Peremen billegő fiatalok

Az előadások a következő témára: "Peremen billegő fiatalok"— Előadás másolata:

1 Peremen billegő fiatalok
Összehasonlító felmérés – deprivált, marginalizált helyzetű bűnelkövető és jogkövető fiatalok életút vizsgálata Solt Ágnes

2 Tipikus életutak I. A törődés hiánya Az elhanyagolás generálta spirál. Családban figyelemhiány, iskolában kudarcélmények→ hiányzás az iskolából → társaság →lopás, éjszakai élet, újabb veszélyeztető tényezők, drog, illegális pénzszerzés Egy deviáns kortárscsoporthoz való kötődés kialakulása jellemző. A család, ahol a gyermekre nem jut figyelem. A szülők munkája miatt, a szülők közötti feszültségterhes kapcsolat miatt, nehezítve a rossz anyagi helyzettel, egyéb feszültségekkel és az alacsony iskolai végzettséggel, alkoholproblémák és pszichés betegségek következtében. A gyermek iskolába megy. Az iskola megkövetel bizonyos dolgokat, amelyeket vagy elsajátított korábban, vagy nem. Kudarcélmények érik, mert a feszültségek, esetleg a kevés figyelemből adódó visszaigazolás vágya az iskolában nem elfogadott viselkedést vált ki a gyerekből, amely ezen keretek között kudarcokhoz vezet. A kudarcok feldolgozásában a család nem segít, a teljesítmény romlik, a kudarcok újabbakat szülnek: gyenge teljesítmény, esetleg osztálytársakkal való konfliktusos viszony vagy kapcsolathiány. A figyelemhiány miatt a gyerek fölötti kontroll zöme az iskolára koncentrálódik, ahol csak fegyelmezni próbálják. A feszültség forrásának újabb helyszínévé elsősorban az iskola válik. A gyermek a kudarcok elől menekül, s mivel figyelemből nem jut sok számára, sokáig észrevétlenül és büntetlenül csavaroghat. A tanítás ideje alatt otthonról elmegy ugyan, de az iskolába nem ér. Az utcán és egyéb helyeken olyan hasonló korú, gyakran néhány évvel idősebb gyerekek társaságához csatlakozik, akikkel olyan kapcsolata alakul ki, amilyet sem a családban, sem az iskolában nem talált. Biztonság, összetartozás, pozitív megerősítések legfontosabb bázisává válik az ilyen haveri kör. Időtöltésként csínytevésekkel szórakoztatják magukat, kialakul saját, közösen megalkotott ideológiájuk a társas közegekről. Ha ezt a fiatal elsajátítja, - márpedig jól felfogott érdeke ez -, kezdetét veszi a társadalomból és annak normáival való szembehelyezkedés és kiilleszkedés. Kisebb garázdaságok, bolti lopások, egyéb csínytevések kezdetben, majd idősebbé válva az éjszakai élet ízlelgetése, ami az esetek döntő többségében magával hozza a kábítószerek és egyéb tudatmódosító szerek használatát. A szórakozás és járulékos költségei (ruházkodás, alkohol, kábítószer, stb.) jócskán megnőnek, ehhez fedezet az egyre komolyabb bűncselekmények elkövetéséből származik.

3 Tipikus életutak II. Verés és agresszió a családban
A családon belüli bántalmazásból fakadó veszélyeztetettség továbbgyűrűzése. Családon belüli erőszak, alkoholproblémák → agresszív, erőszakos magatartás az iskolában → kudarcélmények a kortárscsoportban, kapcsolatokban → iskolakerülés Ha a fiatal családjában elhanyagolás is fönnáll, akkor valószínűbb a deviáns magatartásformák valamelyikének követése. A családban a testi fenyítés uralkodik, ezzel párosul a szülők közötti bántalmazás. Az éjszakai kiabálások, az örökös félelem és kiszolgáltatottság, esetleg párosulva a kiszámíthatatlan veréssel, lelki terrorral. Legtöbbször a szülő(k) alkoholproblémájával, esetenként elhanyagolással kísérve. Az iskolában a gyerek olyan környezetbe kerül, ahol átmenetileg nem fenyegeti közvetlen veszély. Tele van feszültséggel és fájdalommal és elfojtott dühvel. Erőszakos, agresszív magatartású, verekedős, bántja társait. Kétféle jellegzetességre figyelhetünk fel abból a szempontból, ki ellen fordítja bosszúját a gyermek az iskolában: vagy a gyengébbeket bántja elsősorban, vagy azt, aki hozzászól, esetleg enyhén provokálja. Azt feltételezem, hogy az otthon látott mintának megfelelően választja meg ellenfelét / áldozatát: valószínűleg a gyengébbeket bántja akkor, ha a családban az erősebb fél (rendszerint apa, ritkán anya) a gyengébbet (feleség és/vagy gyermek) minden előzmény, provokálás ellenére bántotta, saját kénye-kedve szerint. Mindenért ugrik, ha a családban a fizikai bántalmazást kisebb konfliktus előzte meg, és ennek során az agresszort „provokálta” áldozata. Minden esetben az osztálytársakkal való kapcsolat megromlik, ez kudarcélményekhez vezet, ez legtöbbször társul az iskolai teljesítmény gyengeségével is. A sorozatos kudarcélmény elkerülő magatartást vált ki a fiatalból, iskola helyett csavarogni kezd. Az, hogy a csavargás során talál-e társaságot, annak függvénye, hogy a családban az erőszak mellett mekkora szerepe van az elhanyagolásnak. Ha a családban az erőszakos minta megtalálható, de a gyermekre fordítanak figyelmet, az iskolából való távolmaradás a fiatal számáras nem járható út, szülei ezt durván megtorolják. Szerencsés esetben a fiatal visszakerül az iskolába, és megpróbál kényszerűségből alkalmazkodni a körülményekhez, hiszen a lebukása után a szülők folyamatosan visszaigazolásokat, jelzéseket kérnek a gyermek iskolában való viselkedésekről. Ha a fiatal családjában alkoholproblémák, elhanyagolás is fönnállnak, akkor valószínűbb, hogy iskolán kívüli társaságot talál magának a fiatal, ebben az esetben valószínű, hogy a verekedés szórakozás részévé válik és a deviáns magatartás nagy része erőszakos színezetű. Ez sokkal jellemzőbb körükben, mint azoknál a fiataloknál, akik a családban „csak” elhanyagolás és nem családon belüli erőszak áldozatai.

4 Tipikus életutak III. Szigorból engedékeny közegbe kerülve
A túlkorlátozó nevelés, majd drasztikus váltás: a nevelés megszakadásából eredő veszélyeztető spirál. Túlzott apai szigor, megszégyenítések, fenyítések, alkoholproblémák→ lázadó allűrök, érzelmi elfordulás elhanyagolás haláleset után → rossz társaság, majd garázdaság iskolakerülés és lopás Hogy a fiatalra mikor, hogyan és ki figyel fel, döntően meghatározza életútja alakulását. Legmagasabb iskolázottság. A gyermekkel szemben kiskorában olyan követelményeket támaszt nevelője, amelynek nem tud megfelelni. (Általában domináns apa, és háttérbe húzódó vagy nem létező anyafigura). A nevelés során az alkalmazott módszerek: megszégyenítés, ételmegvonás, szeretetmegvonás, bezárás és testi fenyítés. (Az ilyen nevelési elvet követő apafigura nem egy esetben alkoholproblémákkal is küzd.) Úgy tűnik, az alkalmazott lelki terror során a gyermek által érzékelt mintakövetési, választási lehetőségek megszűnnek. Csak a terrort alkalmazónak való megfelelésvágy hajtja. A gyermek az iskolában jól teljesít és kapcsolatai minősége nem tér el az átlagostól osztálytársaival sem. Változás áll be: a lelki terror gyakorlójának életében drasztikus változás történik: súlyos beteg lesz, alkoholproblémái eluralkodnak rajta vagy meghal. Ennek következtében a fenyegetettség megszűnik, a fiatal kikerül a folyamatos feszültség terhe alól, felszabadul. Ennek oka, hogy az apa által felépített szabályok elsősorban behódolásra épültek, az identifikációt feltételező szabályok és a racionalizálható szabályok csak másodlagosak voltak a nevelés során. A behódolás érdekből történik, célja a büntetés elkerülése volt, az attitűdben csak a viselkedési komponens változott meg, az értelem és az érzelem nem. Mindezen okok következtében, s mivel szeretet nem igen kötötte apjához, elfordul mindattól, amit addig értékként tüntettek fel számára. Szabadabbá válik, csavarogni kezd. Iskolában nem teljesít, emiatt kudarcok érik, erre iskolakerüléssel reagál. Iskola helyett csavarog, és olyan emberekkel ismerkedik meg, akik szintén nem járnak iskolában, se dolgozni. Időtöltésként és szórakozásként törvénybe ütköző dolgokat tesznek. Hogy a fiatalra mikor, hogyan és ki figyel fel, döntő mértékben meghatározza életútja alakulását. Ilyen esetekben egy elhivatott tanár, szomszéd vagy rokon kiemelkedő szerepet kap abban, hogyan alakul a fiatal élete. Ha anyja gyenge a neveléshez, de nem hanyagolja el a környezet számára is feltűnő módon gyermekét, a gyereknek kevesebb esélye van a csavargás során megtaláltak helyett újabb értékeket találni, amelyek elfogadhatóak az iskola és tágabb környezete számára.

5 Tipikus életutak IV. Engedékenyből szigorú közegbe kerülve
A megélhetési gondokból eredő problémák és az ezt követő változás feldolgozatlansága. Családnak egzisztenciális gondjai vannak, feszültségek a családi kapcsolatokban, figyelemhiány → erőszakos, agresszív magatartás az iskolában túlzott szigor → szökés, drog, verekedés →társaság→ iskolakerülés, lopás, betörés, stb. Bűnelkövetővé vált fiatalokra jellemző életút. A legalacsonyabb iskolázottság. A gyermek családja megélhetési problémákkal küzd, a szülőt/ket megterheli munkája/uk (vagy munkanélkülisége/ük), és/vagy kapcsolatukban folyamatosak a konfliktusok, többnyire a pénz miatt. A gyermek(ek)re nem marad elegendő energia, figyelem a szülő(k) részéről. Az iskolában a gyerek erőszakos, agresszív magatartást produkál, az otthoni feszültségeknek köszönhetően. A tanulás puszta kényszer, a teljesítménye gyenge, a kapcsolata a többi gyerekkel konfliktusos, sokat verekszik. Kimaradozik az iskolából, egyre több időt tölt csavargással. Változás áll be: a gyermek külső beavatkozás hatására kikerül az elhanyagoló közegből, gyám, nevelőszülő vagy nevelőotthonba kerül. Szabályoknak kell megfelelnie, amelyek megsértését durván büntetik. Nehezen kezelhető, problémás gyerekként „diagnosztizálja” környezete, nevelői. Nem a megértésre, hanem a fegyelmezésre koncentráló nevelésben részesítik. A fiatal nem fogadja el a szabályokat, nem hajlandó alkalmazkodni, a szabadságát hiányolja: amikor nem törődtek vele, legalább azt csinált, amit akart. Mióta törődnek vele, megértést és szerető gondoskodást éppúgy nem kap (eleget), de a szabadságát elvesztette, önérzete folyamatosan sérül. A megoldás számára a szökés. Behódolás lenne az alkalmazkodás, hiszen érzelmileg nem kötődik a szabály megalkotóihoz és őreihez. Elszökik, elmenekül. A szökés során olyan emberek fogadják maguk közé, akik segítségével megismerkedik az éjszakai élet szereplőivel, és azokkal az emberekkel, akik egyik napról a másikra élnek. Kábítószerrel és különböző illegális pénzkereseti lehetőségekkel (általában mindkettő jellemző, de néhány esetben csak az egyik tényező van jelen).

6 Vitakérdések A társadalmi intézmények működéséből adódóan vajon mi a fontosabb : a gyermek elkövetővé vagy áldozattá válásának megelőzése? Van-e megoldás, ha az iskola az első normatív elvárásokkal fellépő közeg egy gyermek életében? Tudja-e pótolni a családi szocializációs hiányosságokat?