Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tudománymetria lehetőségei az országos és az intézményi tudománypolitika kialakításában Vinkler Péter MTA Kémiai Kutatóközpont.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tudománymetria lehetőségei az országos és az intézményi tudománypolitika kialakításában Vinkler Péter MTA Kémiai Kutatóközpont."— Előadás másolata:

1 A tudománymetria lehetőségei az országos és az intézményi tudománypolitika kialakításában Vinkler Péter MTA Kémiai Kutatóközpont

2 „ A tudományos kutatás célja: a bizonyított tudás kiterjesztése.” (Merton, 1968) „A tudomány lényege: a kommunikáció.” (F. Crick) „A tudomány információtermelő rendszer.” (Nalimov, Mulcsenko, 1969) A tudományos publikáció funkciói: információközlés a prioritás bejelentésének eszköze (Price, 1963) Tudományos közlemények írása és megjelentetése a tudományos kutatómunka része. Tudomány

3 Értékelések Festinger (1954) társadalmi összehasonlítások elméletének alapján A tudományos teljesítmény tudománymetriai értékelése alapvetően a tudományos publikációk mennyiségi és minőségi számbavétele: több hasonló tudománymetriai rendszer megfelelő mutatószámainak összevetésével; vagy: a vizsgált rendszer mutatóinak egy abszolút viszonyítási alapmutatóhoz történő összemérésével. „A tudomány abszolút („elitista”) verseny.” (Merton, 1968)

4 A publikációk (U%) százalékos megoszlása a különböző publikálási formák függvényében Publikáció Természettudomány ok Társadalomtudományok U% könyv 2,611,0 könyvfejezet 7,617,8 Összesen10,228,8 SCI-cikk45,617,0 egyéb cikk17,334,9 Cikkek összesen62,951,9 konferenciakiadvány20,7 7,8 tanulmány, beszámoló 4,2 5,7 egyéb 1,5 5,8 szabadalom 0,4 0,0 Forrás: Bourke és Butler ( 1996)

5 A folyóiratcikkek idézettségének eloszlása Bourke és Butler (1996) szerint Természettudományok (kémia, orvostudomány, csillagászat, földtudomány, fizika, biológia) C/PPs%Ps%Pu%Pu% 015,060,1 17,912,1 2-418,212,8 5-920,2 7,9 10-1615,2 4,3 17-25 9,5 1,4 26-50 9,3 1,2 51-100 3,6 0,3 >100 1,2 0,0 t p : 1976-1980 t c : 1980-1988 P s : SCI-ben referált cikkek P u : SCI-ben nem referált cikkek

6 Néhány alapvető tudománymetriai mutató 1. Összegző mutatók Mit mutat?Mutató Név Publikált információ mennyisége Felhasznált kutatói ráfordítás Publikált információ hatása P P c K C Folyóiratcikkek Száma SCI-folyóiratcikkek Száma Kutatók Száma Idézetek Száma Felhasznált információs csatornák összesített minősége GFPublikáló folyóiratok Garfield Tényezőinek összege Megállapítandó: Publikálási időablak: t p Hivatkozási időablak: t c

7 Néhány alapvető tudománymetriai mutató 2. Fajlagos mutatók MutatóKiszámítási mód Garfield Tényező: a folyóiratok átlagos nemzetközi hatásának mérőszáma t c : 1 év t p : 2 év Publikációs Produktivitás Publikációs Stratégia Folyóiratcikkek Idézettsége előnyei: egyszerű, közérthető, összehasonlítható hátrányai: szakterülettől, időtől, a folyóirat és a cikk jellegétől stb. való függőség

8 Néhány alapvető tudománymetriai mutató 3. Relatív mutatók MutatóKiszámítási mód Relatív Publikációs Stratégia Relatív Idézettségi Arány Relatív Szakterületi Idézettség C: idézetek száma P: cikkek száma GF m : az adott szakterületen megjelenő folyóiratok cikkeinek átlagos idézettsége GF p : az illető szerzők által publikálásra használt folyóiratok cikkeinek átlagos idézettsége GF i : az i-edik folyóirat GF-tényezője

9 A tudománymetriai értékelés követelményei az értékelés céljának megállapítása, az értékelt tudománymetriai rendszer sajátosságainak feltárása, megfelelő adatok rendelkezésre állása, releváns és összehasonlítható mutatószámok képzése, az értékeltek és az értékelés címzettjének bevonása, az értékelés konzekvenciáinak levonása.

10 Néhány ország Relatív Idézettség (RCR), Relatív Szakterületi Idézettség (RW) és Relatív Publikációs Stratégia (RPS) mutatószámai az összes tudományterületre vonatkozóan 1989-1993 között a Science Citation Index adatbázisának alapján OrszágP(%) (halmozott) C(%) (halmozott) RCRRWRPS USA33,7849,871,061,481,39 Anglia41,8758,521,07 1,00 Japán49,7665,330,950,860,90 Németország56,0871,681,091,000,92 Szovjetunió61,9472,800,790,190,24 Franciaország66,7377,360,990,950,96 Kanada70,8981,350,96 1,00 Olaszország73,6783,470,860,760,88 Ausztrália75,7485,260,960,860,90 Hollandia77,7187,521,101,151,05 India79,5888,110,550,320,57

11 OrszágP(%) (halmozott) C(%) (halmozott) RCRRWRPS Finnország88,8696,011,060,900,85 Csehszlovákia89,4296,220,780,380,48 Ausztria89,9796,670,990,82.. Új-Zéland92,3397,971,000,71 Magyarország92,6698,130,690,480,71 Görögország92,9698,260,660,430,65

12 A tudományos kutatás szerkezete. Tudományos folyóiratcikkek szakterületi arányai a SCI alapján (1995-2005) Szakterület Folyóiratcikkek százaléka EU-14 + USA és Japán átlaga Magyarország10 Közép- kelet-EU ország átlaga 10 ország/EU HU/EU Clinical Medicine 23,74 11,74 12,210,510,49 Chemistry 10,87 19,95 19,571,801,84 Physics 10,72 12,95 15,131,411,21 Engineering 7,03 6,76 9,391,340,96 Biology & Biochemistry 6,41 7,60 6,771,061,19 Plant & Animal Sciences 5,96 7,33 6,231,051,23 Materials Science 3,64 3,41 6,651,830,94 Neuroscience & Behaviour 3,38 4,99 1,840,541,48 Molecular Biology 3,02 2,38 1,560,520,79 Environment & Ecology 2,66 1,292,000,750,49 Geosciences 2,62 1,68 1,730,660,64

13 Szakterület Folyóiratcikkek százaléka EU-14 + USA és Japán átlaga Magyarország10 Közép- kelet-EU ország átlaga 10 ország/EU HU/EU Mathematics 2,47 5,77 4,401,782,34 Computer Sciences 2,34 2,19 1,850,790,94 Social Sciences2,28 1,201,910,840,53 Agricultural Sciences2,18 2,942,000,921,35 Microbiology1,98 1,251,200,610,63 Pharmacology & Toxicology 1,87 2,491,951,041,33 Psychiatry & Psychology 1,86 0,660,810,440,35 Space Science1,84 1,601,330,720,87 Immunology1,70 1,200,690,410,71 Economics & Business 1,31 0,510,740,560,39 Multidisciplinary Sciences 0,13 0,110,040,310,84

14 Összesített Publikációs Eredményesség CPI = JPP + RPS + RW + HCP/K Publikációs produktivitás Közlési stratégiaÁtlagos nemzetközi hatás Kiemelkedő eredményesség

15 KutatócsoportCPIKategória(K · CPI)Az összes %-a (P c · CPI)Az összes %-a (C · CPI)Az összes %-a Szerves kémia, 10.39041.95 4.36 8.19 3.63 14.04 1.79 Szerves kémia, 20.39442.76 6.17 3.94 1.75 20.49 2.62 Orvosi kémia0.67624.06 9.08 28.39 12.58 64.22 8.20 Anyagtudomány0.58035.80 12.97 15.08 6.68 65.54 8.37 Fizikai kémia, 10.41942.93 6.55 4.19 1.86 26.82 3.43 Fizikai kémia, 20.76526.89 15.40 32.13 14.24101.75 13.00 Fizikai kémia, 30.56933.96 8.85 9.67 4.29 63.73 8.14 Spektroszkópia1.13017.91 17.68 72.32 32.05235.04 30.03 Elméleti kémia1.05618.45 18.89 51.74 22.93191.14 24.42 Átlag0.6594.97 11.11 25.07 11.11 86.97 11.11 SD0.2812.38 5.31 23.74 10.52 77.35 9.88 K: kutatók száma P c : cikkek száma (2002-2004) C: idézetek száma 2004-ben az 1992-2003-ban megjelent cikkekre Kutatócsoportok tudománymetriai értékelése


Letölteni ppt "A tudománymetria lehetőségei az országos és az intézményi tudománypolitika kialakításában Vinkler Péter MTA Kémiai Kutatóközpont."

Hasonló előadás


Google Hirdetések