen kezd el dolgozni, és 62 évesen megy nyugdíjba. A 62 éves férfi még várhatóan 15 évig él A 62 éves nő még várhatóan 20 évig él Elvileg 40 évi munkaviszonnyal rendelkezik.

4 Az átlag munkavállaló gyermek nélküli pénzügyi helyzetének megítélése a létminimum értékekből kiindulva: (tételezzünk fel valamiféle párkapcsolatot. két felnőtt létminimuma gyermek nélkül:egy főre vetítve: 87 526 Ft/hó43 763 Ft/hó a havi kereset nemzetgazdasági nettó átlag- bérrel számolva:2 x 93 783 = 187 566 Ft/hó 93 783 Ft/hó a létminimum feletti megmaradó rész: 100 040 Ft/hó50 020 Ft/hó éves szinten: -létminimum tizenkétszer: 1 050 312 Ft525 156 Ft -a nettó átlagbér tizenháromszor: 2 438 358 Ft 1 219 179 Ft -a létminimum feletti rész: 1 388 046 Ft 694 023 Ft 22 év alatt amíg nem nevelnek gyermeket, a létminimum feletti rész: 30, 5 millió Ft15,25 millió Ft a 2004 évi adatok alapján.

5 Két aktív munkavállaló két gyermekkel (négy fős háztartás) A háztartás létminimuma: 145 044 Ft/hó Egy főre:36 261 Ft/hó A havi nettó átlag kereset két aktív kereső esetében:  187 566 Ft/hó 46 892 Ft/hó családi pótlék:14 680 Ft/hó 3 670 Ft/hó havi jövedelem összesen: 202 246 Ft/hó50 562 Ft/hó Létminimum felett megmaradó rész: 57 202 Ft/hó14 300 Ft/hó Éves szinten: a létminimum: (12 x 145 044 Ft):1 740 528 Ft435 132 Ft Nettó bér (13 x 187 566 Ft) :2 438 358 Ft609 590 Ft Családi pótlék (13 x 14 680 Ft) :176 160 Ft44 040 Ft Összes jövedelem: 2 614 518 Ft653 630 Ft a létminimum felett megmaradó rész: 873 990 Ft218 498 Ft A gyermek nélküli két fős aktív háztartás és a két gyermekes, két aktív fős háztartás létminimum felett megmaradó rész különbsége: 514 056 Ft128 514 Ft a gyermek nélküliháztartás javára. 22 év alatt ez a különbség a háztartásra vetítve az egyik aktív főre vetítve 11, 3 millió Ft 5,65 millió Ft

6 A gyermektelen és a két gyermekes család (háztartás) létminimum feletti jövedelmének 22 évre kiterjedő összegének különbsége: 30,5 – 19,2 = 11,3 millió Ft egy aktív főre: 5,65 millió Ft Ezt az összeget a gyermek nélküli háztartás, illetve személy vagy feléli, vagy felhalmozza.

7 A nyugdíj-megtakarítás összegéhez hozzászámítva ezt a differenciát a két gyermekes szülő esetében 20 + 5,65 = 25,65 millió Ft az egy főre jutó tényleges nyugdíj megtakarítás. Ez az összeg megfelel 55,2 évi járulék fizetésnek (663hónap), vagy valamivel több mint 22,8 évi nettó nemzetgazdasági átlagbérnek. (274hónap) Ennek figyelembevételével a két gyermeket 22 éves koráig felnevelő szülők nyugdíja: férfi esetében:25,65 millió Ft/15 év X 13 hó= 131 538.-Ft/fő/hó nő esetében25,65 millió Ft/ 20 év X 13 hó= 98 654.-Ft/fő/hó Ezek az összegek a jelenlegi öregségi nyugdíjnál 96%, illetve 47 %-kal magasabbak. A nettó nemzetgazdasági átlagbérhez viszonyítva a férfiak nyugdíja 40 %-kal, a nőké pedig 5 %-kal kellene meghaladja a nettó nemzetgazdasági átlagbért.

8 Életmód – időmérleg KSH 2002. A népesség időfelhaszálása, 1986-1987-ben és 1999-2000-ben 3.23, 3.33, 3.43, 3.53 táblák adatai alapján A 20-59 éves korosztály férfi tagjai az elvileg negyven év aktív munkában töltött időn túlmenően 15,2 év munkaidőnek megfelelő időt fordítanak gyermekeik ellátására, kísérésére, szállítására. Ez az idő a fizetett munkaidejének 38 %-a. A nők 22,2 év munkaidőnek megfelelő időt fordítanak gyermekeik ellátására. Ez a negyven évi elvi munkaidő 56 %! A 2006. évi nettó nemzetgazdasági átlagbérrel számolva (110 ezer Ft/hó) a férfiak időráfordítása kb. 22 millió forintnak, a nőké pedig 32 millió forintnak felel meg. Összességében párkapcsolat esetén ez 54 millió Ft. Éves szinten átlagban férfiaknál 0,55, nőknél 0,8 millió Ft, vagyis összesen párkapcsolat esetén 1,35 millió Ft ráfordítást jelent a gyermekekkel való foglalkozás. Ez az összeg hozzávetőleg egy évi nemzetgazdasági átlagbérnek felel meg. (megjegyzés: az időráfordítás mértékében az első és második gyermek között nincs különbség, csak a harmadik gyermeknél jelentkezik 20-25 %-os többlet ráfordítás az egy és két gyermekes családokéhoz képest. ) A gyermekes szülők időráfordítását a társadalom gyakorlatilag semmivel nem honorálja, pedig lehetne, sőt kellene!

9

10 Köszönöm a figyelmet!