Közforgalmú gyógyszerészet, logisztikai alapok, készletezés

Az előadások a következő témára: "Közforgalmú gyógyszerészet, logisztikai alapok, készletezés"— Előadás másolata:

1 Közforgalmú gyógyszerészet, logisztikai alapok, készletezés
Hankó Zoltán

2 Vázlat 1. A gyógyszerellátás célja és feladata
2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelményei 3. Készletezési szempontok 4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei 5. Készletezési megfontolások a gyógyszertárban 6. Készlettartás és helyettesítés 7. A magisztrális gyógyszerkészítés logisztikai aspektusai 8. Szerződéses kapcsolatok alakulása a beszállítókkal

3 1. A gyógyszerellátás célja és feladata
A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat: 7M = megfelelő gyógyszer megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyre megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költséggel

4 1. A gyógyszerellátás célja és feladata
A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat: 7M = megfelelő gyógyszer megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyre megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költséggel tehát: beszerzés, készletezés, értékesítés

5 1. A gyógyszerellátás célja és feladata
A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat: 7M = megfelelő gyógyszer megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyre megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költséggel tehát: beszerzés, készletezés, értékesítés Információ, compliance Egyéb termékek biztosítása 2/2008 (I. 8.) EüM rendelet a gyógyszertárban forgalmazható és kötelezően készletben tartandó gyógyszerekről és egyéb termékekről Gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség, költséghatékonyság Társadalmi felelősség

6 2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelményei
2006. évi XCVIII. tv. (gyógyszer-gazdaságossági törvény) 2. § (3) A gyógyszertár egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet végző egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiók- és kézigyógyszertári formában működhet. (4) A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek kiszolgáltatása, valamint az e gyógyszerekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás 3. § (j) A közforgalmú gyógyszertárak esetében nem minősül kereskedelmi gyakorlatnak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban előírt tájékoztatás nyújtása során végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység, továbbá a gyógyszerészi gondozás (p) közforgalmú gyógyszertár: a betegek, fogyasztók közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény (q) fiókgyógyszertár: (…) a betegek közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény (r) intézeti gyógyszertár: a fekvőbeteg gyógyintézet részeként működő intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátó feladatokat ellátó egészségügyi intézmény

7 2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelménye
2006. évi XCVIII. tv. (gyógyszer-gazdaságossági törvény) 2. § (3) A gyógyszertár egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet végző egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiók- és kézigyógyszertári formában működhet. 3. § (p) közforgalmú gyógyszertár: a betegek, fogyasztók közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény 1994. évi LIV tv. a gyógyszertárak létesítéséről… 1. § (2) A gyógyszertár a gyógyszerellátásra irányuló egészségügyi szolgáltató – ide értve a gyógyszer-kiskereskedelmet is – tevékenységet végző egészségügyi intézmény. A gyógyszertár közforgalmú, fiók, intézeti és kézigyógyszertárként működhet 2. § (a): Közforgalmú gyógyszertár: elsődlegesen a beteg emberek közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító intézmény

8 2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelménye
2/2008 (I. (.) EüM rendelet a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről Kötelezően készletben tartandó Intézeti gyógyszertár: Humán anti-tetanusz immunglobulin Adszorbeált tetanusz toxoid Közforgalmú gyógyszertár Súlyponti kórház kijelölés alapján: Viperamarás elleni szérum Forgalmazási kötelezettség: 5. § (2) Ha a gyógyszerész, szakasszisztens az [orvos által igényelt gyógyszert vagy egyéb terméket] a meglevő készletből nem tudja kiadni, a helyettesítés felajánlását követően, a beszerzés lehetséges legkorábbi időpontjának megjelölésével köteles a beszerzést felajánlani. (3) Referenciagyógyszer esetén a (2) bekezdés szerinti beszerzés időtartama nem haladhatja meg a 24 órát, de legkésőbb a gyógyszertár szolgálati rendje szerinti következő nyitvatartási napra a beszerzésnek teljesülnie kell.

9 3. Készletezési szempontok
A készlet szükséges (mert nem lehet ott előállítani, ahol éppen kell) de a készlet a vállalkozásnak nem mindig érték: a magas készletszint – gazdaságilag hátrányos az alacsony készletszint – veszélyezteti a tevékenység biztosítását az összrendszer szerinti optimális készletre van szükség A készletezési rendszert befolyásolja forrás, rendelés (input folyamat - beszerzés) természete működési stratégia (később) kereslet, rendelés, kiszolgálás (output folyamat - értékesítés) természete költségtényezők (következő dián)

10 3. Készletezési szempontok
A készletezés költségtényezői Készlettartási költségek A termék fizikai jellegéből adódó költségek, pl. raktárfenntartás anyagmozgatás tárolási veszteség különleges tárolási körülmények (szellőzés, hűvös kamra, hűtőszekrény stb.) raktározással kapcsolatos adminisztrációs költségek A termék értékjellegéhez kapcsolódó költségek (készletértékkel arányosak) Készletutánpótlás költségei (részletesen a következő dián) A hiány költségei

11 3. Készletezési szempontok
A készletezés költségtényezői Készletutánpótlás költségei Rendelés feladás költségei Beszerzéssel kapcsolatos adminisztráció Általános ügyviteli költségek (posta, fax, telefon számítógép stb.) Anyagköltségek (nyomtatvány, irodaszer) Termékátvétel költségei Átvétel, rakodás, anyagmozgatás Átvételi minőség-ellenőrzés Impleálás Rongálódás, veszteség a szállítás során Szállítónak fizetendő díj Szállítmányozónak fizetendő díj Függ: megrendelések számától megrendelt mennyiségtől

12 3. Készletezési szempontok
A készletezés költségtényezői A hiány költségei elmaradt vagy később jelentkező nyereség adminisztrációs többletköltség rendkívüli beszerzés többletköltsége Good-will elvesztése

13 3. Készletezési szempontok
A készletezés költségtényezői A hiány költségei elmaradt vagy később jelentkező nyereség adminisztrációs többletköltség rendkívüli beszerzés többletköltsége Good-will elvesztése A hiány a rendszer többi szereplőjénél is többletköltséget generál

14 4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei
Egyre több cikket kell kezelni, tárolni: évente kb. 300 millió doboz, növekvő termékszám ma már több mint 5000 gyógyszer (+homeopata, + egyéb termékek) pl. generikus hatóanyag-helyettesítés: 84 hatóanyag 1024 készítmény cikkenként kisebb volumen, nagyobb készletezési, kezelési egységköltség minél nagyobb egy cikkből az értékesítési volumen, annál alacsonyabb (fajlagos) készlet szükséges a cikkek 20%-a teszi ki az eladási bevételek 80%-át (Pareto elv) a raktári készletek fele az eladások kb. 4%-a (de jelentős beruházás, költségigény)

15 4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei
Részesedés a forgalomból 100% 90% 75% 10% 70% 100% Termékek száma az összes termékhez viszonyítva

16 4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei
Készletfinanszírozás a patikában Jellemző adatok Gyógyszertár – tb elszámolás (a forgalom kb %-a) kb. 18. napra Patika – nagykereskedő átlag nap Forgási napok száma A patikai készlet finanszírozásának terhe megoszlik. De! nagy a szórás gyorsan növekszik a határidőn túli tartozásállomány csökken a patikai likviditás, ez készletleépítéssel jár 2007-ben a patikai nyereség 70%-ának forrása a nagyker. engedmény volt (nem reprezentatív minta!) Készletfinanszírozási rendszer (mindegyik nagykereskedő alkalmazza) áruhitel – mi lesz ilyen magas alapkamat mellett? feltöltési támogatás

17 4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei Hogyan változott a gyógyszertárak fizetőképessége? Teljes gyógyszertári kintlévőség MD Ft Lejárt gyógyszertári kintlévőség Lejárt kintlévőség aránya a teljes kintlévőséghez képest % 2005. dec. 31. 30,5 (36,0) 2,5 (3,0) 8,2 2006. dec. 31. 35,1 (42,1) 2,7 (3,2) 7,75 2007. dec. 31. 3,7 (4,4) 10,7 2008. dec. 31. 42,4 (53,0) 5,6 (7,0) 13,2 Megjegyzés: 2007. januártól (mérlegadatok alapján) a patikáknak adott fizetési határidő 4-5 nappal nőtt, amely miatt a lejárt kintlévőség a valós helyzetnél optimistább képet mutat. Határidőn túli kintlévősége több száz gyógyszertárnak van. A hitelfeltételek szigorodnak és drágulnak a nagykereskedőnek és a patikának is.

18 4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei
A szállítási költségek nagyok és fokozatosan nőnek (= nagyker. szállítási készség romlik) A szállítási távolságok jelentősek (= több nagykerrel van kapcsolattartás) A nagykereskedők árképzése változó (egyenként és időben is) A szállítási költségek patikákra terhelése rontja a gyógyszertár-nagyker kapcsolatot Nagyobb bonyolultságú, nagy értékű termékek jelennek meg

19 4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei A gyógyszer-kiskereskedelmi árrés
Nagykereskedelmi ár (Ft) Árrés (% Ft) Fogyasztói ár 0-500 26 % 0-630 130 Ft 22 % 330 Ft 19 % 665 Ft 17 % 5001- 850 Ft 5851-

20 4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei A készlettartás és az árrésrendszer kapcsolata 2008 februári forgalom: 663 Ft-ig ,1 Mrd Ft-ig ,6 Mrd Ft-ig 14,9 Mrd Ft-ig ,1Mrd Ft-ig ,4 Mrd ,2 Mrd 850 Ft-os fix árréssel forgalmazzák a gyógyszerforgalom 43%-át (értékben)! A forgalom több mint 10%-át 1% alatti árréssel forgalmazzák a gyógyszertárak! Átlagos árrésszint teljes gyógyszerkincs, súlyozva 13,2% (fogy. árból) közfinanszírozott gyógyszerek 11,2% (fogy. árból) patikai értékek % - 15%-ig

21 5. Készletezési megfontolások
A készletezési rendszerek működési stratégiája Lehetséges stratégiák Költségcsökkentés Tőkeigény csökkentés Működés javítás Költségkonfliktus: Az egyik részrendszernél történő költségcsökkentés másik területen költségnövekedést idéz elő, ezért egyidejűleg több tényezőt kell figyelembe venni

22 5. Készletezési megfontolások
A készletezési rendszerek működési stratégiája Stratégia választáshoz kell Rendszer sajátosságainak, korlátainak az ismerete Rendszer mérete és bonyolultsága (cikkelemek ára, félesége, forgalmi eloszlása stb.) Készletezett termék jellemzői (súly, térfogat, lejárat, különleges tárolási igény, helyettesíthetőség) Forgalom, kapcsolatok szervezettsége Cél kitűzése Optimálisan működjön (az optimum az elvárások függvénye): Kereslet kielégítés + minimális összes költség Adott költség + max. megbízhatóság Adott költség + max. kereslet-kielégítés Eszközök, módszerek kiválasztása Mikor rendeljek Mennyit rendeljek

23 5. Készletezési megfontolások
A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben (T) Egyenlő nagyságú tételekben (q) Amikor a készletmennyiség adott szint alá csökken (s) Annyit, hogy beérkezéskor egy max. készlet legyen (S)

24 5. Készletezési megfontolások
A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben (T) Egyenlő nagyságú tételekben (q) Amikor a készletmennyiség adott szint alá csökken (s) Annyit, hogy beérkezéskor egy max. készlet legyen (S)

25 Időszakos készletfeltöltési rendszer
volumen (T;S) mechanizmus s q1 q2 q3 idő t t t

26 5. Készletezési megfontolások
A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben (T) Egyenlő nagyságú tételekben (q) Amikor a készletmennyiség adott szint alá csökken (s) Annyit, hogy beérkezéskor egy max. készlet legyen (S)

27 Biztonsági készlet / fix rendelés rendszere
volumen (s;q) mechanizmus q q s q t1 t2 t3 idő

28 5. Készletezési megfontolások
A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben (T) Egyenlő nagyságú tételekben (q) Amikor a készletmennyiség adott szint alá csökken (s) Annyit, hogy beérkezéskor egy max. készlet legyen (S)

29 Biztonsági készlet / feltöltési rendszer
volumen (s;S) mechanizmus S q2 q3 q1 s t1 t2 t3 idő

30 5. Készletezési megfontolások
A döntés függ: Előírásoktól, pl. kötelező készlettartás referencia-készítmény A rendelkezésre álló pénzeszközöktől A beszállítói rugalmasságtól milyen időközönként szállít milyen hamar szállít milyen biztonsággal szállít A kereslet alakulásától Nagyságától Szezonális változásoktól A készletek nagyságától A rendelés költségétől A készletezés költségétől A hiány költségétől

31 5. Készletezési megfontolások
Mitől függ a választás? A kereslet nagyon ingadozik: sq modell (3. modell) A készlettartás költsége magas sS (4. modell) A termék kevésbé fontos TS (2. modell) A szállítási idő hossza rövid TS (2 modell), hosszú sq (3) vagy sS (4 modell) A szállítói rugalmasság nagy sS (4. modell), kicsi sq (3. modell)

32

33 6. Készlettartás és helyettesítés
Generikus program elvileg előnyös, mert a rendszerben forrásokat szabadíthat fel patikai szinten költségkonfliktus (készletgazdálkodási problémák) Generikus helyettesítéssel kapcsolatos problémák Fel kell ajánlani a helyettesítési listáról Helyettesítésre a készleten lévőt célszerű ajánlani Lehetnek szakmai problémák is (biológiai egyenértékűség értékhatárai?) Az orvosok jelentős része ódzkodik (akkor is, ha nem tiltja le) A betegek sem kedvelik (orvos döntéséhez ragaszkodik, márkához ragaszkodik, drágább gyógyszerhez ragaszkodik, volt negatív tapasztalata) A gyári érdekek eltérőek A szabályozás az adminisztratív elemekre helyezi a fő hangsúlyt Gyógyszerészi ellenérdekeltség Gyakori árváltozás, beragadt készletek, lejáratos selejt

34 Az európai generikus piac 2007-ben
Az európai gyógyszerpiac főbb adatai 2007-ben Forgalom értékben (millió euro) dobozban (millió doboz) Átlagár (Euró) Összes készítmény 11 405 9,2 Szabadalommal védett készítmények 46 634 1 358 34,3 NLP (lejárt szabadalmú készítmények) 20 006 2 285 8,8 Generikus készítmények 25 405 5 990 4,2 Egyéb készítmények 12 365 1 772 7,0 Forrás: IMS Health 17 európai ország adata: NO, FR, UK, IT, ES, NL, SW, GR, BE, PO, SW, AU, DN, SF, IR, NO, CZ Kiskereskedelmi piac, kivétel Svédország, ahol teljes piac

35 A készítmények átlagára Európában 2007-ben (€)
Forrás: IMS Health

36 Generikus gyógyszerek aránya a 19 európai piacon (BJ)
ORSZÁG PIACI RÉSZESEDÉS % ÉRTÉK DOBOZ 1. Németország 22,4 53,6 2. Franciaország 21,2 54,8 3. Olaszország 27,7 45,8 4. Egyesült Királyság 28,8 (5) 64,9 (3) 5. Spanyolország 22,0 48,6 6. Görögország (doboz szerint utolsó) 20,8 40,6 7. Hollandia 21,9 60,8 8. Lengyelország 56,9 (1) 65,5 (2) 9. Svédország (érték szerint utolsó) 17,9 55,2 10. Belgium 21,3 45,9 11. Portugália 37,3 (4) 48,5 12. Svájc 21,1 42,8 13. Ausztria (doboz szerint utolsó) 19,8 14. Dánia 20,5 61,1 (5) 15. Magyarország 42,6 (3) 62,2 (4) 16. Írország 19,2 58,7 17. Finnország 21,8 18. Csehország 51,6 (2) 68,5 (1) 19. Norvégia 19,6 Forrás: IMS Executive Market Report Q2, 2008

37 Terápiás fix és hatóanyag fix támogatású hatóanyagok és termékek számának változása a patikai piacon
Forrás: IMS Health

38 Terápiás fix és hatóanyag fix támogatású készítmények kiskereskedelmi átlagára
Forrás: IMS Health

39 A generikus program következtében a patikákban jelentkezett többletterhek
Növekvő termékszám Raktárkészlet növekedése Finanszírozás Árváltozás készletátértékelési veszteség Delistázás immobil vagy eladhatatlan készletek Gyógyszerész számára helyettesítés problémája Információ Beteg és gyógyszerész, orvos és gyógyszerész közti kommunikáció

40 7. A magisztrális gyógyszerkészítés logisztikai aspektusai
Gyógyszer-gazdaságossági törvény Egyes magisztrális feladatokat más gyógyszertár elvégezhet Kell-e labor? 41/2007 EüM rendelet Kell labor Max. 3 gyógyszertárnak (levezethető a gyógyszer-gazdaságossági tv-ből) Minőségi tanúsítvány 14 díjosztály, 3 orvosi szakma (gyermek, bőr, szemészet) Utoljára 2001-ben módosult a magisztrális díj Beszerzés?

41 A támogatott magisztrális forgalom összehasonlító adatai (2002-2004-2008)
Megnevezések 2002 2004 2008 Megjegyzések Magisztrális vények száma (edb) 12 388 12 607 6 663 Magi vények aránya az összes támogatott vényen belül (%) 9,0 8,4 4,6 A támogatott magi forgalom bruttó fogyasztói áron (Mrd Ft) 8 615 10 669 5 212 2002-ben az ÁFA még 0 % volt! A magi forgalom aránya a teljes támogatott forgalomban (%) 3,13 2,95 1,19 A magi forgalom TB támogatása (kvázi tér. díj nélkül, Mrd Ft) 7 072 8 900 2 594 A magi készítmények TB tám.-ának aránya a br. fogyasztói árban (%) 82,1 83,4 49,8 A magi vények átl. értéke br. fogy áron (Ft/vény) 695 849 782 A készítési díj értéke br.fogy. árban (Ft/vény) n.a. 391 2004-ben is hasonló érték lehetett A magi vények átlagos értéke a nem kiemelt támogatású vényekhez viszonyítva ( %) 37,6 37,2 33* *közelítő számítás alapján

42 8. Szerződéses kapcsolatok alakulása a beszállítókkal
Zárt forgalmazási rend továbbra is érvényes Minden patikának (több) nagykereskedővel van szerződése Minőségi garancia Szállítási gyakoriság Fizetési feltételek Stratégiai partnerkapcsolatok Gyöngy patikák (HPH és 620 gyógyszertár) Szimpatikák (Phoenix és 380 gyógyszertár) Integrált marketing rendszerként működnek Forgalmi hányad Közös akciók Közös reklámtevékenység Addicionális szolgáltatások Üzemeltetési eszközök, anyagok (pl. papír, telefon) Banki kapcsolatok Flotta-lehetőségek Stb.

43 A nagyker. engedmény nagysága és a költségek
Vállalható-e rövidebb fizetési határidő az engedmény növelése érdekében? A gyógyszertár a szállítókat e Ft-os átlag szállítói követelés mellett 30 nap alatt fizeti ki. Ahhoz, hogy ez pl. 15 napra csökkenjen, az átlag szállítói követelést e Ft-ra kell csökkenteni, vagyis ezer Ft többletforrásra van szükség. Ha ezt az összeget mind folyószámlahitelből kívánjuk finanszírozni és feltételezzük, hogy az év minden napján a teljes hitelkeret kihasználásra kerül, akkor 11%-os kamat mellett az éves kamatköltség 440 ezer Ft. Eldöntendő, hogy a jelenlegi engedményszázalék növekménye biztosít-e annyi engedménytömeget, ami finanszírozza a folyószámlahitel kamatát. A jelenlegi modellben 440 ezer Ft e Ft ELÁBÉ-re vetítve 0,37%, tehát ez az engedménynövekmény alsó határa.

44 A gyógyszerellátás célja és feladata
A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat: 7M = megfelelő gyógyszer megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyre megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költséggel Információ biztosítása Egyéb termékek biztosítása 2/2008 (I. 8.) EüM rendelet a gyógyszertárban forgalmazható és kötelezően készletben tartandó gyógyszerekről és egyéb termékekről Gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség, költséghatékonyság Társadalmi felelősség

45 Türelmüket köszönve szép hétvégét kívánok!