Írók, Költők.

Az előadások a következő témára: "Írók, Költők."— Előadás másolata:

1 Írók, Költők

2 Arany János Arany János 1817.március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei kisbirtokos parasztok voltak. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. A debreceni kollégiumban tanult februárjában színésznek állt. Ez alatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel, és hazamegy. Másodjegyző lesz Nagyszalontán ben meg is házasodott. Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány című vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját ben újabb pályázatot hirdetnek, melynek hőse népi alak. Arany sokat hallott Toldi Miklósról, ezért megírta a Toldit. Nagy sikert aratott a mű, így megint elnyerte a díjat őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban ban meghalt. Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költő. Majd Juliska is meghalt.(1882. október 22-én)

3 Arany János

4 Petőfi Sándor Kiskőrösön, újév napján született. Apja, Petrovics István. Anyja Hrúz Mária. Gyermekéveit nagyrészt Kiskunfélegyházán töltötte, iskoláit több helyen végezte. Tanulmányait a pesti piarista, majd az aszódi gimnáziumban végezte telén Pestre gyalogolt, és a Nemzeti Színháznál statisztált szeptemberében Sopronban katonának állt, ahol 1841-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették től a Pesti Divatlap segédszerkesztője lett, és majd egy évig volt az újság munkatársa találkozott egy megyebálon Szendrei Júliával, akit 1847-ben a lány apjának tiltakozása ellenére feleségül vett ben ismerkedett meg Arany Jánossal, levelezésük a magyar irodalomtörténet részévé vált ban a francia forradalom hírére azonnal Pestre indult. Március 13-án írta Nemzeti dal c. költeményét. Felesége 1849.december 15-én megszülte fiukat, Zoltánt július 31-én a segesvári csatában meghalt

5 Szendrei Júlia Petőfi Sándor

6 Petőfi és Arany barátsága
A Toldi nemcsak országos sikert hozott Aranynak. Petőfi barátságát is a Toldi című műnek köszönheti. A magyar irodalom legszebb barátsága alakult ki közöttük. Petőfi rokonlelket fedezett fel Aranyban. Hasonlóan gondolkoztak mindketten a népről és a nemzetről s a költő feladatáról is. Ezt fejezi ki Petőfi vese is Aranyhoz

7 Janus Pannonius Életéről nem sokat tudunk ben született, valószínűleg a Dráva menti (azóta eltűnt) Csezmice községben. Anyai ágon kisnemesi származású. Atyját korán elvesztette, tizenhárom éves koráig özvegy édesanyja, Borbála nevelte és taníttatta. Így boldogan bízta a korán tehetségesnek bizonyuló János költséges külföldi taníttatását nagybátyjára, Vitéz Jánosra. Hunyadi Mátyás a magyar trónra kerülvén, Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba; mert az új ország építéséhez jól képzett emberek kellettek. Élete nagy részét betöltötte a politika, de nem hagyta abba költői munkásságát sem. Leginkább az epigramma és az elégia műfajában alkotott ban súlyos betegség, tüdőbaj támadta meg. A főrangúak közt kirobbant évi Mátyás-ellenes összeesküvéstől mind Vitéz János, mind ő távol tartották magukat, amiért a királyhálásnak mutatkozott. Mikor azonban Mátyás a főnemességet megadóztatta, Janus többedmagával a király ellen fordult: az 1471-es nagy főúri zendülésnek Vitéz Jánossal együtt ő volt a szervezője, ezt azonban a király ügyesen leverte. Janus ekkor Pécsbe húzódott, és a vár falai között védekezett, majd kincseivel Velence felé vette útját. Beteg teste azonban nem bírta, így március 27-én, Medveváron elhunyt.

8 Janus Pannonius

9 Balassi Bálint 1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. A család a lengyelországi birtokaira menekül, ahová a fogságból megszökő apa a következő évben követi őket. 1573az udvari szolgálat leteltével Bálint bevonul az Erdély ellen szervezett hadjárat egyik lovas csapattestéhez; megsebesül, fogságba esik. Az előkelő származású hadifogoly Báthori István fejedelem pártfogását élvezi, aki megtagadja a szultán kiadatási kérelmét ban követi a fejedelmet Lengyelországba ben, mire hazatért Magyarországra, meghalt az apja től 1582-ig hadnagyként szolgált az egri végvárban, de végül innen is elbocsátották ban megismerkedett Losonczi Annával. Júlia néven Losonczi Anna lett legszebb szerelmes verseinek ihletője ben Balassi hozományszerző nősülésre szánta el magát december 25-én katonáival elfoglalta Sárospatak várát, és feleségül vette unokatestvérét, özvegy Várdai Mihályné Dobó Krisztinát ben megint hazatért május 19-én ágyúlövés érte Esztergom ostrománál, és május 30-án belehalt sebeibe.

10 Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén született a horvátországi Ozalyban vagy Csáktornyán a Muraközben. Édesanyja, Széchy Magdolna korán meghalt, apja, Zrínyi György december 26-án halt meg ben született öccse, Zrínyi Péter között Grazban, Nagyszombaton és Bécsben tanul jezsuita iskolákban tól életét a török elleni küzdelemnek szenteli február 11-én házasságot köt Draskovic Mária Euzsébiával szeptember 24-én meghalt első felesége tavaszán Bécsben feleségül vette Löbl Mária Zsófiát augusztus 9-én a király kinevezi „az egész magyar hadsereg főparancsnokának” januárjáig főparancsnok ben vívja a diadalmas téli hadjáratot november 18-án meghal a Csáktornya melletti karsuneci erdőben. Főbb művei: Orsidig Szigetina (Szigeti veszedelem) (1651) Tábori kis trakta ( ) Vitéz hadnagy ( ) Mátyás király életéről való elmélkedések ( ) Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661)

11 Zrínyi Miklós

12 Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született november 17-én. Apja Csokonai József borbély-sebész, anyja Diószegi Sára, szűcsmester lánya.1780-tól a debreceni Református Kollégium tanulója ben iskolai gyakorlatként megírja első verseit. A következő esztendőben meghal apja, a család kis vagyona odavész ban Csokonai beiratkozik a főiskolai tagozatra januárjától a poétai (gimnáziumi első) osztály tanulója. Májusban Martinovics és társai kivégzésekor Pesten tartózkodik. Kollégiumi törvényszék kizárja az intézetből, és a diákokat eltiltja a vele való érintkezéstől decemberétől 1796 júliusáig Sárospatakon jogot tanul nyarán Komáromban beleszeret Vajda Juliannába márciusában írja búcsúlevelét Lillához. A leányt szülei Lévai István Dunaalmási kereskedőhöz adják. A költő Somogyba megy barátaihoz májusától 1800 februárjáig a csurgói gimnáziumban helyettes tanár júliusában hazatér Debrecenbe. Barátságot köt Fazekas Mihállyal. Szülővárosában, január 28-án tüdőbajban meghal.

13 Csokonai Vitéz Mihály

14 Fazekas Mihály 1765-ben született Debrecenben.1770-től a debreceni református kollégium diákja volt től kezdve teológiai hallgató. Itt ismerkedett meg a felvilágosult eszmékkel, és már ekkor felébredt az érdeklődése a természettudományok és a növénytan felé ben, még szinte gyermekfejjel katonának állt ban lemondott tiszti rangjáról, és hazautazott. Debrecenben való letelepedése után a természet felé fordult, botanikával foglalkozott. Haláláig tagja volt a városi tanácsnak, mint esküdt ben megindította, és haláláig szerkesztette a Debreceni Magyar Kalendáriom-ot február 23.-án tüdőbajban (szárazbetegségben) halt meg.

15 Fazekas Mihály

16 Gárdonyi Géza Gárdonyi Géza augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvő Agárd pusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, például a Borsod megyei Sályon, ahol elemi iskolai tanulmányait (1870–73) kezdte, majd az utolsó évet Hejőcsabán (1873–1874) végezte ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára ben különvált feleségétől ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva tól a Petőfi

17 Gárdonyi Géza

18 Vége Készítette: Gyurik Szilvia