A GAIA-HIPOTÉZIS ÉS KÖRNYEZETIDEOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYE.

Az előadások a következő témára: "A GAIA-HIPOTÉZIS ÉS KÖRNYEZETIDEOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYE."— Előadás másolata:

1 A GAIA-HIPOTÉZIS ÉS KÖRNYEZETIDEOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYE

2 A környezeti ideológiák fő kérdése: „0 gazdasági növekedés”, – fenntartható fejlődés – vagy valami más? Gaia-hipotézis: Lovelock Egy bolygón akkor van élet, ha légköre fizikai-kémiai szempontból nincs egyensúlyban, azaz végbemehetnek benne az entrópiát növelő fizikai és kémiai folyamatok. Szerinte bolygónk egy hatalmas élőlény (a görög föld istennő után Gaia), amely mint kibernetikus rendszer jelentős önszabályozó képességgel rendelkezik, s hatása visszacsatolási folyamatokon keresztül érvényesül.

3

4 Kérdés az, hogyan viszonyul az élőlény Gaia egy rajta élősködő parazitához. Más élőlények analógiáját követve, vagy elpusztítja parazitáját, vagy végül maga is elpusztul  a parazitájával együtt. Mindebből az következik, hogy bármennyire is csábító lehet első pillanatra a Gaia-hipotézis önszabályozó rendszerére alapozva a környezetkárosítás kérdését lesöpörni az asztalról, ez az elmélet sem ad lehetőséget a felelőtlen és a korlátlan környezetpusztításra.

5 A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI (Emlékeztetőül) A LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE, IDŐBELI VÁLTOZÁSA

6 I. AZ ÜVEGHÁZHATÁS

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17 Következmények 1. Sivatagosodás, (szárazodás)

18

19

20 Következmények 2. A jeges területek változásai a) Sarkvidékek

21 b) Gleccserek Muir gleccser

22 c) Szárazföldek: talajfagy-csökkenés

23 Következmények 3. Éghajlati katasztrófák a látóhatáron? a) A Broecker-féle óceáni „szállítószalag” rejtélye

24 b) A világtenger szintváltozása

25

26 Globális klímaváltozás? „A kutatók ott vannak az árbockosárban, de nagy a köd, és nem tudjuk, ki a kapitány” A szubtrópusi éghajlati öv északi és déli határának elmozdulása Kínában 1950 óta Ha ezek még nem meggyőzőek

27 GLOBÁLIS ÉS EURÓPAI EGYEZMÉNYEK A LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSÁRÓL

28 1. Üvegházhatás a) ENSZ Éghajlat-változási keretegyezménye - 1992 Rio de Janeiro Az üvegházhatású gázok visszaszorítására - 1997-ig 169 ország + EU csatl., 37 fejlett és átalakuló gazdaságú ország vállalt elvi kötelezettséget b) 1995 Berlin Megmozdul valami: kis szigetországok, G77 (zöld papír), fejlett országok megosztottsága (nem vállalják fel az USA gondját), biztosítási ágazat c) 1997 Kioto - 167 ország, 38 + EU vállal konkrét kötelezettséget Jogilag kötelező célok, de igen puha vállalás (a 2008-12 közötti időszakra vállalt 5,2 %-ból már 4,6 teljesült. Viszonyítás 1990.)

29 A Kiotoi egyezmény (jegyzőkönyv) fontosabb elemei: Általános elvként elfogadták, hogy a kibocsátás-csökkentés bázis időpontja 1990. Az emisszós korlát hat gáz együttesére (CO2, CH4, N2O, HFC-k, PFC-k, SF6) vonatkozik, ezeket együttesen CO2 egyenértékre számolják át (global warming potential), és a vállalással rendelkező országok kibocsátási jogokat is kapnak. A rugalmasabb megvalósítást öt mechanizmus biztosítja: Időbeli rugalmasság Emissziós rugalmasság „Nyelők” kérdése Együttes megvalósítás és emisszió kereskedelem (időpontok 2000, illetve 2008) Tiszta fejlesztési mechanizmus Gondok, de életbe lépés 2005. február. (55% kellett)

30 („Földanya töprengése” – Donella Meadows)

31 II. AZ ÓZON-PROBLÉMA

32

33 GLOBÁLIS ÉS EURÓPAI EGYEZMÉNYEK A LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSÁRÓL 2. Az ózon egyezmény(ek) és következményeik Bécsi egyezmény - a sztatoszférikus ózon védelméről (eredetileg még csak keretegyezmény) Tartalommal a jegyzőkönyvek töltik meg (bővülő lista, szigorúbb kibocsátási határok) 1985, montráli jegyzőkönyv 1987, londoni módosítás 1990, bécsi módosítás 1995, Peking 1999 – határértékek a fejlődők számára és 440 mill. $-os alap a célokra. (Oregon itt is példát mutatott: 1975-ben betiltotta a CFC-s spay-ket.) Jelenleg már 155 ország fogadta el. Konkrét kötelezettség a károsító anyagok kivonására. Először 5 freon- és 3 halon-vegyület, később: széntetraklorid, metilbromoform, metilbromid, HCFC-k, HBFC-k (korábban lehetőség volt már anyagi segítségre is a GEF-től is).

34

35 Eredmény

36 DE!!! http://exp- studies.tor.ec.gc.ca/cgi- bin/dailyMaps

37

38 DE!!! Probléma az Északi sark körül is?? „Az Északi-sarkvidék fölött nem volt jellemző az ózonréteg drámai elvékonyodása. A tudományos közvéleményt éppen ezért érte váratlanul a 2004 tavaszán tapasztalt 60%-os, az északi félgömbön rekordméretű ózonfogyatkozás. (Korábban 1996 februárjában csökkent 37%-kal az ózonréteg vastagsága az Arktisz felett, az európai rekordot pedig - 47%-os ózonritkulással - Nagy-Britannia fölött mérték.)”… (2004!) Egy antarktiszihoz hasonló kiterjedésű (vagyis kb. Egyesült Államok területű) ózonlyuk több mint 700 millió embert tenne ki veszélyes mértékű UV-sugárzásnak. … Jelenleg az Északi-sark felett mért ózon mennyisége már 40%-kal alacsonyabb az év adott időszakára jellemző értéknél. Ugyanakkor a sztratoszférában, 19 kilométeres magasságban rekordhideget mértek, amely szintén kedvezőtlen előjelnek számít. ”

39 III. Savas esők Komoly problémát jelent, hogy a folyamat sokáig rejtve maradhat, s csupán apró jelei észlelhetők. Az erdő ugyanúgy zöld marad, de benne csökken a fák növekedési üteme, esetleg csak a pH változásra kevésbé érzékeny fajokra korlátozódik, s lassú változás kezd kialakulni a fajösszetételben. Példaként említhető, hogy az Appalache-hegységben (USA) a tölgyfák pusztulási aránya 1960 és 1990 között duplájára nőtt. Németországban főként a fenyők, Magyarországon az 1980-as években pedig a lombos erdők szenvedtek jelentősebb károkat.

40 GLOBÁLIS ÉS EURÓPAI EGYEZMÉNYEK A LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSÁRÓL 3. 1979 Genf: „Az országhatárokon átterjedő, nagy távolságra eljutó légszennyeződésekről” (LRTAP – „világegyezmény”?). Az egyezményt 2003-ig összesen 8 jegyzőkönyvvel egészítették ki (valójában konkretizálták), és folyamatos szigorítással a szabályozott anyagok kibocsátását csökkentették, illetve a szabályozott elemek körét bővítették. Fontosabbak: 1985 Helsinki: a kénkibocsátások 1988 Szófia a nitrogén-oxidokról 1991 Genf az illékony szerves vegyületek (VOC) 1994 Osló kénkibocsátások további szigorítása 1998 Aarhus főként az ólom, a kadmium és a higany 1999 Gothenburg a savasodás, az eutrofizáció és a felszínközeli ózon csökkentése. Maximálták négy anyagcsoport (kén, nitrogénoxidok, a VOC-k és az ammónia) kibocsátását

41 1984-ban fogadták el a programot az Európai Monitoring és Értékelési Program (EMEP) finanszírozásáról. Ennek keretében három fő komponens, a kén, a nitrogén és az illékony szerves vegyületek kibocsátási adatainak gyűjtése, a levegő és a csapadék minőségének mérése és elterjedésük légköri modellezését határozták meg. 2003-ig 38 ország és az EU ratifikálta, és összesen mintegy száz mérőállomást működtetnek keretében (a magyarországi mérőállomások helyei: a Kecskemét közeli K-puszta, Farkasfa, Nagyiván és Nyírjes). A légszennyeződési jegyzőkönyvek folyamatosan bővülő tartalma jól mutatja, hogy a technika lehetőségeinek és a jobb tudományos megismerésnek köszönhetően hatékonyan lehet fellépni a légszennyezések és következményeik csökkentése területén a gazdasági fejlődés akadályozása nélkül.

42 Az előbbi egyezmények súlypontja Európára koncentrálódott, azonban az 1980-as évek során Észak-Amerikában oly mértékben okozott problémát a savasodás, hogy külön program indítását indokolta.  1990-ben „Savas eső program” az Egyesült Államokban, majd Kanadában A probléma súlypontja az utóbbi 10-15 évben Észak-Amerika és Európa helyett Ázsiába tevődött át. Egy 1999-as összehasonlítás szerint Ázsiában található a Föld 15 legszennyezettebb városa. A helyzetet az súlyosbítja, hogy Ázsiában nincsenek kibocsátási egyezmények, a nemzeti ellenőrzés is csak kialakulóban van.

43 Nitrogén

44