Ivóvízminőség-javító program

Ivóvízminőség-javító program
Vízgazdálkodás, vízhasznosítás tantárgy Települési vízellátás, víztisztítás Ivóvízminőség-javító program Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt.

Az előadás tartalma Bevezető Ivóvízellátás hazánkban
Mennyiségi ellátás Szolgáltatott víz minősége Szolgáltatás formái Ivóvízminőség-javító program 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet Előkészítés Végrehajtás Üzemeltetés

Kormányrendelet által kötelezett települések

Ivóvízminőség-javító Programok – a múlt és a jelen
AQUAPROFIT ZRT. referenciaterületei

Magyarország adottságai - ivóvíz
A lakosság vízellátását több, mint 90%-os arányban felszín alatti vízkészletekből oldják meg A kiépített vízkivételi kapacitás kb. 4,5 millió m3/nap, a tényleges igénybevétel valamivel 3 millió m3/nap felett van Üzemeltető szervezetek száma eléri a 400-at között épült ki az alapellátás, mára már az ellátottság 95-97% országos szinten 90-es évek: privatizációs időszak Lakosság átlagos fogyasztása: l/fő/nap Csökkenő fogyasztás Növekvő díjak Leamortizált infrastruktúra

Magyarország adottságai

Kormányrendelet által kötelezett települések száma
Az érintett települések és lakosok száma az egyes régiókban a hatályos 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet alapján Régió Településszám Lakónépesség (fő) Dél-Alföld 223 Észak-Alföld 231 Közép-Magyarország 34 Dél-Dunántúl 180 Észak-Magyarország 73 77 537 Nyugat-Dunántúl 61 44 620 Közép-Dunántúl 32 964 Összesen: 836

Kormányrendelet által kötelezett települések

Arzén: >0,01 mg/l

Arzén 3: >0,05 mg/l

Arzén 2: 0,05-0,03 mg/l

Arzén 1: 0,03-0,01 mg/l

Bór: >1,0 mg/l

Fluorid: >1,5 mg/l

Ammónium: >0,5 mg/l

Nitrit: >0,5 mg/l

Nitrát: >50 mg/l

Vas: >0,2 mg/l

Mangán: >0,05 mg/l

Az ivóvíz minősége Magyarországon (2011.)
(az ellátott lakónépesség %-ában) A 30 %-ból: 23 % bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium (Ivóvízminőség-javító Programban érintett ) 7 % további vas, mangán probléma. A évi halasztási kérelem tárgya: B, F, As

Az ivóvíz minősége Magyarországon
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatai szerint az ivóvízben található nagy dózisú arzén rendszeres fogyasztása: hiperpigmentációt, szarusodást, bőr- és hólyagrákot, végtagi érrendellenességeket (üszkösödést) idézhet elő. Emellett születési rendellenességeket, koraszülést, és más daganatokat okozhat. Ammónium – nitrit – nitrát (NH4 – NO2 – NO3) Csecsemők esetében végzetes kimenetelű lehet. Ezért ha a nitrát koncentráció meghaladja a 40 mg/l értéket, akkor a vizet csecsemők ételének vagy italának készítéséhez tilos felhasználni. A nitrát a felnőttekre is veszélyes, ugyanis emésztőrendszeri rákos megbetegedést okozhat.

DDR IMJP A Dél-dunántúli Régió érintett településeinek száma

DDR IMJP A Baranya megye érintett településeinek száma

DDR IMJP A Somogy megye érintett településeinek száma

DDR IMJP A Tolna megye érintett településeinek száma

Vízminőségi problémák főbb okai
Korábban a vízfeltárást inkább mennyiségi oldalról biztosították, a ma releváns szennyező komponensek mérése kevésbé volt prioritás Szerves és nem szerves szennyezők jelenléte a vízadó rétegekben – természetes előfordulás vagy szennyező emberi tevékenység következtében - VÍZBÁZISVÉDELEM Meglévő tisztítás-technológia nem megfelelő hatásfokkal működik – nem teljesíti az új követelményeket, elavult Nincs tisztítás-technológia a vízellátó rendszeren Másodlagos szennyeződés az elosztóhálózatban Túldimenzionált elosztóhálózat – pangó vizek, rossz nyomásviszonyok - HÁLÓZATREKONSTRUKCIÓ

Szolgáltatók funkciósémája
Alaptevékenység Támogató tevékenységek Ivóvíztermelés és - szolgáltatás Szennyvízelvezetés és - tisztítás Műszaki tevékenység Gazdasági és egyéb tevékenység

Szolgáltatók tulajdonosi összetétel szerinti megoszlása
100% állami tulajdon 100% önkormányzati tulajdon Állami vagy költségvetési szerv + önkormányzati tulajdon Többségi önkormányzati + magán (társasági vagy magánszemély) Többségi magán (társasági vagy magánszemély) + önkormányzati 100% magán (társasági vagy magánszemély) Észak-alföldi régió

Az Ivóvízminőség-javító program
A Program célja Az uniós és a hazai előírásoknak történő megfelelés A lakosság egészségterhelésének csökkentése - egészséges ivóvíz biztosítása minden lakosnak - életminőség javítása A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás biztonságának növelése Alapinfrastruktúra fejlesztés - településfejlesztés Vízveszteség és gazdaságtalanság csökkentése Optimálisabb üzemeltetési feltételek megteremtése Prioritás: Nitrit, Bór, Fluorid, Arzén, Ammónium A Programban azok a települések szerepelhetnek, ahol a szolgáltatott víz minősége NEM felel meg a rendeletben meghatározott határértékeknek (+ a vízátadók)!

Az Ivóvízminőség-javító program Vonatkozó jogszabályok
Az Európai Unió Tanácsának 98/83 EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről A helyi önkormányzatról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) Egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A viziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet A felsorolt jogszabályok a jogszabálykeresője segítségével érhetők el.

Az Ivóvízminőség-javító program Előzmények – Háttér
Magyarország EU csatlakozása → feladatok 98/83 EC Directive Európai Unió ivóvíz minőségére vonatkozó direktívája meghatározza a határértékeket 5 év bevezetés (2003) 2 × 3 év halasztási lehetőség: decemberi és decemberi határidők (Halasztani kell!!!) 201/2001 (X.25.) Kormányhatározat A Direktíva hazai jogszabályi környezetbe való átültetése határértékeket alapul véve meghatározza a hazai teljesítést 6. sz. melléklet: település lista 47/2005 (III.11.) és a 65/2009 (III.31.) Kormányrendelet módosította Határértékek: As – 10 μg/l; B – 1 mg/l (98/83/EC); F – 1,5 mg/l; NO2 – 0,5 mg/l; NH4+ – 0,5 mg/l;

Az Ivóvízminőség-javító Program költségigénye
Projekt ill. régió Költségigény (Mrd Ft) Befejezett és folyamatban lévő beruházások 12 Észak-Alföld II. ütem 20 Dél-Alföld 90 Dél-Dunántúl Összes többi régió 21 Mindösszesen: 163

Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos kormányzati munkamegosztás
Az Ivóvízminőség-javító program Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos kormányzati munkamegosztás NEFMI: közegészségügyi megalapozás VM: szakmai irányítás NFM: NFÜ: Irányító Hatóság, Támogató KÖFI: Közreműködő Szervezet BM: ellátásért felelős önkormányzatok működése

helyzete

Az Ivóvízminőség-javító program helyzete
Az Ivóvízminőség-javító Program előkészítésének és végrehajtásának helyzete Az érintett települések 10%-án évben teljesülnek a célkitűzések Az érintett területek 75-80%-a esetében zajlik az előkészítés, vagy a pályázati folyamat valamilyen stádiumában van Észak-Alföldön Észak-Alföld I. ütem: befejezés előtt áll a kivitelezés, több településen próbaüzem van folyamatban Észak-Alföld II. ütem: kialakult a projektstruktúra, 14 társulás jött létre, évben benyújtásra kerültek a megvalósításra irányuló pályázatok

Az Ivóvízminőség-javító program helyzete
Dél-Alföldön 19 társulás jött létre, megvalósításra irányuló pályázatok benyújtása I. félévében várható Dél-Dunántúlon ismereteink szerint 43 projektre vonatkozó előkészítésre irányuló pályázat került benyújtásra, melyből 20 esetben a pozitív támogatói döntés alapján a projektek előkészítése folyamatban van Borsod-Abaúj-Zemplén megye: megvalósításra irányuló pályázat előkészítése van folyamatban (81 település, fő) Heves, Pest, Vas, Veszprém, Zala megye: folyamatos aktivitás, sikeres előkészítésre és megvalósításra irányuló pályázatok

Projekt-előkészítés folyamata: Megfelelő alapinformációk begyűjtése Víztermelés Vízelosztás Fogyasztás Vízminőség Demográfia Stb Koncepcióalkotás, projektterület lehatárolása és a szereplők definiálása Műszaki tervezés Gazdaságossági számítások Támogatási kérelem összeállítása

Műszaki alternatívák alapesetei - konklúziók: Új vízbázis feltárása - kedvezőbb minőségű víz esetén Vízátvétel távolabbi vízbázisból Kistérségi vagy regionális rendszerek kialakítása Vízkezelő technológiát alkalmazó eljárások Meglévő rendszer intenzifikálása Meglévő rendszer kiegészítése Teljesen új rendszer kiépítése Mindezek kombinációja

Tapasztalatok – tervezés, előkészítés Tökéletes és naprakész tervezési alapadatok a vízbázistól az elosztóhálózatig – üzemeltetők ösztönzése Tervezés az érintettek bevonásával Tervezés a magas minőségi színvonal elérése érdekében Alternatívák széles körű vizsgálata – térségi megoldások Elosztóhálózat rekonstrukciója: Tisztítást lehetővé tévő aknák, csomópontok kialakítása Hidraulikai viszonyok javítása Alátámasztott műszaki tartalom Műszaki megoldások rögzítése Projektcsoportok meghatározása

Megvalósítás folyamata: Tenderek - szerződések Részletes információgyűjtés Részletes tervezés: vízjogi létesítési engedélyes tervek, építési engedélyes tervek, kiviteli tervek Kivitelezés (kutak, távvezetékek, technológiák, kiegészítő infrastruktúra) Próbaüzem (6 hónap) Üzemeltetési engedély, üzemeltetési szabályzat, vízbiztonsági terv

Tapasztalatok – kivitelezés Együttműködés a hatóságokkal, üzemeltetőkkel, tulajdonos önkormányzatokkal Referenciák a víztisztítás-technológiák tekintetében Összehangolt munka – kivitelezés és üzemeltetés egyidőben Vízveszteség csökkentés Energiahatékonyság Megfelelő PR

Az Ivóvízminőség-javító program Arzénmentesítés
Az arzén koncentráció csökkentésére „alkalmas” technológiák Adszorpciós megoldások Koprecipitáció-koaguláció, flokkuláció, szilárd-folyadék fázisszétválasztás Kapcsolat a vas- és mangántalanítási technológiákkal A hatékony oxidáció szükségessége Koprecipitáció és koaguláció Szilárd – folyadék fázisszétválasztás Arzéntartalmú vasiszapok keletkezése

A technológia kiválasztás szempontjai Egyszerűség Automatizálhatóság Megbízhatóság Rugalmasság Műszaki hatékonyság Beruházási és üzemeltetési gazdaságosság Hosszú ideig tartó alkalmazhatóság

A műszaki hatékonyságot befolyásoló vízminőségi jellemzők pH Lúgosság Orto-foszfát koncentráció Szilikát koncentráció Szerves anyag minősége és mennyisége

Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés
Ammónium ion – miért veszélyesebb, mint az arzén? Az ammónium ion önmagában csekély közegészségügyi kockázatot hordoz Alattomosan csökkenti a fertőtlenítésre használt klór hatékonyságát A képződő mono-klóramin gyenge és részben szelektív fertőtlenítőszer Lehetőség a nitrifikációra a vízelosztó hálózatban Ez a nitrifikáció megrekedhet a nitrit ion képződésénél (szelektív fertőtlenítés)

Az ammónium ion koncentráció csökkentésének lehetőségei Törésponti klórozás A klór (hypoklórossav, vagy hypoklorit ion) reagál az ammónium ionnal és klór-aminok (mono-, di- és triklór-amin) képződik A mono- és diklór-amin stabil vegyület, a triklór-amin gyorsan elbomlik és nitrogén képződik A törésponton minden ammónium ion triklóraminná alakul – ez az alapja a törésponti klórozással történő ammónium ion eltávolításnak A triklór-amin bomlásakor keletkező klór (hypoklórossav, hypoklorit ion) redukálását („hatástalanítását”) granulált aktív szenet tartalmazó adszorberrel oldják meg

Előnyök A törésponti klórozás folyamata megbízhatóan kézben tartható, vezérelhető, szabályozható A triklór-amin bomlását a granulált aktívszén katalizálja Az ammónium ionok gyakorlatilag csaknem teljesen kivonhatók a vízből, és ez azonnali nitrogén eltávolítást jelent Kényszerből ugyan, de az aktívszén adszorber jelenléte miatt a folyamatos, kvázi-folyamatos üzemeltetés elkerülhetetlen lesz

Hátrányok A hatékony törésponti klórozás nagy mennyiségű klór (hypoklórossav, hypoklorit ion) adagolását igényli A töréspont közelében a legintenzívebb az emberi egészségre veszélyes THM és AOX vegyületek képződése A THM vegyületek határértéke 50 μg/L, és az AOX anyagok ajánlott határértéke is 50 μgCl/L Az eljárás költségeit nagy mértékben növeli a képződő szerves mikroszennyező anyagok eltávolítása céljából létesítendő granulált aktívszenet tartalmazó adszorber kialakítása

Az ammónium ion koncentráció csökkentésének lehetőségei Mikrobiológiai oxidáció Biztosítani kell a nitrifikáló mikroorganizmusok megfelelő életfeltételeit Nitrosomonas Nitrobacter Megfelelő pH Megfelelő hőmérséklet Megfelelő oldott oxigén koncentráció Fix ágyas rendszer Fluid ágyas rendszer

Előnyök Nincs melléktermék (???) Nem kell vegyszereket adagolni Biológiai rendszert alkalmazunk Költségkímélő eljárás Hátrányok A folyamat nem szabályozható Nem megoldott az on-line monitoring Semmi sem garantálja, hogy a nitrifikációs folyamat nem reked meg a nitrit képződésnél Nincs a kezünkben megfelelő ellenőrzési és vezérlési módszer

Spontán nitrifikáció Megfigyelések: az ammónium ion koncentráció csökken egyes vas- és mangántalanító szűrőkön vagy akár a hálózatban Kedvező az oldott oxigén koncentráció növelése A jelenség nem lép fel mindenütt Az okok pontosan nem ismertek A nitrifikáció nem reked meg a nitrit ion képződésnél

Az Ivóvízminőség-javító program Üzemeltetés
„megfelelő” szakmai üzemeltetési koncepció felaprózódott üzemeltetői struktúra helyett nagyobb üzemeltető szervezet; a kialakult nagyobb szervezetek pozíciójának megerősödése; a szolgáltatás megfelelő biztonsága. A jelenlegihez hasonló üzemeltetői struktúra megtartása a realitásokkal számoló, megfelelőnek, fenntarthatónak tartható üzemeltetési koncepciónak minősíthető. (a nagyobb szervezetek irányába történő esetleges elmozdulás pedig „még megfelelőbb” üzemeltetési koncepció lenne…) „jogszabályoknak megfelelő üzemeltetési környezet” Az üzemeltető szervezetek a jogszabályoknak megfelelő körülmények között biztosítsák a szolgáltatást, amit a vízügyi hatóság ellenőriz az üzemeltetési engedélynek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Horváth Szabolcs igazgató AQUAPROFIT Zrt. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág 7621 Pécs, Rákóczi u. 1. Tel.: 72/ Mob.: 30/

Ivóvízminőség-javító program

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Ivóvízminőség-javító program"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Ivóvízminőség-javító program

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Ivóvízminőség-javító program"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés