Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Az előadások a következő témára: "Debreceni Egyetem Műszaki Kar"— Előadás másolata:

1 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar

2 16. Előadás PNEUMATIKUS ÉS HIDRAULIKUS ERŐÁTVITELI RENDSZEREK – II.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

3 Hidraulikus erőátviteli rendszerek
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

4 A hidraulikus erőátvitel elvi alapja
A hidraulikus erőátvitel elvi alapja a mechanikai energia olyan átalakítása, amelynek eredményeként a folyadék, mint közvetítő közeg továbbítja azt és a munkavégzés helyén egy ismételt energiaátalakítással adott paraméterekkel bíró mechanikai energiát nyernek vissza, természetesen a vesztségekkel csökkentett mértékben. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

5 A hidraulikus erőátvitel előnye
A hidraulikus erőátvitellel kis szerkezeti méretekkel nagy erők és nagy nyomatékok vihetők át fokozatmentesen, hiszen a közvetítő közeg nyomása több száz baros lehet, szemben pneumatikus rendszer 6…10 baros levegőnyomásával. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

6 A hidraulikus erőátvitel hátránya
Ezzel szemben hátrányként a hidraulikus tápegység rossz hatásfoka és magas zajszintje jelentkezik, illetve a hidraulikus rendszernek különleges biztonságtechnikai követelményeket kell kielégíteni (éghető munkaközeg, nagy nyomás). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

7 A hidraulikus erőátvitel két elvi változata
hidrosztatikus (térfogat-kiszorítás elvén működő), hidrodinamikus (áramlástani elven működő). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

8 Hidrosztatikus erőátvitel
A hidrosztatikus erőátvitelnél az energiaközvetítő folyadék (ún. munkafolyadék) nyomását követő szivattyú a mechanikai munkát hidraulikus energiává alakítja át. Majd a munkafolyadék nyomásából származó erő hatására a hidraulikus motor vagy az egyenes vonalban elmozduló hidraulikus munkahenger megfelelően átalakított mechanikai munkát ad vissza. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

9 A hidrosztatikus erőátviteli rendszer elemei
A hidrosztatikus erőátvitel két energetikai egységből (szivattyú és hidraulikus motor), a két egységet összekötő csővezetékből, a csővezetékbe épített szabályozó-, irányító-, biztonsági elemekből és a szükséges segédberendezésekből (szűrő, hűtő, olajtartály stb.) álló körfolyamat. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

10 A hidraulikus rendszer elemeinek funkcionális csoportosítása
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

11 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hidraulika szivattyú Fogaskerék szivattyú Debreceni Egyetem Műszaki Kar

12 Belső fogaskerék szivattyú
R.P. M p Q Fogaskerék szivattyú Belső fogaskerék szivattyú Csavar-szivattyú Lapátos szivattyú Axiál dugattyús szivattyú Radiál dugattyús szivattyú Debreceni Egyetem Műszaki Kar

13 A hidrosztatikus hajtások előnyei
A korszerű hidrosztatikus hajtások egyik legnagyobb előnye, hogy elemeinél a forgatónyomaték és a tehetetlenségi nyomaték hányadosa igen nagy, azaz aránylag nagy gyorsulásokra képes, vagyis reagálási érzékenységük nagy. Előnyeihez tartozik a gyors kapcsolási és átvezérlési lehetőség, a haladási, illetve forgásirány könnyen változtatható. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

14 A hidrosztatikus hajtások előnyei
Kedvezőek a hűtési lehetőségek, a hajtómű elemei egymástól jelentős távolságban lehetnek, kezelése egyszerű. Az áttételek folyamatosan szabályozhatók, üzembiztos és kicsi a balesetveszély. Legnagyobb hátránya, hogy az átvihető teljesítmény erősen korlátozott. A felső teljesítményhatárt az alkalmazott nyomások növelésével emelik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

15 Hidromotorok csoportosítása
A hidromotorok két nagy csoportba oszthatók: forgó mozgást létrehozó hidromotorok (ezek általában a szivattyúk megfordítottjai), haladó mozgást végző gépek. Utóbbinál a nagynyomású olaj egy dugattyút és egy hengert mozgat el egymáshoz képest. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

16 A hidraulikus munkahenger
A haladó mozgást megvalósító hidromotor hengerből és dugattyúból áll  hidraulikus munkahenger. Ennek az egyes irányokban való mozgatását a vezérlő tolattyú szabályozza. A munkafolyadék nyomásának és a dugattyú felületének szorzata tart egyensúlyt a terheléssel. A dugattyú sebességének szabályozása pedig a folyadékmennyiség szabályozásával történik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

17 A dugattyú és a dugattyúrúd mozgatása a hengerhez képest
Kétoldali dugattyúrudas hidraulikus munkahenger Henger I-es üzemállapot: a dugattyú jobbra halad; II-es üzemállapot: a dugattyú balra halad. Dugattyú Egyoldali dugattyúrudas (differenciáldugattyús) hidraulikus munkahenger Vezérlő tolattyú Debreceni Egyetem Műszaki Kar

18 Hidraulika vezérlőtömb (nyomásszabályozó szeleppel)
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

19 Az erőkifejtés és a dugattyúsebesség
A dugattyú hasznos felülete: Az erőkifejtés: A dugattyúsebesség: D – a dugattyú, illetve a henger átmérője, d – a dugattyúrúd átmérője. p – a hidraulikus rendszer olajnyomása. q – a vezérlő tolattyú által biztosított térfogatáram (m3/s). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

20 Differenciáldugattyús munkahenger
A szerszámgépek asztalmozgatásánál gyakran használnak differenciáldugattyús megoldást. Ilyenkor a dugattyú két oldalának hasznos felülete különböző, azaz: Ha a két különböző irányban történő haladáskor a q térfogatáram azonos, akkor: amelyből a két haladási sebesség aránya: Differenciáldugattyús hidr. munkahenger Debreceni Egyetem Műszaki Kar

21 Egyszeres működésű hidraulikus munkahenger
F 1 – hengerfedél; 2 – állító csavar; 3 – dugattyútest; 4 – henger(fal); 5 – vezetőpersely; 6 – tömítés; 7 – szennylehúzó gyűrű A dugattyú az F terhelő erő hatására tér vissza eredeti pozíciójába, miután a hidromotor működését leállítottuk. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

22 Kétszeres működésű hidraulikus munkahenger
1 – dugattyú; 2 – dugattyúrúd; 3 – vezetőpersely; 4 – körgyűrű alakú kis nyomófelület; 5 – teljes nyomófelület; Debreceni Egyetem Műszaki Kar

23 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Egy differenciáldugattyús hidraulikus munkahenger szerkezeti felépítése Részlet egy – a Debreceni Egyetem Műszaki Karán kiadott – féléves hallgatói projektfeladatból („6-os típusú” hidraulikus munkahenger) – AutoCAD tervrajz. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

24 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Egy differenciáldugattyús hidraulikus munkahenger szerkezeti felépítése 1-hengercső, 2,3-hengerfedelek, 4-dugattyúrúd, 5-zárófedél, 6-vezetőpersely, 7-fődugattyú, 8-véghelyzetcsillapító dug., 9-rögzítőgyűrű, 10-távtartó gyűrű, 11-menetes orsó, 12-gömbcsuklós fej, 13-csőcsatlakozó, 17,18-hernyócsavarok, 19-szennylehúzó gyűrű, 20,21-”U”gyűrű, 22,23,24,25-”O”gyűrű, 26-vezető gyűrű Debreceni Egyetem Műszaki Kar

25 Hidraulikus munkahenger szerkezeti felépítése
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

26 Hidraulikus munkahenger
MTZ hidraulika munkahengere (az előző munkahenger típusával megegyezik). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

27 Hidraulikus munkahenger
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

28 Véghelyzet csillapítás
A dugattyú sebessége a q szabályozásával változtatható. Ezt használják fel annak megakadályozására, hogy a dugattyú végállásban a hengerfalhoz verődjék. A 126. ábra szerinti kivitelnél a dugattyú mindkét oldalához enyhe kúposságú (2° ~ 3°) fojtótest csatlakozik és ezek, a végállások felé közeledve, a kiömlőnyílásokba hatolva, azt fokozatosan fojtják. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

29 Forgó-lengő mozgást végző hidraulikus motorok
A forgó-lengő mozgást végző hidraulikus motorok korlátozott szögelfordulású váltakozó forgásértelmű mozgások előállítását biztosítják. A hidrosztatikus hajtások szabályozó, irányító és vezérlő elemei a munkaközvetítő folyadék nyomását, mennyiségét és a folyadék áramlásának útját megszabó elemek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

30 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Nyomásszabályozók A nyomásszabályozók feladta a berendezésben – esetleg annak csak egy részében – a munkafolyadék nyomásának meghatározott értéken való tartása. Ide tartoznak a nyomáshatároló és biztosító szelepek, túlfolyó szelepek merev és beállítható kivitelei, továbbá a be- és kikapcsoló elemek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

31 Nyomásszabályozó szelepek
Gombbal állítható nyomásszabályozó szelep Kulccsal állítható nyomásszabályozó szelep Debreceni Egyetem Műszaki Kar

32 Nyomásszabályzó szelep
Citroen bx hidraulikájának nyomásszabályzó szelepe Debreceni Egyetem Műszaki Kar

33 Nyomásszabályozók Common rail nyomásszabályozó szelep
Fiat Common Rail nyomócső Common rail nyomásszabályozó szelep (gázolaj nyomásszabályozás) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

34 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Mennyiségszabályzók A mennyiségszabályozók feladta a térfogatáram beállítása, ezért áramszabályozónak is nevezik azokat. A mennyiségszabályozás fojtással történik. A fojtás lehet állandó és állítható. A legtöbb áramszabályozó változtatható. A fojtással való szabályzás hátrányos tulajdonsága, hogy az átáramló mennyiség a viszkozitás függvénye. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

35 Mennyiségszabályzók (Térfogatáram szabályzó)
Hidraulikus fojtószelep Debreceni Egyetem Műszaki Kar

36 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Útváltó szelepek Az áramlás irányát, útját vezérlő elemek azt biztosítják, hogy a hidraulikus folyamatot vagy annak egy részét megindítsák vagy leállítsák, a munkavégző szervek mozgási értelmét megváltoztassák, a munkafolyadék rendszeren belüli áramlási útját megszabják, terek töltését, illetve ürítését különböző sorrendben és rendszerben való összekapcsolását biztosítsák, szükség szerint csak egyirányú áramlást engedjenek meg. Az utolsó csoport kivételével általában tehermentesített tolattyúkról van szó, amelyeket el- és hozzávezető nyílásokkal ellátott házban helyeznek el, és axiális irányú eltolásuk vagy elforgatásuk révén hajtják végre feladatukat. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

37 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Útváltó szelepek 3 utas váltószelep (3/3-as) 4 utas váltószelep (4/3-as) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

38 Útváltó szelepek 2/2-es tolattyús kivitel
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

39 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Útváltó szelepek 3/2-es útszelep 3/2-es útszelep Debreceni Egyetem Műszaki Kar

40 A hidrosztatikus körfolyamat
Az ún. hidrosztatikus körfolyamat egyszerűsített elvi sémáját a 128. ábra szemlélteti. Eszerint a hajtógép teljesítményét a szivattyúval (Sz) nyomás alá helyezett munkafolyadék közvetíti. A rendszerben a V szabályozóelem gondoskodik arról, hogy a motorok a feladatnak megfelelően működjenek. Munkát kifelé a munkahenger (H), illetve a forgó mozgást előállító motor (M) végezhet. A körfolyam végül a T tartályon keresztül zárul.

41 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A hidrosztatikus körfolyamatok ábrázolásához egyezményes rajzjeleket alakítottak ki. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

42 Egy hidraulikus rendszer sematikus felépítése
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

43 Hidraulikus rendszerek felépítése
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

44 Hidrosztatikus körfolyamok
A hidrosztatikus körfolyam két jellegzetes változata az ún. nyitott és zárt körfolyam. Egy körfolyamatot akkor tekintenek nyitottnak, ha azt légköri nyomású tartály szakítja meg, azaz a szivattyú ilyen tartályból szív, és a munkavégzés után a munkaközeg e tartályba kerül vissza. Ezzel szemben zárt az a körfolyam, amelyet ilyen tartály nem szakít meg, a munkaközeg a munkavégzés után magába a szivattyúba jut a motorból vissza. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

45 Hidrosztatikus körfolyamok
Traktorok hidraulikus körfolyamai Zárt rendszer Nyitott rendszer Debreceni Egyetem Műszaki Kar

46 Hidrosztatikus körfolyamat
Ebben a rendszerben is található egy légköri nyomású tartály, ez azonban a körfolyamban nem vesz részt, csupán a munkafolyadék tárolását biztosítja, ahonnan az elszivárgások miatt fellépő folyadékveszteség pótolható. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

47 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az elektromos, a hidraulikus és pneumatikus rendszerek összehasonlítása Debreceni Egyetem Műszaki Kar

48 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az elektromos, a hidraulikus és pneumatikus rendszerek összehasonlítása Debreceni Egyetem Műszaki Kar

49 Hidraulika alkalmazási területei
Járműrendszerek (erőátvitel, fékek, Perkins-vezérlés, stb…) Présgépek Emelők Szállítópályák, felvonók Szerszámgyártás A modern CNC-vezérlésű szerszámgépeknél a szerszámok és a munkadarabok befogása hidraulikus elemekkel történik. Az előtolás és az orsóhajtás szintén hidraulikus kivitelű lehet. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

50 A hidraulikus szervofék alkotórészei
DT_Volume 06_Brake System A hidraulikus szervofék alkotórészei Content Slide Instructor presentation 2 Minutes Tekercs szelep Főfékhenger dugattyú Visszanyomó rugó Reakciós rúd Szabályozó dug. Töltőkamra Központi szelep Munkadugattyú Gumi reakciós lemez Működtető rúd State the design features of the master cylinder. Brake booster portion Master cylinder portion Regulator portion All three portions are positioned coaxially to achieve a simple and compact construction. State the components of the brake booster portion using the items on the slide. State the components of the master cylinder portion using the items on the slide. State the components of the regulator portion using the items on the slide. State how the pedal operation force is transmitted. Operation Rod Power Piston Master Cylinder Piston Visszanyomó rugó Szabályozó rész Főfékhenger rész Szervofék rész Toyota hidraulikus szervofék Szervofék = fékrásegítő Debreceni Egyetem Műszaki Kar Revision 3 Ð 03 Ð 2004

51 Gépjárművek hidraulikus fékköre
Fékfolyadék utántöltő tartály Tárcsafék (első kerék) Dobfék (hátsó kerék) Kettős nyomóterű hidraulikus fő-fékmunkahenger Fékpedál Debreceni Egyetem Műszaki Kar

52 Gépjárművek fékhidraulikájának működési elvének alapja
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

53 Hidrosztatikus hajtás
A hidrosztatikus hajtást gyakran használják nagy tömegű építőipari gépek (kotró-, rakodó-, tológépek stb.) járószerkezetének hajtására. A mellékelt ábra lánctalpas járószerkezetű rakodógép egyszerűsített működési vázlatát szemlélteti. A belső égésű motor a nyomatékelosztó fogaskerék-áttételen keresztül két, egymástól függetlenül működtetett axiáldugattyús szivattyút hajt. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

54 Hidrosztatikus hajtás
Mindegyik szivattyú térfogatáramát a ferdetárcsa elven kialakított karral vezérlik, és az olajt merev csővezetéken és tömlőn keresztül vezetik a hidraulikus motorhoz. A ferdetárcsás vezérlés mechanizmusából adódóan a menetirányító kar semleges helyzetében a szivattyúk ferdetárcsái „nulla” állásban vannak, azaz a szivattyúk nem szállítanak olajat a hidraulikus motorokhoz, és a járószerkezet láncágai mozdulatlanok. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

55 Hidrosztatikus hajtás
A menetirányító-kar egyik vagy másik irányú elmozdításával a magas energiaszintű olaj az axiáldugattyús hidraulikus motort forgásba hozza és fordulatszám-csökkentő fogaskerékhajtáson át a járószerkezetet hajtó lánckereket forgatja. Ha az egyik hajtott lánckerék előre, a másik ugyanolyan fordulatszámmal hátrafelé forog, akkor a rakodógép „helyben” megfordul, ami ún. jó manőverező képességet tesz lehetővé. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

56 3- hidraulikus szivattyú; 4- hidraulikus motor; 5- hajtott lánckerék;
1- belső égésű motor; 2- fogaskerékhajtás, 3- hidraulikus szivattyú; 4- hidraulikus motor; 5- hajtott lánckerék; 6- hidraulikus csővezeték A lánctalpas járószerkezetű rakodógép hidrosztatikus erőátvitelének egyszerűsített működési vázlata. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

57 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Mélyebb hidrosztatikai és hidrodinamikai ismeretek a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Általános Géptan – 4. előadásában (Hidrosztatika és Hidrodinamika) találhatóak meg. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

58 Hidrodinamikus erőátvitel
A hidrodinamikus erőátvitel működési elvét a mellékelt ábra szemlélteti. Az erőgép egy, a fordulatszámnak és teljesítményének megfelelően méretezett szivattyút hajt. Így az erőgép a szivattyún átfolyó cseppfolyós közeg – általában kis viszkozitású olaj, ritkábban víz – energiatartalmát növeli. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

59 Hidrodinamikus erőátvitel
A megnövelt energiatartalmú folyadék a turbinát hajtja, amely alkalmas módon a munkagéphez van kapcsolva. Ily módon – a villamos erőátvitelhez hasonlóan – mechanikai kapcsolat nélküli erőátvitelt hoznak létre. Az ábra felső középrészén látható ezen elvi megoldásnak a gyakorlat számára igen előnyösen kialakított tényleges vázlata. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

60 Hidrodinamikus erőátvitel
A két-két lapátkoszorú, a szivattyú és a turbina közös házban helyezkedik el. Az elrendezés előnye, hogy: elmarad a csővezetéknincs csővezeték-veszteség, a szivattyúból kilépő folyadék közvetlenül a turbinarészre vezethetőa sebességi energiának a potenciális energiává alakításával és visszaalakításával járó veszteségek elmaradnak. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

61 Hidrodinamikus erőátvitel
Nincs kilépési veszteség, mert a turbinából kilépő folyadékot közvetlenül a szivattyúkerékhez vezetik vissza. Ezek az előnyök eredményezik, hogy egy ilyen, szivattyúból, turbinából és vezetőkerékből álló gépcsoport hatásfoka a 85…90%-os csúcsértéket is eléri, sőt hidrodinamikus tengelykapcsoló esetében a 98…99%-ot is. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

62 Hidrodinamikus erőátvitel
Az előbbiekben vázolt hidrodinamikus erőátvitelnek két fő szerkezeti megoldása van; ezek a Föttinger stettini hajógyári gépészmérnök (később berlini műegyetemi tanár) által 1905 és 1909 között feltalált, illetve kifejlesztett hidrodinamikus nyomatékváltó és hidrodinamikus tengelykapcsoló. Ezekből, illetve ezeknek fogaskerekes hajtóművekkel való legkülönfélébb kombinációiból épülnek fel a különböző hidrodinamikus hajtóművek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

63 Hidrodinamikus erőátvitel
A hidrodinamikus erőátvitel elve. S- szivattyú; T- turbina; V- vezetőkoszorú Debreceni Egyetem Műszaki Kar

64 Hidrodinamikus nyomatékváltó
A hidrodinamikus nyomatékváltó szerkezetének elvi vázlatát a mellékelt ábra szemlélteti. Az erőgép a szivattyútengelyen keresztül n1 fordulatszámmal hajtja a szivattyúkereket, amely a nyomatékváltó töltőfolyadékát a turbinakeréken áthajtva azt n2 fordulatszámmal forgatja. A folyadék a vezetőkoszorún keresztül jut vissza a szivattyúhoz. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

65 A hidrodinamikus nyomatékváltó szerkezeti felépítése
1- szivattyútengely; 2- turbinatengely; S- szivattyúkerék; T- turbinakerék; V- vezetőkoszorú Debreceni Egyetem Műszaki Kar

66 A hidrodinamikus nyomatékváltó szerkezeti felépítése
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

67 Hidrodinamikus nyomatékváltó metszeti képe
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

68 A nyomatékváltó teljesítményei
A nyomatékváltó hasznos teljesítménye: míg a motoroldalról bevezetett teljesítmény: ahol M1 és M2 a szivattyúoldali, illetve a turbinaoldali tengelyen mérhető nyomaték. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

69 A nyomatékváltó hatásfoka és kinetikai áttétele
Ezekből következően a nyomatékváltó hatásfoka: Az nyomatékáttétel (nyomatékmódosítási tényező) és az kinematikai áttétel (fordulatszám-módosítási tényező) bevezetésével Debreceni Egyetem Műszaki Kar

70 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A nyomatékváltónak az erőgép és a munkagép közé való beiktatása révén előálló üzemi viszonyokat a nyomatékváltó jelleggörbéinek ismeretében, illetve a jelleggörbéknek a munkagép és a hajtómotor jelleggörbéivel történő egybevetése révén lehet meghatározni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

71 Hidrodinamikus nyomatékváltó rendszer
Hidrodinamikus nyomatékváltó rész Mechanikus sebességváltó rész Debreceni Egyetem Műszaki Kar

72 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Mazda Skyactiv Debreceni Egyetem Műszaki Kar

73 Hidrodinamikus tengelykapcsoló
A hidrodinamikus tengelykapcsoló a hidrodinamikus nyomatékváltó különleges változata, abból a vezetőkoszorú elhagyásával származtatható. Szerkezeti felépítését és működési elvét a mellékelt ábra szemlélteti. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

74 Hidrodinamikus tengelykapcsoló
A szivattyúkerék radiális, általában sík lapátozású, a motortengellyel közvetlen kapcsolatban van. (A szivattyúkerék egyben a tengelykapcsoló egyik házfelét is képezheti.) Vele szemben van a turbinakerék elhelyezve, amelynek lapátozása hasonló a szivattyúéhoz. Az A vezetőmagot egyes tengelykapcsoló-szerkezetnél el is hagyják. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

75 A hidrodinamikus tengelykapcsoló szerkezeti felépítése
S- szivattyúkerék; T-turbinakerék; A- vezetőmag Debreceni Egyetem Műszaki Kar

76 A hidrodinamikus tengelykapcsolók üzemi jellemzői
A hidrodinamikus tengelykapcsolóban a nyomatékegyenlet szerint: A hidrodinamikus tengelykapcsoló hatásfoka: A hidrodinamikus tengelykapcsoló hatásfoka a ki- és bemeneti fordulatszámok arányával, az i fordulatszám-módosítási tényezővel fejezhető ki. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

77 A hidrodinamikus tengelykapcsolók üzemi jellemzői
Tengelykapcsolóknál az fordulatszám-módosítás helyett az kifejezéssel definiált csúszás (szlip) értéket használják az üzemállapotok meghatározására. A hatásfok a fenti összefüggések figyelembe vételével Debreceni Egyetem Műszaki Kar

78 A hidrodinamikus tengelykapcsoló legfontosabb üzemi tulajdonságai
A mellékelt ábra a csúszás függvényében ábrázolja az M/Mn nyomatékviszony és az hatásfok változását állandó n1 motoroldali fordulatszám függvényében. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

79 A hidrodinamikus tengelykapcsoló legfontosabb üzemi tulajdonságai
Az ábrából látható, hogy ha Mn értékűre veszik fel az üzemi (névleges) nyomatékot (amire a tengelykapcsolót méretezik, hogy azt tartós üzemben, általában 2…3% csúszás mellett át tudja vinni), akkor a 100%-os csúszáshoz tartozó nyomaték az üzemi nyomaték hatszoros (esetleg nyolcszoros) értékét is elérheti a szerkezeti kialakítástól függően. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

80 A hidrodinamikus tengelykapcsoló legfontosabb üzemi tulajdonságai
A hidrodinamikus tengelykapcsolónak jelenleg sokféle szerkezeti változata ismert, amelyek a munkatérben kialakuló áramlást befolyásoló feltétekben különböznek egymástól: meridiánmetszet, lapátozás, töltöttség, szabályozhatóság. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

81 Köszönöm figyelmüket! Viszont látásra!
Debreceni Egyetem Műszaki Kar