1 Pluralizmuselméletek © kurtán sándor 2011 érdekegyeztetés és érdekérvényesítés az eu-ban 2011-10-13.

Az előadások a következő témára: "1 Pluralizmuselméletek © kurtán sándor 2011 érdekegyeztetés és érdekérvényesítés az eu-ban 2011-10-13."— Előadás másolata:

1 1 Pluralizmuselméletek © kurtán sándor 2011 érdekegyeztetés és érdekérvényesítés az eu-ban 2011-10-13

2 2 Arthur Fisher BENTLEY 1. 1908 „The Process of Government” Korábban a politikatudományban az institucionalista-történeti szemlélet dominált – szoros a kapcsolat a jogtudománnyal (az alkotmányban leírt hatalomeloszlás tanulmányozása a politikatudományi kutatás lényege – intézményi kapcsolatok vizsgálata a jellemző) Ezzel száll szembe Bentley: 1. A viselkedésre kell figyelni, (ideákat, érzelmeket ki kell zárni), a tevékenység a fontos. 2. „ A társadalom nem más, mint az őt alkotó csoportok komplexuma”

3 3 Arthur Fisher BENTLEY 2. Bentley szerint a politikatudomány tárgya az emberi cselekvés vizsgálata, politikai magatartás leírása A politikát a formális alkotmányos berendezésen kívüli tényezők határozzák meg. Ez a politikai magatartás valamely csoporthoz kötődik Csoportok kiemelt jelentősége. NYOMÁST, BEFOLYÁST gyakorolnak egymásra (pressure group) EZ A TEVÉKENYSÉG JELENTI A POLITIKA FOLYAMATÁT

4 4 Arthur Fisher BENTLEY 3.  Viselkedésre kell összpontosítani  Intézményi struktúrák figyelmen kívül hagyhatók  Mechanikus, kiegyenlítődésre irányuló politikai folyamat

5 5 David TRUMAN 1. Bentley elképzeléseit igazából az 50-es Években fedezik fel újra Okai: Behavourizmus elterjedése a társadalomtudományokban A 2. világháború alatti szociális konzenzus

6 6 David TRUMAN 2. Truman Bentley-re hivatkozik A politikai folyamatok lényege: a csoportok A központi probléma az érdekek kiegyezése  Ehhez overlapping membership  Potenciális érdekek figyelembevétele  Minden csoport az érdekeit politikai érdekcsoporttá alakíthatja át

7 7 David TRUMAN 3. A politikát a csoportok viselkedéséből és a társadalmi struktúrából kell magyarázni, amelyek a politikai folyamatban az érdekek kiegyezéséhez és egy stabil egyensúlyi állapothoz vezetnek.

8 8 Truman elgondolásainak kritikája A politikai befolyásolási lehetőségek társadalmi és gazdasági okokból egyenlőtlenül vannak elosztva (elitelméleti megalapozású kritika)

9 9 Robert DAHL 1. 1961 „Who governs?” Kiinduló kérdések:  Kinek a kezében van a hatalom?  Egy elit kezében?  Vagy eloszlik egy közösségen belül? Háttér: vita az elit elméletek és a pluralizmuselméletek között

10 10 Robert DAHL 2. Döntések vizsgálta (New Haven) Több etnikumból, vallási közösségből álló település 3 fontos területet vizsgált  Politikai jelölésekkel kapcsolatos döntések  Városfejlesztéssel kapcsolatos döntések  Közoktatással kapcsolatos döntések

11 11 Robert DAHL 3. A kérdés az, hogyan születtek a döntések  Ki kezdeményezte ki vitatkozott Az elfogadott alternatíváról  Ki kezdeményezet leszavazott alternatívát

12 12 Robert DAHL 4. Eredmények: A sikerek nem voltak személy szerint azonosak A személyek által képviselet csoportok is eltérőek New Haven gazdasági és társadalmi notabilitásai nem irányítják a város közösségét Nem halmozódnak az előnyök egy csoportnál EZ EGY PLURALISTA RENDSZER

13 13 Robert DAHL 5. Két további strukturális jegy 1. A vezetők és vezetettek kölcsönös függése (Robert Michels kritikája) 2. A társadalmi preferenciák adekvát módon bekerülnek a politikai akaratképzés folyamatába

14 14 Dahl nézeteinek kritikája Bachrach és Baratz: hatalom harmadik arca Olson: nem minden érdek szervezhető meg azonos módon Miliband: állam nem back boksz Korporatizmuselméletek