Az én Nyugatos költőim Tóth Árpád József Attila Ady Endre Juhász Gyula

Az előadások a következő témára: "Az én Nyugatos költőim Tóth Árpád József Attila Ady Endre Juhász Gyula"— Előadás másolata:

1 Az én Nyugatos költőim Tóth Árpád József Attila Ady Endre Juhász Gyula
Kosztolányi Dezső Szabó Lőrinc Radnóti Miklós Babits Mihály

2 Tartalomjegyzék A B J J K R Sz T

3 Tájlíra ajánló „Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett.” (Ady Endre: A magyar Ugaron) „Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja” (Babits Mihály: Esti kérdés)

4 „Haldoklik a sárgult határ, Üllői-úti fák.
Nyugszik a kedvem napja már, a szél búsan dúdolva jár” (Kosztolányi Dezső: Üllői-úti fák) „A nyár ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg. „ (József Attila: Téli éjszaka)

5 „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt tornyot, szelíd tanyát,” (Radnóti Miklós: Nem tudhatom) „Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók” (Juhász Gyula: Tiszai csönd)

6 (Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz)
„Szénásszekér ment át az éjszaka a városon, az utcákon, fehér holdfényben, - óh hogy felfigyeltek a fülledt házsorok! Hogy nyujtóztak és sóhajtoztak a roncs körúti fák!” (Szabó Lőrinc: Szénásszekér) „Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve, S tömött arany díszét fejem fölé lehajtja A csónakos virágú, karcsú szelíd rekettye,” (Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz) Készítette: Farkas Richárd Felkészítő tanár: Veres Judit Erika Szárcsa Általános Iskola 2010