Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaZsuzsanna Katonané Megváltozta több, mint 10 éve
1
AZ ALKOTÓHÁZAK, KÉZMŰVES MŰHELYEK SZEREPE A KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÉS A VIDÉKFEJESZTÉSI FOLYAMATOKBAN Zalaegerszeg, 2011. április 8.
2
A népi kézművesség funkcióinak, szerepkörének változásai 1. Sajátos magyar kézműves kultúra felszínre hozatala (’60-as évek) Identitás erősítése Magyar kulturális hagyaték megőrzése Hobbitevékenység Kutatás Gyűjtés Eredmény: megindul a visszatanítási folyamat, kialakul a díszítőművészeti mozgalom, alapvetően vitrintárgyak készülnek.
3
2. A népi kézműves mozgalom kiszélesedése (‘70-es ‘80-as évek ) Kézműves szakágak megjelenése Ágazati szakmunkásképzés megjelenése Kialakul az alkotások minősítési rendszere Létrejön az alkotók megmérettetési rendszere Továbbra is feladat a kulturális hagyaték ápolása Eredmény: egyre többen kapcsolódnak be, a szakképzettséggel bírók száma növekszik, a díszítőművészeti definíciót a tárgyalkotó népművészet váltja fel
4
3. Szakmává válás (‘90-es évektől ) 1992-ben államilag elismert szakmává válik Az OKJ-ban harminc kézműves szakág jelenik meg Megindul a művészeti alapoktatás Kézműves szakiskolák alakulnak Továbbra is feladat a kulturális hagyaték ápolása, a kutatás, a gyűjtés Növekszik a népi kézműves vállalkozók száma A kulturális turizmusban markáns értékként jelenik meg a népi kézművesség Fokozódó szerepet vállal a vidékfejlesztésben (a település, a térség sajátos értékeként jelenik meg)
5
Feltételrendszerek változása - ÉPÜLET Az épületek működtetői, fenntartói ’60-as ’80-as évek Önkormányzatok közművelődési intézményei - művelődési házak ‘80-as ’90-es évek közművelődési intézményei, a háttérben megjelennek az egyesületek Önkormányzatok közművelődési intézményei, a háttérben megjelennek az egyesületek ‘90-es évektől közművelődési intézményei, Nonprofit kft-k Önkormányzatok közművelődési intézményei, Nonprofit kft-k Önkormányzati, vagy egyéb fenntartású oktatási intézmények Egyesületek közgyűjteményi intézményei Önkormányzatok közgyűjteményi intézményei Magánszemélyek
6
Feltételrendszerek változása - SZEMÉLY ‘60-as ’80-as évek Közművelődési szakemberek ‘80-as ’90-es évek Közművelődési szakemberek Önkéntes munkát vállaló egyesületi vezetők, tagok ‘90-es évektől Közművelődési szakemberek Önkéntes munkát vállaló egyesületi vezetők, tagok Pedagógusok Néprajzosok, közgyűjteményi szakemberek Magánszemélyek, főleg alkotók Vállalkozók
7
Feltételrendszerek változása - PÉNZÜGYI ‘60-as ’80-as évek Helyi önkormányzat - tanács – stabil támogatása ‘80-as ’90-es évek Helyi önkormányzat - tanács – stabil támogatása Helyi és állami pályázati források Szponzori támogatás Önkéntes munka ‘90-es évektől támogatása - hullámzó Helyi önkormányzat támogatása - hullámzó Helyi és állami pályázati források – hullámzó Állami normatív finanszírozás - oktatásnál Szponzori támogatás Önkéntes munka Magántőke
8
Jelenlegi helyzet - ÉPÜLET Alkotóházak: Velem, Zalaegerszeg, Keszthely, Miskolc, Tiszavárkony, stb. Közgyűjteményi intézmények: tájházak, bemutatóhelyek - pl. tojás, szalma múzeumok Oktatási intézmények: Nádudvar, Békéscsaba, Budapest Egyéb helyek: bemutató műhelyek, nyitott műhelyek, magángalériák, magánműhelyek Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér - ITSZK Összegzés: minimális a specializált, a népi kézművességnek helyet adó épület
9
Magyarlukafai Alkotóház
10
Gébárti alkotóház
11
Békés megyei Alkotóház és Kézműves Szakiskola
12
Mihalkó Gyula kalapkészítő nyitott műhelye
13
Jelenlegi helyzet - SZEMÉLY Alkotóházak: kevés közművelődési szakember, főleg önkéntes munkában dolgoznak Közgyűjteményi intézmények: néprajzosok és önkéntesek Oktatási intézmények: felkészült szakemberek, számuk kevés, főleg óraadók Egyéb helyek: főleg alkotók és családtagjaik, az alkotó munka mellett mellékfoglalkozásként Összegzés: felkészült alkotók száma magas, oktatók száma és a tevékenységet menedzselők száma alacsony
14
támogatása Helyi önkormányzat támogatása Intézményfinanszírozás Közművelődési megállapodás Helyi és állami pályázati források Tartalmi tevékenység Működési támogatás Állami normatív finanszírozás – oktatásnál EU-s pályázati források Szponzori támogatás Önkéntes munka Magántőke Jelenlegi helyzet - PÉNZÜGY
15
Vidékfejlesztés A mező- és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása A környezet és a vidéki tájak állapotának javítása A vidéki térségekre jellemző életminőség javítása és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése- III tengely
16
Turizmus Vonzerő: ember alkotta vonzerők - a felsorolások között megtalálható a népművészet Mit nyújthat a népi kézművesség a turizmus résztvevőjének Hagyományápolást Értékteremtést Az identitás erősítését Alkotói folyamat megismertetését Közösségi élményt
17
Vidék- és turizmusfejlesztés Mit kaphat a település, a térség a népi kézművességtől Hagyományok, szokások megmaradását Helyi kultúrateremtést, értékteremtést Az identitás megerősödését Munkahelyteremtést Közösségteremtést
18
Vidék- és turizmusfejlesztés Állandó ajánlatok Népművészeti alkotóházak – az alkotók által működtetett állandó kiállítások, működő műhelyek - árusító helyek Múzeumokhoz, tájházakhoz kapcsolódó kiállítások A népművészek által létrehozott alkotások
19
Állandó ajánlatok
22
Vidék és turizmusfejlesztés Alkalmi ajánlatok Fesztiválok Kiállítások Mesterség bemutatók Játszóházak Tanácskozások, konferenciák Képzések, táborok Egyéb események
23
Alkalmi ajánlatok
27
Vidék- és turizmusfejlesztés Összegzés Jelentős hazánk népi kézműves hagyatéka A népi kézművességet bemutató, vagy annak helyet adó épületek száma elenyésző Nagy számban élnek népi kézművességgel foglalkozó alkotók A népi kézművességért dolgozó, menedzsment tudással rendelkező főállású szakemberek száma elenyésző A helyi és az állami közvetett támogatások kiszámíthatatlanok, nem teszik lehetővé a stabil, kiszámítható működést, az EU-s források „fehérhollóként” jelennek meg a területen
28
Vidék- és turizmusfejlesztés Összegzés Az alkotók jelentős mennyiségű „terméket állítanak elő” az értékesítés mérsékelt A népi kézművesség jelen van a vidékfejlesztésben, a turizmusban, szerepét fokozni kellene Jelentős azon szervezetek száma, akik foglalkoznak, vagy potenciálisan foglalkozhatnak a népi kézművesség a vidék és turizmusba történő bekapcsolásával, de közöttük nincs párbeszéd Szükség lenne a terület komplex fejlesztési stratégiájának kidolgozására, amely része lehetne a regionális, ágazati, nemzeti fejlesztési tervnek
29
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Pál Miklósné 30/299-7789info@bmne.hu
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.