Babits Mihály életműve

Az előadások a következő témára: "Babits Mihály életműve"— Előadás másolata:

1 Babits Mihály életműve
A külvilágtól való elszigeteltség állapotától a prófétaszerep felvállalásáig

2 „Babits Mihály nagy ember és nagy költő” - írta Ady 1908-ban a Duk-duk afférhoz című cikkében.
A két költő viszonya némileg Petőfi és Arany kapcsolatára emlékeztet: Ady forradalmár volt, Babits gyakran nézett vissza a múltba és nem mindig bízott abban, hogy van fejlődés a történelemben.

3 A latin mellett görögül, franciául, németül, angolul és olaszul is beszélt.
Rendkívüli intelligenciája miatt poéta doctusnak (tanult költőnek) is nevezik. Eleinte bölcselettel akart foglalkozni, filozófiai ismertetéseket közölt folyóiratokban, műfordításokat készített. Barátságot kötött Zalai Béla filozófussal, Juhász Gyulával és Kosztolányival is. Első verseit is ekkor írja.

4 1908-ban a Holnap című versgyűjteményben az ő műveiből is közöltek →
Osváth Ernő, a Nyugat főszerkesztője figyel fel írásaira, és ettől kezdve folyóiratában rendszeresen szerepeltette mint költőt és értekezőt. E korai szövegek azt mutatják, hogy Babits Kosztolányihoz hasonlóan vidékiesnek, elmaradottnak: hol nótázónak, hol szónokiasnak érezte a századfordulón divatos költészetet.

5 Fiatalos daccal idegen mintákhoz nyúlt, Baudelaire-hez és a XIX
Fiatalos daccal idegen mintákhoz nyúlt, Baudelaire-hez és a XIX. század közepén alkotó angol költők műveihez fordult ösztönzésért. Később már felismerte a magyar kultúra mélyét is, kissé külsőségesnek érezte, és ezért némi iróniával szemlélte költői indulását. Halálfiai (1927) című önéletrajzi ihletésű regényében minősítette ifjúkori dekadenciáját.

6 Babits a nálánál fiatalabb Kosztolányihoz képest mint költő lassabban indult, de már pályafutásának legelején egyértelműen szakított a századvég uralkodó költői divatjával, és érettebb költészetet jelentetett meg.

7 Levelek Irisz koszorújából (1909) című kötete nyíltan szembefordul az arany középszer eszményével.
In Horatium című versében - az arany középszer ellen fordulva - a soha-meg-nem-elégedést ünnepli. Óda a bűnhöz című verse a mértéktelenséget emeli értékké. Babits kiüresedettnek, érzelgősnek és retorikusnak érezte az 1900 körüli magyar köznyelvet. Tárgyiasabb költészetet akart teremteni, és bölcseleti igénnyel lépett fel (Horváth János figyelt fel rá). Nemcsak lírikusként, de értekező műveiben is filozófiai kérdésekre keresett választ. Babits rendkívüli tudatossággal szerkesztette meg első könyvét.

8 A lírikus epilógja (1903) című verset a legutolsó helyre tette, bár a legkorábban készült alkotása.
Költői nagyságának már pályakezdésekor kialakult vonása: az önvizsgáló, öntükröző hajlam, saját korlátainak tudatosítása. A lírikus epilógja című petrarcai szonettben az ellentétek töltik be a formaalkotó szerepet. A beszélő egyre szűkebbre vonja önnön korlátait, és egyre jobban kiélezi a vágy és a megvalósulás feszültségét.

9 Az egyén képtelen túllépni saját világán.
A lírikus epilógja szerint önmegismerésre azért nem képes az ember, mert saját magát nem képes kívülről szemlélni. A vers nyelve fokozatosan egyszerűsödik. Babits korlátozza a költő célját, de teljes világmagyarázatra vágyik: „A mindenséget vágyom versbe venni, de még magamnál tovább nem jutottam”. Hat rá Schopnhauer, William James A lélektan alapelvei című műve és Nietzsche filozófiája is.

10 Messze..., messze... című versében stílusa impresszionista – nominális: a névszók játsszák a főszerepet. Választékosságra törekszik, halmozza a díszítéseket, jelzőkkel és főnevekkel látványokat villant föl, betűrímekkel színeket, hangokat társít. Mondataiból gyakran hiányzik az igei állítmány, így az európai országok jellegzetes tájait vázlatszerűen, hangulatokkal idézi fel.

11

12 Az állóképszerűség miatt képeslapszerű a megjelenítés.
Mindegyik ország neve mellett az szerepel, amit lelki szemünkkel akkor is magunk előtt látunk, ha sosem jártunk ott. Egy helyhez kötött ember elvágyódásáról szól a költemény, egy képzeletbeli utazás megjelenítésével.

13 Fekete ország: szimbolista vers, mely egyetlen fokozás, és különböző életminőségek, árnyalatok teljes hiányát jelképezi. A 36 sornyi szövegben 44-szer ismétlődik a fekete szó, végsőkig kihasználva e szó mellékjelentéseit is. A vers rémlátomást fogalmaz meg arról, hogy a gonosz mindenütt felüti a fejét. 1906-ban készült Szegeden, megalkotását Edgar Allan Poe Gordon Pym című elbeszélése ösztönözte.

14 1908-ban Babitsot Fogarasra helyezték tanárnak, így tapasztalhatta meg Erdély szörnyű elmaradottságát.

15 Fogarason 60 műve születik.
Verseiben az impresszionizmus meghaladására törekedett. Egyetemes lírát akart megteremteni, és ennek érdekében az európai kultúrkör közös részéhez: a klasszikus ókorhoz fordult ösztönzésért. A görög hagyományt ugyanúgy díszítő elemként használja, mint a szecesszió művészei.

16 Második verskötete Herceg, hátha megjön a tél is
Második verskötete Herceg, hátha megjön a tél is! címmel 1911-ben jelent meg. A Danaidák (1909) című művének az alvilágban játszódó férjgyilkosság a témája. Sok görög szót használ a versben, a költő bölcseleti indíttatása sem hiányzik. Fogarason érte az utolsó nagy eszmei hatás Babitsot: megismerte Henri Bergson műveit. Ezek hatására keletkeztek például az alábbi művei: - Bergson filozófiája (1910); - Esti kérdés (1909).

17 Harmadik verseskötete a Recitatív címet kapta (1916).
Ennek egyik darabja a Cigánydal (1911). Szerzője éppúgy álarc mögé bújik, mint például Arany Az örök zsidó című versében, de sokkal tárgyilagosabb, harmadik személlyé távolítja el magától a szerepet, amelybe beleéli magát. A kettős én egyrészt elkülönül egymástól, másrészt egymásba is játszik, ez adja a vers különös hatását.

18 Babits első alkotói korszaka akkor ér véget, amikor a történelem elsodorta azt a szerepjátszást, amellyel a költő távlatot tudott teremteni a maga számára a külvilág eseményeivel szemben. 1911-ben Újpestre helyezték, és Rákospalotán lakott.

19 1912-ben munkástüntetések zajlottak le, amelyeket vérbefojtottak.
Ennek az élménynek a hatására keletkezett Május huszonhárom Rákospalotán című műve. Lírikusként válaszol a munkástüntetésekre. Tördeltségében, szakaszosságában hasonlít a „Messze..., messze..." írásmódjához. A ritmus szaggatottsága a beszélő zaklatott lelkiállapotát jellemzi. A tüntetés megszakítja a hétköznapok szürkeségét, s a jövő nyitottságára, eldöntetlenégére figyelmeztet.

20 Halvány célzást tesz a Biblia végítéletére és Petőfi vallásos világképére:
a jobb jövőhöz pusztuláson át vezet az út. Verselése időmértékes, formája disztichon. Mint Kisfaludy Károly Mohács című verse, ez is gyászdal, mely a tüntetés halottainak emel emléket. (Ady 1909-ben Rengj csak, Föld! című versét az Országház előtti halálos sortűz miatt írta.)

21 A főváros közelléte növelte Babits társadalmi és kulturális tájékozottságának lehetőségét.
Továbbra is élénken érdeklődött a lélektan iránt. A gólyakalifa címmel 1913-ban született meg első regénye, melyet a Nyugat közölt először, folytatásokban. A 1910-es évek közepén Babits eltávolodott Bergson értékrendjétől; erről tanúskodik A veszedelmes világnézet című 1918-as tanulmánya. Eztán az értelmet állítja szemlélete középpontjába. Világfelfogásának megváltozását a háború okozta, lírájában az impresszionizmustól a szecesszióhoz és az expresszionizmushoz közeledett.

22

23 Húsvét előtt című, 1916 húsvétja előtt írt versében már az igék jutnak meghatározó szerephez,
tipikus expresszionista alkotás. Egyetlen fokozás, amely kiáltásba torkollik. A beszélő a malom jelképével idézi fel a pusztítás erőit.

24 (Schöpflin Aladár, a Nyugat értekezője ír erről tanulmányt.)
Dithürambuszt alkalmaz, amelyben a tanító célzat önkívületszerű lelkiállapot kifejezésével társul. A késleltetés módszerével él, akárcsak Vörösmarty A Guttenberg-albumba vagy Petőfi A XIX. század költői című versében. Babits már igen hamar szembefordul a háborús uszítással, ezzel a versével pedig nyíltan, a nagyközönség elé is kiállva utasítja el a háború humánumpusztító erkölcstelenségét.

25 Játszottam a kezével című, 1915-ös költeménye megjelenése után Babits ellen hadjárat indult.
1916-ban felfüggesztették tanári állásából. Babits háborúellenessége visszhangot talált a baloldali értelmiség körében. Fortissimo című, 1917-es háborúellenes verséért elkobozták a Nyugatot, őt magát pedig perbe fogták. A közös sors tovább mélyítette kapcsolatát Adyval. 1919 januárjában Babitsot egyetemi tanárnak nevezték ki, de a Tanácsköztársaság után elbocsátották, és visszavonult a közélettől. Az ellenforradalom bekövetkeztével Babits a műfordításokban keresett menedéket.

26 A romlás virágai című Baudelaire kötet lefordítására 1923-ban vállalkozott Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal. Magyar írókortársai többségéhez hasonlóan őt is mélyen megrázta a trianoni békeszerződés, de távol állt tőle, a nemzetek közti ellenségeskedés.

27 Petőfi koszorúi című versét 1923-ban, Petőfi 100
Petőfi koszorúi című versét 1923-ban, Petőfi 100. születési évfordulójára írja, amelyet Babits szerint „Csak a Megszokás és a süket Hivatal ünnepel".

28 Babits verse arra figyelmeztet, hogy a múlt öröksége csak a jelenre vonatkoztatva kelthető életre.
Felhívással fordul az új nemzedékhez, tőlük várja a nemzeti megújulást. A költeményben a múlt, jelen és a jövő idő szembesítése játssza a formaszervező szerepet.

29 Az 1920-as években nemcsak politikailag, hanem szellemileg is kétségbeejtőnek látja az ország belső helyzetét. Ebből a kilátástalanság-élményből születik a Sziget és tenger (1925), negyedik verseskötete. 1927-ben Baumgarten Ferenc esztéta végrendelete alapján irodalmi alapítványt hozott létre. Babitsot kérte fel arra, hogy ő döntse el, kinek adják oda évenként a díjat. 1929-től, Osváth Ernő halála után a Nyugat egyik szerkesztője.

30 Az istenek halnak, az ember él (1929) címmel jelenik meg az ötödik verseskötete,
melynek egyik legismertebb darabja: A gazda bekeríti házát. Ebben a versben már egészen más költői magatartást fogalmaz meg. A vers keletkezésének háttere: Esztergomba költözik feleségével, és visszavonuló magatartást tanúsít. A klasszicizálódó törekvés felerősödésének oka: Babits eltávolodott a romantikus elképzelésektől. Visszatér a szecessziós és az expresszionista korszakához.

31 Cigány a siralomházban című verse ars poetica,
melynek ihletője Munkácsy Siralomház című képe és Vörösmarty A vén cigány című verse.

32 Első hat sorában Babits a régmúltját idézi fel,
majd önértelmezés következik a vers végéig. A szöveg egyszerre szól a költői pátosz elvesztéséről, a politikai körülmények vigasztalhatatlanságáról és a világ egységének felbomlásáról. Arról szól, miként váltotta föl a romantikától örökölt egységkultuszt az átlagemberek kiszolgáltatottsága.

33 Vesrenyt az esztendőkkel:
az 1934-es kötet a prófétaság vállalásának kötete. Híres verse a Csak posta voltál, melyben az egyéniség szerepére mutat rá. Körkörös felépítésű mű. Az 1930-as években Babits nem csak versíróként, hanem értekezőként is arra törekedett, hogy saját feladatkörét kijelölje a magyar kultúrában. Ebből az indíttatásból keletkezett Az európai irodalom története című összefoglaló irodalomtörténeti munkája (1936). 700 oldalon annak összefoglalására vállalkozott, amit közös európai hagyománynak vélt. Rendíthetetlenül hitt az európai kultúra egységében. Leginkább a klasszikus görög és római kor, a Biblia és a középkor állt közel hozzá.

34 Babits vallásossága két okból erősödött az 1930-as években.
Egyrészt a náci Németország terjeszkedése, másrészt az erdélyi magyarság sorsa töltötte el egyre inkább aggodalommal, és csak az Isten és a Gondviselés segítségében bízott. 1934-ben Babitsot nehéz légzés kezdte gyötörni, és e betegség hatására a halálra való felkészülés gondolata foglalkoztatta. Délszaki emlék című kötetében szinte minden versében a halállal foglalkozik.

35 Ősz és tavasz között című verse nem tragikusan, hanem elégikusan szemléli az egyéni lét végességét.
Hangneme hasonlít a középkori haláltáncokéra. Keresztény sztoicizmust hirdet,  klasszicizáló törekvést figyelhetünk meg (betűrímek, gondolati párhuzamok, figura etimologica, ragrímek, ezek mind az ótestamentumi sirámokat idézik fel.) A nyitószakasz inkább naturalista, a zárlat a szecessziót utánozza. (Hasonlít Arany Mindvégig című verséhez.)

36 1937 áprilisában kiderül, hogy Babitsnak gégerákja van, súlyos műtéten esik át.
Beszélni nem tud, ún. beszélgetőfüzetekben kommunikál feleségével, melyeket még ma is őriznek.

37 Balázsolás című, a műtét előtt írt 1937-es versében Szent Balázshoz,
a 303-ban vértanúságot szenvedett (lefejezett) püspökhöz könyörög, aki a hagyomány szerint gyerekek életét mentette meg a halszálka okozta fulladástól. Az elégikus költemény iróniával és humorral vegyül. A beszélő arra a kérdésre keres választ, hogyan lehet elviselni a szenvedést. A végkövetkeztetés a halálnak olyan nyugodt tudomásulvételére ösztönöz, melyre egykor a keresztény mártír adhatott példát.

38 1938 februárjában súlyos gégeműtéten esett át,
és ettől fogva haláláig betegeskedett. A műtét utáni lábadozás idején írta a Jónás könyvét. Még kórházba kerülése előtt hozzáfogott e lírával ötvözött négyrészes elbeszélő művéhez. Saját léttörténetét, önéletrajzát ismerteti a bibliai história mögött. Az ótestamentum egyik kis prófétájáról, Jónásról szól, de Babits írása sokban eltér a Szentírástól.

39 Míg a bibliai próféta belátja sorsát, addig Babits hőse lázad.
Például: Babits hőse a hajófenéken akar megbújni, azt akarja, hogy őt egy magányos erdőszélen tegyék ki, míg a Szentírásbeli próféta azt ajánlja a hajósoknak : vessék a tenger mélyére. Míg a bibliai próféta belátja sorsát, addig Babits hőse lázad. Először magányba próbál menekülni, majd látomásai után a bűnös világvégét jövendöli. Először gyáva, aztán kevély. Mindkétszer vétkezik és bűnhődik. Az Úr gyarló szolgája küldetését mégis teljesítette, tiltakozott a megáradt gonoszság ellen: „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma, atyjafiáért számot ad a testvér". A Biblia szerint Ninive megtért Jónás szavára, Babits művében a város lakói csúfot űznek belőle. Ugyanúgy nem hittek a prófétának, mint Babitsnak a fasizmus veszélyeit hirdető versei esetében. Ez a mű már nyílt tiltakozás, felszólítás a fasizmus ellen.

40 Jónás könyve A négyrészes elbeszélő költemény hőse a bibliai próféta, akinek alakjában a költő szellemi önarcképét alkotja meg. A történet látszólag hűen követi az Ótestamentum eseményeit, az első rész végén azonban élesen eltér attól. Míg a Biblia Jónása maga kéri a matrózokat, hogy vessék a habokba, addig Babits hőse el akar rejtőzni. Ugyanígy az Ószövetség Ninivéjében hisznek a prófécia beteljesülésében, a XX. századi történetben azonban kinevetik Isten küldöttét. Jónás esendő, de patetikus alak is egyben. Egyszerre vív kilátástalan harcot az Úr és a bűnös város ellen. Nem élhet annak, amire született, nem hagyják, hogy a maga értékrendjének megfelelően alakítsa sorsát. Az Isten és Jónás viszonya ugyan idilli, szinte patriarchális kapcsolat, de az Úr kegyetlen, kettejük közül ő az aktív, az irányító, a próféta csupán reagál, de nem futamodhat meg a küldetése elől. A prőfétaság vállalását felsőbb hatalom, erkölcsi parancs követeli: a személyes érdekek ellenére is a jót kell szolgálni, hiszen " vétkesek közt cinkos, aki néma". A próféta kötelessége szólni az embertelenség ellen, még akkor is, ha a küzdelem komikus és eredménytelen. A mű befejezése mégis reménykeltő: Ninive nem pusztul el - a bűnös város is méltó lehet a kegyelemre. A költemény szerkezetét a próféta önmagával, szerepével való küzdelme határozza meg. A négy rész sematikus ábrája ennek megfelelően a következőképpen épül fel:

41 Szerkezete 1-2. rész 3-4. rész beteljesülő be nem teljesülő
várakozások várakozások (Jónás prófétai vállalása) (Ninive pusztulása) 1., 3. rész , 4. rész a külvilág mozgalmas Jónás perlekedése eseményei Istennel - a tengeren példázat-jelleg: - cethal - Ninivében tökinda

42 Verselés A jambikus és magyaros ritmus, a hangnemek váltakozása (ironikus, patetikus, archaikus, népies) a régi és a modern kor közötti párhuzamot erősíti. A kortársak egyértelműen az erősödő fasizmus bírálatát olvasták ki a Jónás könyvéből, de a tágabb értelmezés szerint a humánum, az erkölcs védelmének egyetemes érvényű szándéka minden korokon átível. Hogy maga költő is önarcképének szánta a Jónás könyvét, a Jónás imája bizonyítja leginkább. Az egyes szám első személyű könyörgésben "mértékül kívánja még a költő Istent és a Bibliát, költészetének művészi és erkölcsi tökélyéért, a hibátlan szavak hadsorának bátor kimondásáért, Isten sugallata szerint." (Melczer Tibor)

43 A költeményhez utólag függelékként illeszti hozzá a Jónás imáját (1939).
A költő önvizsgálatát tárgyiasította, Jónás az imában önbírálatot mond magáról. Rendkívül félénk, kicsinyes, hiú ember volt, ezzel magyarázható, hogy más világnézetű művészt sosem jutalmazott Baumgarten-díjjal. Írásmódját tekintve a Jónás könyvében Babits klasszicizáló törekvése valósult meg (újklasszicizmus).

44 1941. augusztus 4-én éri a halál Budapesten.