Szépirodalmi stílus.

Az előadások a következő témára: "Szépirodalmi stílus."— Előadás másolata:

1 Szépirodalmi stílus

2 Szépirodalmi vagy művészi stílus
a legváltozatosabb, leggazdagabb stílusréteg – írónemzedékek sora teremtette meg: stíluseszközként felhasználja a nyelv valamennyi elemét, az összes többi stílusréteg eszközeit is; olyan művészi hatásra való törekvés jellemzi, amilyet a többi stílusrétegben hiába keresünk. jellemzői: képszerű ábrázolás, a legváltozatosabb nyelvi-stilisztikai eszközök felhasználása, választékosság, művészi hatásra való törekvés, az egyéniség dominanciája. alapformái: a költői és a prózai stílus

3 Stíluselemek Akusztikai szint Szó- és kifejezéskészlet Mondatok

4 I. Akusztikai szint (hangtani jelenségek, zeneiség)
A hangoknak nincs jelentése, de akusztikai benyomást keltenek: a magánhangzó szebb a mássalhangzónál; a zöngés hang szebb a zöngétlennél; a réshang szebb a zárhangnál. eufónia – kakofónia (fülemüle – krákog)

5 Vizsgáljuk meg a következő mondatokat!
Csinos, csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb. Mit sütsz, kis Szűcs? Tán sós húst sütsz, kis Szűcs? Te tetted e tettetett tettet? Tettetett tettek tettese, te! Megengedem legeslegmegengesztelhetetlenebbeiteknek. Kelemen kerekes kerekét kerek keréken kerekíti kerekre.

6 Hangszimbolika A nyelv hangjait alkalmilag stíluseszközzé tevő művészi eljárást hangszimbolikának nevezzük. Alapja: a hangok meglévő fizikai-akusztikai tulajdonsága. Művészi eszközzé válásuknak két feltétele van: a hangok előfordulási arányának el kell térnie a köznyelvitől; a hangok zenei tulajdonságainak összhangban kell állnia a szavakkal kifejezett tartalommal. (Az ellentétnek is lehet stílusértéke!)

7 Hangalakzatok Hangalakzatok = ismétlések Alliteráció Rím
Anafora (sor vagy ütem elején arányosan, szimmetrikusan ismétlődő szó vagy szócsoport) Figura etimologica

8 II. A szó- és kifejezéskészlet stilisztikai vizsgálata
A szójelentés stilisztikai vonatkozásai A szóhangulat forrásai A szófaj megválasztásának stilisztikai hatása Motivált és motiválatlan szavak

9 1. A szójelentés stilisztikai vonatkozásai (1)
A szavak kiválasztása: Fogalmi tartalom (denotatív jelentés) Másodlagos jelentés (konnotatív jelentés) Többjelentésű szavak Azonos alakú szavak Rokon értelmű szavak A szavak kiválasztása elárulja az író szándékát, alaphangulatát, vérmérsékletét: a szó fogalmi tartalma (denotatív jelentés) információt közöl, pozitív vagy negatív képzeteket idézhet föl. A szépirodalomban a denotációra épülő konnotatív jelentésnek (másodlagos jelentés) van igazán művészi szerepe, hiszen azáltal, hogy a denotáció és a konnotáció egyszerre hat, a szó stílusténnyé válik, mert az eredetileg stilisztikailag közömbös szó expresszivitással telítődik. A szépirodalmi kifejező ereje sokszor abból fakad, hogy a szó hangsora és jelentése közötti kapcsolat fajtáiból hatásos stilisztikai eszközök adódnak. Az expresszív stílus egyik hatásos forrása a szavak többértelműsége. Ilyenkor az alapjelentéshez kapcsolódó mellékjelentésnek (jelentésárnyalatnak) vagy a fogalmi tartalma más, vagy a hangulati és használatbeli kötöttsége, így a stílusértéke, és csak a szituációban, illetőleg a kontextusban dől el, melyik jelentése értendő. A szavak poliszémiájának stílusértéke nagyon sokszor abból fakad, hogy a többértelmű szavak egyes jelentései nem a köznyelvben használatosak, hanem valamilyen stílusréteghez, stílusárnyalathoz, műfajhoz kötődésük miatt telítődnek stilisztikummal. A szöveg többértelműségét eredményezi nem egyszer az, hogy a költő népnyelvi szóval él.

10 1. A szójelentés stilisztikai vonatkozásai (2)
A szavak kiválasztása Többjelentésű szavak (POLISZÉMIA) J1 A J2 Hogy hívják a macskát magyarul? Cicc, cicc… Hogy hívják a talicskát Debrecenben? Nem hívják, hanem tolják. Azonos alakú szavak Rokon értelmű szavak

11 1. A szójelentés stilisztikai vonatkozásai (3)
A szavak kiválasztása Többjelentésű szavak Azonos alakú szavak (HOMONIMIA) J1 A J2 A kontextusban egyértelművé válik, nincs jelentős stilisztikai szerepe (Miért nyúl a nyúl?) Rokon értelmű szavak

12 1. A szójelentés stilisztikai vonatkozásai (4)
A szavak kiválasztása Többjelentésű szavak Azonos alakú szavak Rokon értelmű szavak (SZINONIMA) A1 J A2 A3

13 2. A szóhangulat forrásai
Személynevek Népnyelvi szavak Társadalmi csoportok jellemző szavai Archaizmus Idegen szavak

14 3. A szófaj megválasztásának stilisztikai hatása
Verbális stílus Nominális stílus

15 4. Motivált és motiválatlan szavak
Hangalak és jelentés kapcsolata megszokáson alapul – MOTIVÁLATLAN Hangalak és jelentés kapcsolata indokolt – MOTIVÁLT Összetett, képzett stb. szavak – MOTIVÁLT

16 Evokáció – a költői szöveg többértelműségének egyik forrása
Az nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamálljon rólad, ég! És annyi vér - a szabadság kovásza - Posvány maradjon, hol elönteték. (Arany: Magányban) s zokogva, hajh, hogy annyi szív hiába onta vért, a könnytelenek könnyei legyetek a honért! … s gyűlölet pokla lett a hely, hol élni, halni kell. (Babits: A könnytelenek könnyei) Mi minden voltál már nekem, édes hazám! De most érzem csak, hogy mi voltál igazán. Most érzem, hogy nincs hely számomra kívüled… (Babits: Ezerkilencszáznegyven)

17 3. A művészi szöveg- és mondatszerkesztés stilisztikai értéke
A szöveg tagoltsága A mondat kifejtettségének mértéke Mondatok hosszúsága, egyszerű és összetett mondatok aránya Alá- és mellérendelt mondatok aránya Kötőszók hangsúlyozott használata vagy hiánya Grammatikai metafora (pl. virágot vérzik a mező) Verbális és nominális stílus A szereplők szavainak közlésmódja Helyesírás (egybeírás, különírás, nagybetű, írásjelek stb.) Íráskép (pl. képvers)

18 Grammatikai metafora az író az ige bővítményeinek a nyelvben megszabott rendjét módosítja, kapcsolási lehetőségeit tágítja, a kötelező bővítményt nyelvileg nem fejti ki mi már a mezőt vágtatjuk (T –Vi) már az ének eresz alá némul (A –H – Á) e csöpp forgóban rab vagyunk (E/3 – T/3) de a lombok végül is egymást a nyílt égbe ölelik (H) s valami vár / csöpp muszájoknál égetőbb muszáj

19 A szereplők szavainak közlésmódja
Három alapvető közlésmód: Egyenes beszéd: az író párbeszédben vagy E/1. személyben elmondott monológként közli a szereplők szavait. Függő beszéd: az író saját szavaival foglalja össze a szereplők szavait, gondolatait. Szabad függő beszéd: az író E/3. személyben (áttételesen) adja vissza a szereplők szavait, de ettől nem választja el élesen a saját kommentárját és a szereplők szavainak közvetlen idézését sem.

20 Alakzatok (nyelvi elrendezés)
Stílus Alakzatok (nyelvi elrendezés) Trópusok (képi szint)

21 Alakzatok Nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban

22 Stílus elemzése – viszonyítás:
Kifelé (nyelvi tapasztalatokkal, hagyománnyal, normákkal) Befelé (az adott szöveg más elemeivel) Alakzatok (befelé viszonyítás) Ismétlés Kihagyás – ellipszis (a szöveg stílusának feszültsége, tömörsége összefügghet azzal is, hogy az író kihagy, elhallgat valamit, vagy csak utalásszerűen érinti) Felcserélés – inverzió

23 Ismétlés Egyszerű ismétlés – nyomósítást, indulatot fejez ki; gyakori a népköltészetben Módosított ismétlés Teraszos szerkezet Variáció Halmozás Fokozás Gondolatritmus Refrén Keret Párhuzam Felsorolás Részletezés Ellentét Tükörszerű szimmetria

24 Ismétlés Egyszerű ismétlés
Módosított ismétlés – visszatérő elemek új szövegkörnyezetben, változó motívumok azonos viszonyok között anafora = előismétlés; epifora = utóismétlés Teraszos szerkezet Variáció Halmozás Fokozás Gondolatritmus Refrén Keret Párhuzam Felsorolás Részletezés Ellentét Tükörszerű szimmetria

25 Ismétlés Egyszerű ismétlés Módosított ismétlés
Teraszos szerkezet (népköltészetben gyakori) Variáció figura etimologica Halmozás – azonos mondatrészek ismétlődnek Fokozás – szinonim vagy halmozott alakok között fokozati különbség van Gondolatritmus Refrén Keret Párhuzam Felsorolás Részletezés Ellentét Tükörszerű szimmetria

26 Ismétlés Egyszerű ismétlés Módosított ismétlés Teraszos szerkezet
Variáció Halmozás Fokozás Gondolatritmus – teljes gondolatok, mondatok vagy fontos mondatrészletek meghatározott rendben való ritmikus visszatérése Refrén Keret Párhuzam Felsorolás Részletezés Ellentét Tükörszerű szimmetria

27 Ismétlés Egyszerű ismétlés Módosított ismétlés Teraszos szerkezet
Variáció Halmozás Fokozás Gondolatritmus Refrén – a gondolatritmus önállósult fajtája Keret – kezdő és záró sor megismétlődik Párhuzam paralellizmus – azonos vagy hasonló módon megformált szerkezetek, gondolatok egymás mellé állítása Felsorolás – nem rokon értelmű szavak azonos mondatrészi szerepben Részletezés Ellentét antithesis – szavak, kifejezések, mondatok szembeállítása Tükörszerű szimmetria chiazmus

28 A képszerűség stíluseszközei

29 Hasonlat (képszerű beszéd)
Költői kép Elemi Szóképek (trópusok) Metafora Metonimia Hasonlat (képszerű beszéd) Komplex Allegória Szimbólum

30 Trópusok gör. troposz ’fordulat, szófordulat, kifejezésmód’
két fogalmat, jelenséget összehasonlítunk, illetőleg köztük összefüggést létesítünk azzal a céllal, hogy az egyiket a másikkal magyarázzuk, szemléletessé, elképzelhetővé tegyük, megértessük trópusok = szóképek – gyakoriak a szépirodalmi (költői) szövegekben A metaforák a teljes nyelvet és nyelvhasználatot átszövik, sőt: gondolkodásmódunk, a fogalmak megragadása is metaforikus folyamat!

31 Trópusok a „köznapi” nyelvben is számtalan trópus van, csak kevésbé tűnnek fel (fátyolfelhő, hegyláb, leányvállalat stb.) Működésmódját, jellemzőit tekintve az ún. hétköznapi metafora megegyezik a művészi metaforákkal!

32 Trópusok A szóképek a szavak jelentésén alapulnak.
A szavakat a trópusokban nem a saját jelentésükben használjuk, hanem a megszokott jelentést átforgatjuk egy másik jelentésbe. Pl: - Jóillatú piros rózsám! - Te vadállat!

33 Névátvitel Egy jelenség (rendszerint képi, konkrét, megragadható jelenség) nevét átvisszük egy másik jelenség (rendszerint absztraktabb, nem képi) nevére. Pl.: emberi/állati láb → a hegy alsó része (közös jegy) → hegyláb

34 A trópusok két fő típusa
Az összekapcsolás módja szerint: 1. Metafora: az összekapcsolás alapja a hasonlóság vagy hangulati egyezés. A metafora alfajai (a belőle származó szóképek): a szinesztézia, a megszemélyesítés, az allegória és a szimbólum. 2. Metonímia: az összekapcsolás alapja az érintkezés (tér-, időbeli, ok-okozati). A metonímia alfaja a szinekdoché.

35 Trópusok funkciói (1) 1. Szemléltetés, elképzeltetés, megérzékítés révén megvilágítják, közelebb hozzák a mondanivalót az olvasóhoz (szemléletessé tétel). És az országban a törékeny falvak – anyám ott született – az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg. (József Attila: Levegőt!)

36 Trópusok funkciói (2) 2. Az olvasóban hasonló vagy ugyanolyan benyomásokat kelt, mint amilyen az író lelkében van (hangulat). Más ég hintette rám mosolyát, Bársony palástban járt a föld, Madár zengett minden bokorban, Midőn ez ajk dalra költ. Fűszeresebb az esti szél, Hímzettebb volt a rét virága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! (Arany János: Letészem a lantot)

37 A trópusok funkciói (3) A megértés segítése – az ember által kevésbé értett vagy ismert jelenség megragadása egy már ismert, rendszerint egyszerűbb dolog révén. Elsősorban ezért használunk trópusokat.

38 Trópusok eredet szerinti csoportosítása
Köznyelvi: általában egymáshoz közel álló fogalmakat kapcsolnak össze. Pl.: az óra üt, rikító színek, érett hang Költői: merészek, újak, egymástól távol álló dolgokat hoznak kapcsolatba, sokszor csak sejthető, főleg érzelmi-hangulati hatású összefüggéseket létesítenek. SZÓKÉP ≠ KÖLTŐI KÉP A költői kép átfogóbb, tágabb körű irodalmi, esztétikai fogalom, nem csak nyelvi jellemzői vannak!

39 Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. (Ady Endre: Párisban járt az Ősz) A költői szóképek megújítása a köznyelv képes kifejezéseinek megújításával: megverte a sors → Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. (Vörösmarty Mihály: Szózat)

40 A metafora „A metaforáról azt hihetnénk, hogy az valami irodalmi vagy poétikai dolog, holott a nyelv működésének lényegéhez tartozik. A szavakat folytonosan muszáj átvinni más dolgokra, vagyis ugyanazt a szót többféle dologra használni. Lássuk be, ha nem így lenne, nem is tudna működni a nyelv, hiszen akkor annyi szóra volna szükség, ahány dolog van a világban, ami képtelenség.” (Nádasdy Ádám)

41 Arisztotelész (ie. 4. sz.) Poétika:
metafora = a trópusok minden fajtája számára minden metafora, amikor valamit nem a saját nevén nevezünk meg. részben ezért maradt központi jelentőségű trópus a metafora

42 Metafora gör. ’átvitel’ központi szerepű szóképfajta
a leggyakrabban használt, s ezért nyelvi-stilisztikai szempontból a legjelentősebb Olyan szókép, névátvitel, amely két fogalom közt fennálló tartalmi (külső vagy belső, ritkán funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul.

43 1.Tartalmi hasonlóságon alapuló metaforák
1. Külső hasonlóság: Szeme, mint az acél, a szikrát úgy hányja, Ütni készül ökle csontos buzogánya; (Arany János: Toldi II.) 2. Belső hasonlóság: Azzal a két farkast az ölébe vette, Az öreg nyoszolya szélire fektette, Így beszélve nékik: “tente, tente szépen: A testvérbátyátok fekszik itten épen.” (Arany János: Toldi VI.) Köznyelvi: De nagy kofa ez a gyerek! (ti. cserfes, sokat, hangosan beszél)

44 2. Hangulati egyezésen alapuló metaforák
Pajkos gyermek a sors, csak úgy játszik véle. (Arany János: Toldi IX.) Oh e kertben kert volt életünk Minden óránk benne egy virág.

45 Metafora közös jegy (a két szó jelentésében) azonosított azonosító
(szokásos, (alkalmi, képi sík) fogalmi sík, KÖTELEZŐ! a megnevezendő)

46 A metafora stílushatása
Az azonosított fogalomra átvisszük az azonosító fogalom sajátosságait, ezáltal egy névbe sűrítve, tömörítve egyszerre két, egymástól távol eső dolog jelenik meg a tudatunkban. Elmúlt az arany tó az égről ‘lement a nap’ → felvillan a tó és a nap képe → feszültség Meglepő, váratlan lehet, messzi fogalom kerül egy új, idegen környezetbe

47 A metafora részei „Kezed elalvó nyírfaág” 1. Azonosított: kezed
2. Azonosító: nyírfaág 3. Közös jegy: az ág kézre emlékeztető alakja (hosszúkás; a gallyak mint ujjak stb.)

48 A közös jegyek 1. a kiterjedés, a mennyiség, a mozgás
2. a királyok vörös palástja mint szín, az alkonypír formája mint palást 3. vékony, hosszú, karcsú forma, az evezőlapát mint kéz, az evező szára mint kar

49 Kétirányúság A két jelentés egyidejűleg hat – kölcsönhatás – feszültség A két sík között jelentésbeli távolság – feszültség Költői metafora – olyan metafora, amelyet úgy még senki sem alkotott meg

50 Metaforák csoportosítása
Szempontok Eredet Köznyelvi Művészi Cél Szemléleti Hangulati Alak Teljes (kéttagú) Csonka (egytagú)

51 Köznyelvi metaforák Egymáshoz közel álló dolgokat kapcsolnak össze (a költői metaforák távolabbiakat!) Az új, meglepő társítások szemléletesebbek, a régebbi, jól ismert metaforák kevésbé Tipikus: emberi testrészek vagy attribútumok átvitele tárgyakra, élettelen dolgokra, jelenségekre Pl.: szőlőszem, a nyár derekán, kabátujj, hajóorr, szöget üt a fejébe, pislog a mécses, repül az idő, a baj(ok) gyökere, az idő kereke, nyakig van a bajban, gurul a nevetéstől, beleüti az orrát valamibe Köznyelvinek vehetők a szakmai, tudományos metaforák is: leányvállalat, áresés, mamutvállalat, agrárolló

52 Példák hegygerinc hegyláb szőlőszem gyufaszár fazék füle, éles elme,
poros színdarab, lóg az eső, dagad a botrány felépítette az érvrendszerét eldobom az agyam

53 Költői metaforák Kip-kop, zene az élet, muzsika,
láng ég a fákon, a bokor zöld oltár. (Kosztolányi Dezső: Kip-kop, köveznek) A költői metaforák lehetnek: eredetiek „E homlok egy egész könyv, amibe A földnek minden gondja van beírva” (Petőfi: Az apostol I.) megújítottak A homlok barázdái kifejezést például így frissíti fel Arany János: Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. (Arany János: Családi kör)

54 Szemléleti metafora vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
Szemléltet, ábrázol, képszerűvé tesz vadgesztenyék gyertyái fénylenek. (Radnóti Miklós: Naptár) A leáldozó nap utósó sugára Vörös szemmel nézett a siralmas tájra (Petőfi: János vitéz)

55 Hangulati metafora A hatalmas szerelemnek megemésztő tüze bánt.
Érzelem, hangulat felkeltése A hatalmas szerelemnek megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek gyönyörű kis tulipánt! (Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem) Szemléleti és hangulati egyszerre Férfikor jön az ifjúságra, életed gyümölcsös ága (Juhász Ferenc: Rezi bordal) …nap, rét, tó, felhő, száz táj a ruhád, mindig mutat valahol a világ… (Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év)

56 A metafora szerkezete Teljes (kéttagú) metafora az azonosított (fogalmi sík) és az azonosító (képi sík) nevét egyaránt feltünteti. Csonka(egytagú) metafora csak az azonosító (képi sík) elemből áll (a fogalmi síkot hozzá kell érteni). Az egytagú metafora nagyobb olvasói aktivitást igényel.

57 A metafora grammatikai jellemzői
Igei (Ezüst derüvel ráz a nyír / Egy szellőcskét és leng az ég) Főnévi (egyetlen szörnyeteg egér támadt, a korszellem) Melléknévi (Nap alattam, nap fölöttem, / Aranyos, tüzes felhőben, / Lenn a fénylő víztükörben)

58 Gyakorlás Mi a közös jegy? „hozzám már hűtlen lettek a szavak”
„midőn az est, e lágyan takaró, fekete, sima bársonytakaró” „Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában” „Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével” „A lelkem már körötte szálldos” „zengeni, gépeket, ádáz munkára hűlni borogatott ágyúk izzó torkait” „Brummog a bőgő, jaj, be furcsa hang” „szőkék a mezők, ha dús kalásszal jő a sárguló nyár” „Tüzeket raknak az égi tanyák”

59 beszédképtelenség, némaság = hűtlenség, elhagyás
est = takaró, felülről betakarja az alatt lévőt, sötét lesz túzok = felfuvalkodott (l. a madár jellegzetes pózát) a homlok ráncai = az eke húzta barázdák (vonalszerű, fáradság eredménye) lélek = madár, repülni tud, légies, könnyű, helyváltoztatásra képes ágyútorok – a torokhoz való hasonlósága (a szájüreg alsó része, megfájdulhat stb.) a bőgő mély hangja = medvehang szőke mezők = búzával vetettek, a szín hasonlósága tűz = csillagok - fénylik, a fényerősségét változtatja (hunyorog)

60 Gyakorlás Ismerjük fel a metaforákat! „A távolban bütykös vén hegyek, mint elnehezült kezek, meg-megrebbenve tartogatják az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát.” (József A.: Téli éjszaka) „Romlott fényt hány a korcsma szája, tócsát okádik ablaka; benn fuldokolva leng a lámpa, napszámos virraszt egymaga.” (József Attila: Külvárosi éj)

61 „S míg táncra libegnek az erdőn,
toppanva, riadtszivű fészkek alatt, lengő levelek szeme nézi merengőn a tükörre csapó halakat” (Radnóti: Álomi táj)

62 A metaforához kapcsolódó képek
megszemélyesítés allegória szimbólumok szinesztézia

63 Megszemélyesítés Vitatott, hogy önálló szókép-e vagy a metafora variánsa/származéka. Fontos! Nem csak igei lehet! Nem minden igei metafora megszemélyesítés egyben! Az ember az ősidőkben a természet erőit antropomorfizálta, isteneit a saját képére formálta.

64 A megszemélyesítés igazi metafora, olyan, hogy a két kapcsolatba hozott fogalom közül az egyik valamilyen elvont fogalom, természeti jelenség, élettelen tárgy, a másik pedig valamilyen élőlény, s ez utóbbi tulajdonságait, cselekvőképességét visszük át az előbbire. (Fábián–Szathmári–Terestyéni,1958)

65 Olyan szókép, amely élőként mutat be:
elvont dolgokat (érzések, eszmék stb.), pl.: a halál: „Bújócskát játszott a halál, keresett életre-halálra”; a szabadság: „Szép Szabadság! óh, sehol sincs E világon oly becses kincs, Mely tenálad nagyobb volna” természeti jelenségeket: megérkezett a vihar élettelen tárgyakat: befutott a vonat, „a szék megreccsen alatta, mintha a nagy megtiszteltetést köszönné Emberi érzést, cselekvést tulajdonít növényeknek: „tapsikoltak a jázminok”; „a fák a füstöt elkapkodják fátyolnak” állatoknak: könyörgött az állat, „[az ökrök] bögölyök hadával háborúra kelnek”

66 Tehát: élettelenből → ÉLŐT állatból, növényből (élők) → EMBERIT hoz létre.

67 „Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla,
Köznapi megszemélyesítés: jön az ősz, megy az idő A megszemélyesítést leggyakrabban ige fejezi ki: „a húnyó láthatárnak könyörg a napraforgó” „álmos kedvét a bársony estében égre írta egy röppenő pacsirta” „kíváncsiság s a részvét egy szobában hálnak” ritkábban melléknév: „Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója”

68 Gyakorlás „Míg léceim falnak állítom, hóförgeteg fut át a kis hidon,
hajamba kap s az ajtó közel, akár egy búcsúzó lány, átölel.” (Radnóti: Este a hegyek között) „Hullámzó dombok emelkednek, Csillagképek rezegnek benned, tavak mozdulnak, munkálnak a gyárak, sürgő millió élő állat” (József A.: Óda) → kozmológiai metafora

69 „A reggel tovább ment dél lett belőle megismételte az éj hűtlen metamorfózisát” (Petri György: Reggel) „Fenn lengő hold! nézd mint kínlódom, Mondd meg nekem, hol fekszem én” (Csokonai: Tüdőgyúladásomról)

70 Allegória Görög kifejezés, jelentése: ’másként való’, azaz képletes beszéd Elvont fogalom, erkölcsi eszme megszemélyesítése vagy érzékelhető képben való ábrázolása. Hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított metafora, illetve megszemélyesítés.

71 Petőfi: A puszta, télen „Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel S mire elér szeme a túlsó határra, Leesik fejéről véres koronája.”

72 Kettős értelme rejtett tartalmak kifejezésére is képessé teszi, pl
Kettős értelme rejtett tartalmak kifejezésére is képessé teszi, pl. a költők a zsarnoki elnyomást szemléltethetik, a hazafiasságot. Példa: Vajda „A virrasztók” a halott = a nemzet, a virrasztók = a költők

73 Allegória - metaforasorozat
Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. (…) Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve lóg.

74 tenger: a szegény nép(ek), az alsóbb osztályok
→ hullámok: a nép haragja (konkrétan: fegyverei) gálya, hajó: a gazdagok, az alsóbb rétegek elnyomói (az utolsó sorban az „úr” is elárulja) → árboc, vitorla: a gazdagok hatalmi eszközei, amivel haladni tudnak v. a testrészeik

75 Szimbólum Gör. symbolon ’ismertetőjel, bélyeg, jegy’
A szimbólum valamely gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom vagy egész gondolatsor stb.) érzéki jele. A gondolat és a kép között nincs pontról pontra követhető megfelelés: a kép önállósul, új életet kezd (ebben tér el az allegóriától). A szimbólumban megjelenik egy kifejezendő gondolat és gondolatot kifejező kép.

76 Ady „A vár fehér asszonya” a vármetaforát („Lelkem ódon, babonás vár”) részletezi.
„Konganak az elhagyott termek, A bús falakról rámered Két nagy, sötét ablak a völgyre. (Ugy-e milyen fáradt szemek?) Örökös itt a lélekjárás, A kripta-illat és a köd, Árnyak suhognak a sötétben S elátkozott had nyöszörög.”

77 A szimbólum eredeti, szokatlan, nehezen érthető – megéreztetés, sejtetés
Alapja nem a látás (a valóság hamisítatlan észrevétele), hanem a látomás, vízió (a valóság szubjektív észrevétele).

78 Szinesztézia gör. synaesthesia ’együttérzés, összeérzés’ – a metafora egyik fajtája. egy érzékterület körébe tartozó fogalmat valamely más érzékterületről vett rokon hangulati hatású szóval fejez ki művészi hatása abban van, hogy a különböző, de egyszerre ható érzékszervi benyomásokat (tapintás, hő, ízlelés, szaglás, hallás, látás) hasonlóságukban, egyidejűségükben ragadja meg Példák: Kicsalta a leányt édes beszédével, (Petőfi Sándor: János vitéz 1.) A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg (József Attila: Levegőt!)

79 Csak a szinek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő… (Tóth Árpád: Körúti hajnal)

80 Metonímia gör. ’névcsere’ A szóképek egyik fő fajtája.
Két fogalomnak egy nagy jelentésmezőben egymásra vonatkoztatása (pl. tábor, ház s a lakói). Sosem teljes trópus, mert az egyik nevet átvisszük a másikra, s annak az értelmében használjuk Névátvitel két fogalom közt: térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton alapul. Hasonlóság nincs!!!

81 kiszaladt az egész ház ez az ember nagyon jó fej jó tollú író nincs egy vasa sem A maradék spenótot a csapba öntötte. (csap = mosogatómedence - tipikusan együtt jelentkeznek)

82 Szinekdoché gör. ’együttérzés, veleérzés’ a metonímia származéka
Faji kapcsolaton alapuló szókép: a nem (genus) és a fajta (species) nevének felcserélése. Nem és fajta Rész és egész Egyes és többes szám Határozott és határozatlan számnév felcserélése

83 Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. (Vörösmarty Mihály: Szózat) Mentek-e tatárra, mentek-e törökre, Nekik jóéjszakát mondani örökre? (Arany János: Toldi I.)

84 Metafora ‘(név)átvitel’
Bármely okból történő, a két dolog közelebbi kritériumokkal meg nem határozott hasonlóságán alapuló névátvitel Sajátos esete a megszemélyesítés Metonímia ‘névcsere’ Olyan trópus, amely a két fogalom közti időbeli, térbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton alapul. Különleges esete a szinekdoché, amelyben a névcsere faj–nem, illetve rész–egész viszonylatban történik.

85 Metafora Metonímia Szinekdoché „élesre töltött igazság” A Fehér Ház és a Kreml közeledése… Több munkáskézre van szükség… „ravaszt babráló eszmék” Láttam egy Picassót a múzeumban Dugd ide az orrod! „Zörrenő fák közt pikkelylik az út.” Bush elszigetelte Phenjant. „Küzdött a kéz, a szellem működött, / Lángolt a gondos ész, a szív remélt.” „Ő (=Zsófia) volt életem halikrája és francia pezsgője, amelytől akkor részegedtem meg, amikor meguntam a fokhagymás kolbászt és a kertibort (=Leonórát).” (Krúdy) Nincs egy vasam se.

86 Hasonlat lat. similitudo Szókép-e?
„a szóképekhez sorolható stiláris eszközök egyike” (Vass László). Oka: funkciójában, szerepében azonos a szóképekkel, a képszerűség eszköze. nem szókép (Szikszainé, Fábián-Szathmári-Terestyéni) A metaforát a hasonlattól az különbözteti meg, hogy a metafora nem jelöli a hasonlítás tényét - ugyanakkor csaknem minden metafora „kibővíthető” hasonlattá!

87 Bolyhos felhők vonultak az égen, mint megannyi hófehér bárányka.
Felhő-báránykák kocogtak az égen. Báránykák vonultak fenn az égen.

88 Formai jellemzők Elmaradhat: a közös jegy:
4 formai összetevő: hasonlított (fogalmi sík) hasonló (képi sík); terjedelmileg kötetlen, melléktéma közös jegy: a kettő közötti hasonlóság (alapja) kötőszó: a tudatos hasonlításra utaló nyelvi elem: kötőszó, rag Elmaradhat: a közös jegy: Ez a kislány olyan, mint a tulipán.