A munkapiac és az összkereslet

Az előadások a következő témára: "A munkapiac és az összkereslet"— Előadás másolata:

1 A munkapiac és az összkereslet
Népesség: gazdaságilag aktív népesség: munkanélküliek, foglalkoztatottak gazdaságilag inaktív népesség munkakínálat = gazdaságilag aktívak

2 munkanélküliségi ráta (u) = =
munkanélküliek aktív népesség U NA u: munkanélküliségi ráta U: munkanélküliek száma NA: aktív népesség létszáma Statisztika: alábecsüli(elkedvetlenedett munkások) túlbecsüli (feketemunkás) a munkanélküliek számát.

3 A munkanélküliség okai:
1. súrlódásos (frikciós) munkanélküliség az információ áramlás tökéletlensége miatt 2. szerkezeti (strukturális) munkanélküliség: oka: a munkakereslet szerkezete gyorsabban változik mint a munkakínálaté munkabérek rugalmatlanok

4 3. kereslethiányos munkanélküliség:
oka: a munka összkereslete kisebb mint az összkínálata Munkakínálati függvény: A háztartások munkakínálatát adja a reálbér függvényében Pozitív meredekségű Reálbér = = nominálbér árszínvonal w P

5 w/P (w/P)1 (w/P)0 NS NA N A munkakínálati görbe

6 Munkakeresleti függvény:
a vállalatok munkakeresletét mutatja a reálbér függvényében negatív meredekségű profitmaximalizáló vállalat munka-keresletét mutatja

7 A munkakeresleti görbe
w/P ND A munkakeresleti görbe

8 A munkapiac és a munkanélküliség
Béralku tárgya: nominálbér nominálbér lefelé rugalmatlan asszimetria: túlkínálat esetén nem csökken a nominálbér, túlkereslet esetén nő a nominálbér

9 A munkapiac kényszerű munkanélküliség esetén
UK NS ND w/P w f/P0 N N’ NA N A munkapiac kényszerű munkanélküliség esetén

10 Kényszerű munkanélküliek = munkakínálat – munkakereslet/
Uk = Ns - ND Önkéntes munkanélküliek = aktív népesség – munkakínálat/ Uö = NA - Ns

11 Túlkínálat esetén: a foglalkoztatottaknak nem érdeke a nominálbér csökkenése, vállalatoknak, kényszerű munkanélkülieknek igen kényszerű munkanélküliség nem szűnik meg Munkapiaci túlkeresletnél: mindegyik résztvevő érdeke a nominálbér emelés reálbér is emelkedik túlkereslet megszűnik

12 Munkapiaci alkalmazkodás túlkeresletnél
NS w/P (w/P)* N’ N* N” NA N (w/P)’ Munkapiaci alkalmazkodás túlkeresletnél

13 A teljes foglalkoztatás és a potenciális jövedelem
A termelési függvény: a megtermelt jövedelem, és a foglalkoztatás közötti kapcsolatot mutatja egyéb tényezők változatlansága mellett pozitív meredekségű

14 Y N Y(N) A termelési függvény

15 Potenciális jövedelem: Teljes foglalkoztatás melletti jövedelem
UÖ Y 0 N Y(N) NS ND w/P (w/P)* N* NA N Potenciális jövedelem: Teljes foglalkoztatás melletti jövedelem A teljes foglalkoztatás és a potenciális jövedelem

16 Teljes foglalkoztatásnál:
a munkakereslet = munkakínálattal, csak önkéntes munkanélküliség van, jövedelem = potenciális jövedelem

17 Az összkínálati függvény
az árszínvonal különböző értékeihez a gazdaság összes kínálatát rendeli hozzá munkapiaci túlkínálat, esetén változatlan nominálbér mellett az árszínvonal emelkedése csökkenti a reálbért, növeli a foglalkoztatást, növeli az összkínálatot teljes foglalkoztatásnál az árszínvonal emelkedése a pénzbért növeli

18 Az árszínvonal emelkedésének hatása a foglalkoztatásra és termelésre
(w/P) (w/P)* = w f/P2 w f/P1 w f/P0 w/P Y0 Y1 Y Y* Y(N) N N N* NA N Ns NP Az árszínvonal emelkedésének hatása a foglalkoztatásra és termelésre

19 Az összkínálati görbe P AS P3 P2 P1 Teljes foglalkoztatás P0
Y Y1 Y* Y kényszerű munkanélküliség Az összkínálati görbe

20 Ha a reáljövedelem  mint a potenciális jövedelem:
Az árszínvonal emelkedése növeli az összkínálatot Ha a reáljövedelem = potenciális jövedelemmel: Az árszínvonal emelkedése NEM bővíti az összkínálatot A munkások bérrel kapcsolatos viselkedése ellentmondásos: pénzilluzió: nominális és reálváltozók összekeverése bérarányok megőrzésének szándéka

21 A munka túlkínálata: Nem csökkenti automatikusan a nominálbért A munka túlkereslete automatikusan emeli azt! Reálbérek alakulása: munkapiaci túlkínálat esetén: árszínvonal emelkedése csökken a reálbér teljes foglalkoztatás esetén: az árszínvonal emelkedése nem érinti a reálbért

22 A pénzbérek változásának hatása az összkínálati görbére
Nominálbérek emelkedése: vállalatok munkaköltsége nő. Következmény: összkínálati görbe felfelé mozdul el (ugyanakkora reáljövedelem megtermeléséhez nagyobb árszínvonal szükséges) Adott termelés mellett: a kínálati árszínvonal egyenesen arányos a pénzbérrel!

23 A gazdasági egyensúly Az összkereslet és az összkínálat egyensúlya
AD AS P P0 Y Y* Y Az összkereslet és az összkínálat egyensúlya

24 A gazdaság egyensúlyának sajátságai:
AD a hatékony kereslet nagyságát jelzi, a tervezett kiadások egyensúlya feltételezi a pénzpiac egyensúlyát egyensúlyi jövedelem és árszínvonal mellett meghatározódik az egyensúlyi kamatláb is egyensúlyi jövedelem és árszínvonal mellett meghatározódik: foglalkoztatás, a reálbér, kényszerű, önkéntes munkanélküliség nagysága.

25 árszínvonal változása árszínvonal
Az infláció a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése az árszínvonal folyamatos emelkedése öngerjesztő folyamat Inflációs ráta: () az árszínvonal növekedési üteme = árszínvonal változása árszínvonal P P

26 Csoportosítása: kúszó infláció, vágtató infláció, hiperinfláció A pénzben mért jövedelmek is emelkednek! Az infláció hatása a kamatlábra: Ha nincs infláció: Inflációs ráta = 0 akkor: nominális kamatláb = reálkamatláb

27 Inflációkor: Reálkamatláb = nominál kamatláb-inflációs ráta Az infláció költségei: 1. Az árarányok állandó változásával jár zavarja a gazdasági szereplők tájékozódását megnehezíti a pénz értékmérő funkciójának ellátását 2. Véletlenszerű jövedelem és vagyonújraelosztást eredményez

28 3. Kevesebb pénzt tartalékolnak, elesnek a pénztartás kényelmétől és biztonságától.
Az infláció működési mechanizmusa Feltesszük: Várt infláció = tényleges infláció Árarányok nem változnak Infláció állandó ütemű, állandó a reáljövedelem

29 Állandó ütemű infláció feltételei:
(állandó munkatermelékenység, reáljöv.) inflációs ráta = nominálbérek növekedési üteme pénzmennyiség növekedési üteme Keresleti infláció: ha az AD mozdul el előbb költséginfláció: AS görbe mozdul el előbb De az infláció fenntartásában a keresleti és a kínálati oldal is szerepet játszik