2 Az oktatás továbbgyűrűző hasznossága „Education is expected to enhance knowledge and skills, which in turn affects productivity and income, which is.

Az előadások a következő témára: "2 Az oktatás továbbgyűrűző hasznossága „Education is expected to enhance knowledge and skills, which in turn affects productivity and income, which is."— Előadás másolata:

1

2 2 Az oktatás továbbgyűrűző hasznossága „Education is expected to enhance knowledge and skills, which in turn affects productivity and income, which is beneficial for the individual as well as for the society.” Hanes N.; Lundberg S. (2008) Az oktatás, mint kulcsfontosságú befektetés „Education must be considered as a key investment in modern economies because…within the framework of a knowledge-based economy there are strong and positive complementarities between economic activity and education in the explanation of economic growth.” Castillo-Merino D.; Sjöberg M. (2008) Az Európai Unió által meghatározott konkrét referenciaértékek között szerepel a felsőfokú végzettséggel rendelkező (ISCED 5-6. szint) 30-34 év közöttiek arányának 40%-ra való emelése.

3 3 A szerzők által felépített közgazdasági modell alapján  a továbbtanulásból („technikus”~ISCED 4, vagy ISCED 5-6 szint elérése) származó egyéni hasznok, illetve  a magasabban képzett munkaerő alkalmazásának a magyar GDP-re gyakorolt számszerűsített, pótlólagos hatásának becslése.

4 4  A magasabb végzettség megszerzése a humán tőkébe történő beruházásként értékelhető, ezért az egyéni hasznok becslésére jól használható az NPV módszer.  Az NPV meghatározása a különböző végzettségi szintekhez tartozó átlagbérek eltérésén alapszik. (A magasabb végzettséghez tartozó megnövekedett értékteremtő képesség azért becsülhető jól az átlagbérek különbségével, mert a munkapiac a javuló munkavégző képességet éppen a magasabb bérekkel ismeri el, illetve a módszer egybevág a GDP szokásos becslésének logikájával is.)  A szerzők az alternatív költséget hazai és európai állampapírok átlagos várható hozamából határozták meg.  A számítás során a tanulmányi évek alatt kieső bér, az esetleges tandíj, az infláció, valamint a feltételezett 65 éves nyugdíjba vonulási kor került figyelembevételre.

5 5 A különböző végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya 1998 és 2010 között Magyarországon Forrás: KSH

6 6 A 30-34 éves felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak aránya és létszáma tényadatok és a szerzők prognózisa alapján (ezer fő, %), Forrás: KSH

7 7 1.A felvázolt módszerek alapján a modellezés eredményeképpen megállapítható, hogy a „technikusi” (~ISCED 4) szint eléréséből származó egyéni haszon a teljes aktív életút alatt hozzávetőleg 19 millió Ft. 2.A felsőfokú végzettség megszerzéséből (ISCED 5-6) származó egyéni haszon a teljes aktív életút alatt hozzávetőleg 60 millió Ft. Az egyén számára elért hozamokból kalkulált annuitás az egyes évekre egyenlően elosztott egyéni többletet szimbolizálja. A GDP-re gyakorolt hatás számszerűsítéséhez az annuitást össze kell szorozni az olyan munkavállalók létszámának bővülésével, akik a folyamatok következményeképp magasabb képzettséggel kerülnek alkalmazásra.

8 8 A vizsgálati időszak alatt az egyes években elért GDP növekedés Forrás: KSH

9 9 A felvázolt módszerek alapján a modellezés eredményeképpen megállapítható, hogy a tervezési periódus (2010-2020) alatt a 30-34 éves korosztályban foglalkoztatottak között a felsőfokú végzettségűek arányának 2020-ig 40 %-ra történő bővítése összesen közelítőleg 1360 milliárd HUF mértékben járulhat hozzá a GDP emelkedéséhez.

10 10  A szerzők nem foglalkoztak a folyamat olyan egyéb pozitív hatásaival, melyek például az egyén privát életében következnek be, vagy nehezen számszerűsíthetőek (megbecsülés, biztonság, életminőség).  Az oktatás a gazdasági növekedésre kifejtett pozitív hatásai, és ezek mind teljesebb kihasználása érdekében, célszerű volna a jövőben a középfokú szakképzettséggel rendelkezők arányára is referenciaértékeket kitűzni.

11 11 varga@viszki.hu palosi@gdf.hu