Farkas Jenő Zsolt – Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131 WORKSHOP.

Az előadások a következő témára: "Farkas Jenő Zsolt – Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131 WORKSHOP."— Előadás másolata:

1 Farkas Jenő Zsolt – Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131 WORKSHOP - Jánoshalma 2014. JANUÁR 23. A VIZSGÁLT SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉG BEMUTATÁSA A STATISZTIKA TÜKRÉBEN

2 Vázlat A teljes vizsgálati térség általános bemutatása – Tájhasználat – Településhálózat – A gazdaság fejlődése A magyar kistérségek általános jellemzése – Demográfiai jellemzők és folyamatok – Gazdasági aktivitás és munkanélküliség – A magyar oldal helyzetének értékelése

3 A vizsgált határmenti térség Közös történelmi múlt Trianonig Hasonló természetföldrajzi adottságok

4 Tájhasználat Jó talajok és kedvező éghajlat miatt alapvetően agrártérség a határ mindkét oldalán. Mezőgazdasági földhasználat aránya 34 %. – Térségi szinten 20 és 62 % között változik. – Jelentősek az ártéri erdők a Duna mentén, ill. a telepített erdők a jánoshalmi térségben. Területegységek Mesterséges felszínek aránya Mezőgazdasági területek aránya Erdők és természtetközeli területek aránya Vizenyős területek arányaVízfelszínek aránya Apatin3.81%19.37%40.32%11.11%25.40% Bajai7.65%31.03%46.32%6.18%8.82% Bácsalmási7.84%62.75%26.80%0.65%1.96% Jánoshalmai4.58%27.10%68.32%0.00% Kula23.76%39.60%20.79%0.99%14.85% Odzaci10.59%34.12%32.35%2.35%20.59% Sombor7.83%38.71%26.42%7.53%19.51% Vizsgált területre7.83%34.45%37.47%6.28%13.97%

5 Felszínborítás térképen

6 Településhálózat és népesség Településhálózat történelmileg egy állam keretein belül alakult ki. Két központ: Baja 37 e fő, Zombor 48 e fő. Nagyon fontos funkcióik vannak, hiszen az nagy városi központok távol esnek. 8 város (4-4 mindkét részen). Szerb oldal 33 falu, magyar oldal 28 falu. Népesség a szerb részen: 188.087 fő, magyar térségekben 103.936 fő (2011).

7 Térség egyéb jellemzői A terület népsűrűsége alacsony (M.: 52,8 fő/km 2, Sz.: 77,8 fő/km 2 ). A városi népesség aránya a vizsgálati területre 54 %, térségi-községi szinten 30 és 89 % között változik. Az OECD metodikája szerint a vizsgált terület vidékinek tekinthető.

8 Korfák és települések

9 Gazdasági fejlődés Mezőgazdaságra épülő malom és húsipar Trianon előtt. 1920-1948 között könnyűipar és élelmiszeripar. Államszocialista gazdaságszervezés időszaka – Magyarországon a vidék tervszerű iparosítása Kőolaj/földgáz kitermelésre épülő petrolkémai és egyéb vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar (hűtő és tartósító ágazat), bútorgyártás. – Szerbia jórészt organikus fejlődés, kevésbé tervszerű 1990 után válság eltérő okokkal, privatizáció, kis léptékű külföldi működőtőke befektetések. A helyi gazdaságok gyengélkedése.

10 A három magyar kistérség A lakónépesség jelentős csökkenése jellemzi őket 10 éves időtávban (6,5-15 % között). Jelentős migrációs veszteség (megyei és országos átlag felett; 17-60 fő/1000 lakos). A magyar átlagnál rosszabb a népesség korösszetétele. A hazai átlagnál kedvezőtlenebbek képzettségi mutatók. A három térségből kettőben a megyei és hazai átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliség.

11 A problémák számokban

12 Gazdasági aktivitás és munkanélküliség A hazai és megyei átlag alatti mutatók a területen.

13 A 2011-es népszámlálás adatai térképekben

14 Adófizetők és jövedelmek Mind az adófizetők aránya, mind az egy főre jutó jövedelmek elmaradnak a megyei és az országos mutatóktól. A GVK 2013-as becslése szerint viszont a be nem jelentett jövedelmek részesedése a tényleges jövedelemből a kutatási területen jelentősen magasabb az országos átlagnál (Magyarország: 18%; Bajai kistérség: 29,1%; Bácsalmási kistérség: 31%; Jánoshalmi kistérség 31,1%). Az országos értékekhez viszonyítva jelentősen magasabb a lakosság részvétele a feketegazdaságban.

15 Összegzés Mindhárom kistérség az európai periferiális fekvésű vidéki terek általános problémáit mutatja, tehát – kedvezőtlen demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás), – rossz képzettségi mutatók, – alacsony jövedelmek. A legális gazdaság gyengélkedik, alacsony munkaerő felvevőképessége. Feltételezett jelentős szürke- és feketegazdaság.

16 Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsolt kovacsa@rkk.hu farkasj@rkk.hu Tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály www.rkk.hu LOLAMAR PROJEKT WORKSHOP - Jánoshalma 2014. JANUÁR 23. KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131