Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)

Az előadások a következő témára: "Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)"— Előadás másolata:

1 Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
PTE-PMMK Környezetmérnöki Szak Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.) 3. előadás: Fizika alapok III. Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Pécs Boszorkány út 2. B épület 039. dr. Vétek Lajos egyetemi docens PTE-PMMK Pécs Boszorkány út 2. B épület 003.

2 A merev testek egyensúlya (statika)
A merev test egyensúlyának feltétel, hogy a testre ható erők vektori összeg illetve a testre ható nyomatékok vektori összeg zérus legyen. Ft1 Ft2 Fg1 Fg2

3 A rugalmas nyúlás I. A szilárd testek kellően nagy erő kifejtés hatására alakváltozáson mennek keresztül. Rugalmas alakváltozás esetén az alakváltozást okozó erő megszűnése után a test eredeti alakját nyeri vissza. Nyújtás esetén a testre két ellentétes irányú, de közös hatásvonalú erő hat. Relatív megnyúlás a nyúlás mértkének és az eredeti hosszúságnak a hányadosa. Jele: ε, [ε]=m/m=-. A relatív megnyúlás skalármennyiség. Az alakváltoztatós hatás mértékét az ún. rugalmas feszültséggel jellemezzük. A rugalmas feszültség a erő nagyságának és a test keresztmetszetének hányadosa. Jele: σ, [σ]=Pa

4 Rugalmas nyúlás II. Rugalmas alakváltozás esetén a relatív megnyúlás és a testben ébredő feszültség egyenesen arányos egymással, hányadosuk a vizsgált anyagra jellemző állandó, melyet rugalmassági modulusnak nevezünk. Ez a Hooke-törvény. Jele: E, [E]=Pa Az eddig ismert összefüggések alapján levezethető a hosszváltozás és a rugalmassági modulus közötti kapcsolat: Rugalmas nyúláskor (vagy összenyomódáskor) a testre ható erő és a hosszúságváltozás hányadosát rugóállandónak hívjuk. Jele: D, [D]=N/m.

5 A feszítési munka, a rugalmassági energia
Rugalmas nyújtás (vagy összenyomás) során a nyújtást létrehozó erő egyenese arányos a hosszúság változással. A feszítési munkát az F-x diagram alatti terület adja, így: A rugalmas testek alakjuk megváltozása után energiával rendelkeznek. Ezt az energiát rugalmas energiának nevezzük. A test feszítetlen állapota és a feszített állapota közötti megváltozást előidéző munka mennyisége, megegyezik a test rugalmas energiájával: F x

6 Gyakorló feladatok Eddig átismételt tananyag: Fizika „zöldkönyv” 1 – 7 fejezete

7 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!