Az építészet FOGALMA Téralkotó művészet – 3 dimenziós a mű

Az előadások a következő témára: "Az építészet FOGALMA Téralkotó művészet – 3 dimenziós a mű"— Előadás másolata:

1 Az építészet FOGALMA Téralkotó művészet – 3 dimenziós a mű
A természetes környezetből a mesterséges környezet lehatárolására irányuló tevékenységek összessége

2 1. Az építészet FUNKCIÓJA
Az ember azért épít, hogy a létfenntartáshoz és a társadalmi együttéléshez szükséges védett helyet biztosítson Az építmény rendeltetése, hogy zárt építészeti teret adjon

3 A funkció lehet: Gyakorlati, praktikus Szellemi, szimbolikus

4 Az épületek csoportosítása funkciójuk szerint: Lakóépületek -lakóház

5 Lakóépületek- palota

6 Lakóépületek - kastély

7 Lakóépületek - vár

8 Az épületek csoportosítása funkciójuk szerint: Középületek – a, vallási(szent helyek)

9 Középületek – a, vallási

10 Középületek – a, vallási

11 Középületek – a, vallási

12 Középületek – b, világi (társadalmi funkciók részére kialakított épületek)

13 Középületek – b, világi

14 2. A környezethez való viszonyulás a, Nem tudatos, természetes

15 a, Nem tudatos, természetes

16 a, Nem tudatos, természetes

17 a, Nem tudatos, természetes

18 2. A környezethez való viszonyulás a, Nem tudatos, természetes
Ez a természetes építkezés Természetes anyagokból, kézműves technikákkal építenek Lényege a természettel való harmónia A formák kicsit szabálytalanok, lekerekítettek Pl. őskori települések, természeti népek házai, népi építészet

19 2. A környezethez való viszonyulás b, Tudatos és szándékos természettől való különállás

20 b, Tudatos és szándékos természettől való különállás

21 b, Tudatos és szándékos természettől való különállás

22 b, Tudatos és szándékos természettől való különállás

23 2. A környezethez való viszonyulás b, Tudatos és szándékos természettől való különállás
Ezek az épületek sohasem olvadnak bele környezetükbe, hanem kiemelkednek méretükkel, formájukkal, anyagukkal A világ meghódításának emberi vágyát fejezik ki Valamilyen isten, szellemiség tiszteletére építik a kor legjobb anyagaiból és technikájával Pl. piramisok, római épületek, gótikus katedrálisok

24 2. A környezethez való viszonyulás c, Tudatos és szándékos természetközeli

25 2. A környezethez való viszonyulás c, Tudatos és szándékos természetközeli
Ez az organikus építészet A természetre emlékeztető formákat alkalmaznak: lekerekített sarkok, íves, görbe, lekerekített formák Az élő szervezethez hasonlóan ( egy központ köré) szervezik a részeket az épület „antropomorf” Kerülik a derékszögű, éles sarkú, mértani jellegű alakzatokat Pl. Szecesszió (Gaudi), modern(Le Corbusier, Makovecz Imre)

26 3. A TÉRALAKÍTÁS alapesetei a, TÉRSOROLÁS
Azonos vagy hasonló funkciójú épületek, vagy épületrészek kerülnek sorban egymás mellé, illeszkednek egy közös tengelyre A tengely szerepe, hogy eljuttasson bennünket egy célpontig A linearitás (egyenes vonalra építés) elve érvényesül Ez az AXIÁLIS (hosszirányú) téralakítás

27 Az AXIÁLIS téralakítás jellemzői:
Nyújtott alaprajz: téglalap, latinkereszt Tengelyesen szimmetrikus Vízszintes kiterjedése hangsúlyos

28

29 3. A TÉRALAKÍTÁS alapesetei: b, TÉRCSOPORTOSÍTÁS
Azonos vagy hasonló épületeket , épületrészeket rendezünk egy csoportba vagy kiemelkedő szerepű építmény köré rendezzük az alárendelt épületeket A központosítás elve érvényesül Ez a CENTRÁLIS (központos) téralakítás

30 A CENTRÁLIS téralakítás jellemzői:
Az alaprajz lehet : kör, négyzet, sokszög, görögkereszt Középpontosan szimmetrikus Magassági kiterjedése hangsúlyos

31

32 c, A KOMBINÁLT téralakítás A centrális és axiális elv együttes alkalmazása

33

34 4. Térelhatárolás, tömegtagolás
Az épület tömege a funkciónak megfelelően kisebb egységekre bomlik A téregységeket függőleges térhatároló elemek választják el egymástól: a, Fal (tömör, vagy nyílásokkal áttört) b, Pillér (keresztmetszete szögletes, teherhordó szerepe van) c, Oszlop (keresztmetszete kör, fejezete van, szépségeszmény társul hozzá)

35 Tömör fal

36 Áttört fal

37 Pillér

38 Oszlop

39 5. FALTAGOLÁS A nyílások (ablak, ajtó) és a díszítő plasztikus formák tagolják a falat, mozgalmassá teszik A homlokzat tagolásának típusai: a, vízszintes (stabilitás, kiegyensúlyozottság) b, függőleges (fölfelé törekvés, dinamika) c, hálós (harmónia, geometrikus rend)

40 Nyílásformák

41 Vízszintes tagolású homlokzat

42 Függőleges tagolású homlokzat

43 Hálós tagolású homlokzat

44 6. SZERKEZETI MEGOLDÁSOK
Hagyományos szerkezetek: a, oszlopgerendás v. pillérgerendás b, álboltozat, álkupola c, valódi boltozat (dongaboltozat, keresztboltozat) d, kupola e, csegelyes kupola f, bazilika szerkezet g, támpillér-támív rendszer

45 a, pillér- , oszlopgerendás

46 b, álboltozat, álkupola

47 c, valódi boltozat

48 c, valódi boltozat

49 C, dongaboltozat, keresztboltozat

50 d, kupola

51 e, csegelyes kupola

52 f, bazilika szerkezet

53 g, támpillér-támív rendszer

54 Modern szerkezetek- húzott szerkezetek

55 Modern szerkezetek- hajlított vasbeton

56 Modern szerkezetek- héjszerkezet

57 A STÍLUS Azt a törvényt, amely egy nép vagy kor minden munkájában érvényesül, stílusnak nevezzük. A stílus tehát megismétlődő szabályszerűségek sorozata, amely egységessé teszi a műalkotásokat egy adott korban. Összeköti a művészeket is, akik egy közös célért alkotnak, ez a korstílus . De minden igazi művésznek van egyéni stílusa is, amely megkülönbözteti a többi kortársától.

58 Őskor

59 Ókori Egyiptom

60 Ókori Egyiptom

61 Ókori görög

62 Ókori görög

63 Ókori görög

64 Ókori római

65 Ókori római

66 Román stílus

67 Gótika

68 Gótika

69 Gótika

70 Reneszánsz

71 Reneszánsz

72 Barokk

73 Barokk

74 Klasszicizmus

75 Romantika

76 Szecesszió

77 Modern