Speciális erők, erőtörvények

Az előadások a következő témára: "Speciális erők, erőtörvények"— Előadás másolata:

1 Speciális erők, erőtörvények

2 Newton törvényei (ismétlés)
N. I.: tehetetlenségi törvény inerciarendszer N. II.: a dinamika alapegyenlete mi a tömeg? N. III.: erő-ellenerő (hatás-ellenhatás) a mechanikai kölcsönhatás N. IV.: szuperpozíció elve az erők függetlensége

3 1. feladat Alkossatok 5-6 fős csoportokat!
Soroljátok föl (és a füzetetekbe írjátok is le) a már korábban tanult erőfajtákat! Egy-egy mondattal jellemezzétek a fölsorolt erőket!

4 A gravitációs erő Mondjatok jelenségeket, amelyekben a gravitációs erő fontos szerephez jut! Mit tudtok a szabadon eső testek gyorsulásáról? Vajon mire következtethetünk ebből a gravitációs erővel kapcsolatban? 1. probléma: ha a Földtől „elég” messze elejthetnénk „Newton almáját”, mekkora lenne a gyorsulása (feltéve, hogy más égitesteknek nincs az almára hatása…)? És ha egy „magasan” szálló repülőből ejtenénk ki? Hogyan lehetne összefoglalni képletszerűen az eddigi tudásunkat?

5 Gravitáció Földön és égen…
Fogalmazd meg szavakkal a következő képletet: F = m·g ! („alma” esete) Mi a jelentése az alábbi matematikailag megfogalmazott törvényszerűségnek? (m, M – tömegek; r – a két test távolsága) (bolygók esete)

6 Vessük össze az előző két képletet!
Melyik fogalmaz általánosabban? Mi a két állandó (g, γ) jelentése? Alkalmazzuk az általános gravitációs erőtörvényt az alma-Föld kölcsönhatásra! (csoportos feladat) Milyen adatokra van szükség? Mennyi ezek értéke? Helyettesítsetek be! Mennyinek adódik az F/m hányados? Mitől függ az értéke? Vessétek össze a kapott eredményt a szabadesésénél tanultakkal!

7 Ez az iciri-piciri mind megette
2. feladat: Párosítás A B C D E Ez elment vadászni Ez meglőtte Ez hazavitte Ez megsütötte Ez az iciri-piciri mind megette I. a g illetve a γ értékének pontosítása, II. a gravitáció általánosítása, III. a bolygómozgás leírása, IV. a γ mérése, V. az általános tömegvonzás megfogalmazása

8 Súly és súlytalanság Definíció: a súly az az erőhatás, amellyel a test az alátámasztását nyomja, vagy a felfüggesztését húzza. Lehet-e a súly kisebb mint a gravitációs erő? Lehet-e annál nagyobb? Hogyan lehet a súlytalanság állapotát létrehozni?

9 Archimédész törvénye - avagy „Milyen is a fizikus népköltészet?”
Minden vízbe mártott test Kisangyalom A súlyából annyit veszt Amennyi az általa Kiszorított víz súlya

10 Kényszererők Kényszererő:
Az olyan erőhatásokat, amelyek egy testet meghatározott pályán történő mozgásra kényszerítenek, kényszererőknek nevezzük. Nyomóerő: Egy felület nyomóereje olyan kényszererő, amely nyugvó felület esetén merőleges a felületre. Kötélerő: Az ideális kötél olyan kényszererőt képes kifejteni, amely a kötél irányába mutat. Kötéllel csak húzóerőt tudunk létrehozni, a kötéllel tolni nem lehet. Csuklóerő: Csuklóval történő rögzítés esetén az csuklóerő támadáspontja mindig a csuklóban található. Amennyiben a csukló síkban mozoghat, akkor a csuklóerő is ebben a síkban található, térbeli mozgást engedélyező gömbcsukló használata esetén a csuklóerő iránya tetszőleges lehet.

11 Rugóerő Értelmezzétek a grafikont!
Mik a tengelyeken feltűntetett mennyiségek? Milyen összefüggés van a két mennyiség között? Mi lehet a meredekség fizikai jelentése? Miért alkalmas a rugós erőmérő erő mérésére? Segítségképpen nézzétek meg a kisfilmet! F Δl

12 Súrlódási erő 3. feladat:
Készítsetek képaláírásokat a következő fotókhoz! Vagy: írjatok összekötő szöveget a képekhez!

13 4. feladat: egészítsétek ki az ágrajzot a megadott instrukciók alapján!

14 Problémafölvetés: mitől függ a súrlódási erő?
5. feladat: Készítsetek narrációt a következő videóanyagokhoz!