HAS Centre for Regional Studies Gettósodás és következmények az aprófalvak világában Virág Tünde MTA RKK TKO.

Az előadások a következő témára: "HAS Centre for Regional Studies Gettósodás és következmények az aprófalvak világában Virág Tünde MTA RKK TKO."— Előadás másolata:

1 HAS Centre for Regional Studies Gettósodás és következmények az aprófalvak világában Virág Tünde MTA RKK TKO

2 HAS Centre for Regional Studies A szocializmus öröksége  Körzetesítés – fejlesztések, intézmények, a tsz-kel a munkahelyek elvonása az aprófalvakból – szelektív migráció  A cigánytelepek felszámolása során kedvezményes kölcsön lehetősége az aprófalvakban Aprófalvak társadalma kétfelé mozog  lakónépesség erőteljes csökkenése – elöregedett aprófalu  fiatal, több gyermekes cigány népesség költözik a faluba – gettósodó aprófalu

3 HAS Centre for Regional Studies Lakóhelyi szegregáció jellemző mintái a rendszerváltás előtt  Külterületi lakott hely, cigánytelep  „hagyományos” cigánytelep a falun belül  CS-házas telep a falun belül vagy a falu határában  Szegregált utcák, falurésze k Ezekben az esetekben a települési (munkahelyi, oktatási) térben jelen vannak más társadalmi csoportok képviselői is – mintaadó réteg jelenléte  gettósodott aprófalu

4 HAS Centre for Regional Studies Gazdasági, társadalmi változások a rendszerváltás után  Gazdasági szerkezetváltás, munkahelyek számának drasztikus csökkenése – regionális egyenlőtlenségek felerősödése. A munka eltűnése.  Település nagyság és a településeken élők státusza között egyes vidékeken erős összefüggés, azaz: alacsony társadalmi státuszú népesség koncentrációja az aprófalvakban, amely népességen belül a cigányok erősen felülreprezentáltak  Lakóhelyi szegregáció erősödése, gettósodó települések térséggé szerveződése, amelyek tartós munkanélküliség, szegénységgel, alacsony iskolázottsággal, a cigány népesség magas arányával jellemezhetőek.

5 HAS Centre for Regional Studies A települési lejtő legalján A települések alsó decilise, ahol: az aktív korú népesség foglalkoztatottsága a legalacsonyabb ÉS a fiatal korú népesség aránya a legmagasabb ÉS az alacsony iskolai végzettségűek aránya a legmagasabb

6 A települések alsó decilise

7 HAS Centre for Regional Studies A települések társadalma a lejtő legalján Országos átlag Településrendszer alsó decilisébe tartozó települések szélső értékei Eltérés az országos átlagtól Alacsony iskolai végzettségűek aránya 46,2996,3758,8427% Fiatalok aránya16,646,7221,7731% Foglalkoztatottak aránya 57,475,9139,8331%

8 HAS Centre for Regional Studies A települések alsó decilise  A települések alsó decilisébe tartozó települések foglalkoztatottsági, demográfiai, iskolázottsági jellemzői legalább 30%-ban eltérnek az országos átlagtól.  Az 1990-es népszámlálás szerint csak 11 településnek volt ennyire szélsőséges a mutatója.  Az alsó decilisbe tartozó települések mindegyike gettósodónak tekinthető

9 HAS Centre for Regional Studies A települési lejtő legalján elhelyezkedő települések megoszlása megyénként megye Települések száma Településeken élő népesség száma Aránya Baranya59179895,1% Békés318890,5% Borsod-Abaúj-Zemplén 929951028,4% Hajdú-Bihar165721516,4% Heves670792,0% Jász-Nagykun-Szolnok4108163,1% Nógrád546531,3% Pest14440,1% Somogy25110803,2% Szabolcs-Szatmár- Bereg 8313630539,0% Tolna425240,7% Veszprém22800,1% Végösszeg300349784100,0%

10 HAS Centre for Regional Studies A települési lejtő legalján elhelyezkedő települések megoszlása településnagyság szerint megye Települések száma Városi rangú 0-999 1000-4999 5000- Baranya 5958 10 Békés330 Borsod-Abaúj-Zemplén 92 2 5438 Hajdú-Bihar164394 Heves624 Jász-Nagykun-Szolnok4121 Nógrád431 Pest110 Somogy25241 Szabolcs-Szatmár-Bereg8363434 47 2 Tolna431 Veszprém220 Végösszeg300121 87 106 7

11 HAS Centre for Regional Studies Gettósodás az ezredfordulón  A gettósodott települések összefüggő területet alkotnak – gettósodó térségek kialakulása  Bár a gettósodott települések nagyobb része továbbra is kistelepülés, de a gettósodás településmérettől független jelenség lett, már nemcsak nagyobb településeket, hanem kisebb városokat is érint.  A Dunántúlon a gettósodás nem lép ki a kistelepülési méretből, az ország észak-keleti megyéiben érinti a nagyobb településeket, városokat.

12 Következmények: a kirekesztés társadalmi ára.

13 „Mi csak a feszültségeket tudjuk csökkenteni és elkerülni a konfliktusokat.” (munkaügyi kirendeltség vezetője)

14  A munka eltűnése, hosszú távú munkanélküliség, a harmadik generáció lesz munkanélküli  Támogatott munkaerőpiac célja nem a munka-erőpiaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése.  Függőségi rendszerek (segélyektől és a segélyek elosztóitól).  Ingatlanárak különbségei – mobilitási csapda.  Alacsony iskolai végzettség – szegénység, kirekesztettség újratermelődése.

15 „Itt le lehet élni egy életet úgy, hogy valaki megszületik, felnő, leéli az életét és meghal anélkül, hogy elhagyná a települést”

16  A többségi társadalom mintái eltűntek a települések életéből  A személyes, gazdasági és intézményes kapcsolatok megszűntek a többségi társadalommal  Településre érkező források elosztása helyben, a helyi érdekeknek megfelelően történik  Függőségi rendszerek a településen belül a gettó kialakította a saját szabályait, amelyek lényegesen eltérnek a többségi társadalom által követettektől

17 HAS Centre for Regional Studies

18

19

20