GKI Gazdaságkutató Zrt. A hideg és meleg étkezési utalványok szerepe Sajtótájékoztató Budapest, 2007. szeptember 20. Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és.

Az előadások a következő témára: "GKI Gazdaságkutató Zrt. A hideg és meleg étkezési utalványok szerepe Sajtótájékoztató Budapest, 2007. szeptember 20. Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és."— Előadás másolata:

1

2 GKI Gazdaságkutató Zrt. A hideg és meleg étkezési utalványok szerepe Sajtótájékoztató Budapest, 2007. szeptember 20. Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet

3 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 2 A foglalkoztatók, a munkavállalók és a szolgáltatók körében kedvelt, folyamatosan működő rendszer. Hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez. A munkaadók hajlandók növekvő összeget fordítani erre a célra. Átrendeződés zajlik a meleg utalványok javára: 2003-ban 300 ezer fő kapott meleg és 2,1 millió hideg utalványt, 2007-ben 570 ezer fő meleg és 1,8 millió hideg utalványt. Évek óta folyamatosan javulnak az étkezés infrastrukturális feltételei a munkahelyen és annak környékén. A munkavállalók szemében stabilan magas a munkanapokon történő meleg ebéd fogyasztásának jelentősége. Munkavállalók elégedettek a hideg és meleg utalványok juttatásával és felhasználhatóságával. Elért eredmények

4 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 3 A jelenlegi helyzet fő jellemzői 1.A versenyszférában 2007. év elején a dolgozók 58%-a részesült hideg és 18%-uk meleg étkezési utalványban a munkáltatók válaszai szerint. 2.Az átlagkeresethez képest az adómentes rész a meleg utalvány esetében közelít az EU átlagához. 3.Magyarországon a munkavállalók 65%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, de csak 32%-uk teszi ezt munkahelyén vagy annak környékén található étteremben.

5 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 4 Adómentesség az EU-ban a havi átlagkeresetek százalékában

6 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 5 Gondolati kísérlet az étkezési utalványok értékének emeléséről a munkavállalók körében Ha szabadon választhatna, váltana-e….. meleg étkezési utalványrahideg étkezési utalványra ha kétszer akkora értékben kapná havonta, mint jelenleg a hideg utalványt ha feleakkora értékben kapná havonta, mint jelenleg a meleg utalványt %-os megoszlásgyakoriság és %-os megoszlás csak hideg felhasználók körében, N=269 csak meleg felhasználók körében, N=58 % Váltana 48 10 Nem váltana 49 86 Mindegy a számára -- Nem tudja, válaszhiány 34

7 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 6 A vizsgálatba bevont vendéglátó helyek: ­75%-a 2003-2007 között lépett be a rendszerbe. ­66%-a szerint a meleg étkezési utalványok értékének növelése bővítené forgalmát. ­80%-a szerint megéri a jeggyel foglalkozni. ­47%-a hajlandó gépi beruházásra, 73%-a új főállású munkaerő felvételére a forgalom növekedése esetén.

8 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 7 Forrás: Szonda Ipsos

9 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 8 Forrás: Szonda Ipsos

10 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 9 A hideg és meleg étkezési utalványok forgalomnövekedése, valamint a meleg étkezési utalványok részarányának alakulása 2003-2006 között

11 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 10 Forrás: Szonda Ipsos

12 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 11 Gondolati kísérlet az étkezési utalványok értékének emeléséről a munkaadók körében Az étkezési utalványok adómentes összeghatárainak emelése: koncepció-teszt, 2006 Ha 2008-ban a hideg étkezési jegyek adómentes összeghatárát … a hazai dolgozók %-ában*. átlagosan hány Ft értékben juttatna hideg jegyet? a hazai dolgozók %-ában*. átlagosan hány Ft értékben juttatna meleg jegyet? átlagok** Ft jelenlegi gyakorlat584825189872 11000 Ft-ra 5500 Ft-ra, a meleg étkezési jegyekét pedig 11000 Ft-ra emelnék 7154682410657 12000 Ft-ra 5500 Ft-ra, a meleg étkezési jegyekét pedig 12000 Ft-ra emelnék 6354592411167 14000 Ft-ra 6000 Ft-ra, a meleg étkezési jegyekét pedig 14000 Ft-ra emelnék 6159112512827 Forrás: Szonda Ipsos

13 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 12 Forrás: Szonda Ipsos

14 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 13 A költségvetési hatások becslésének feltételezései 1.Az étkezési jegy értékhatárának emelése a 2007. évi felmérés szerint 66%-ban addicionális és 18%-ban részben a béremelés terhére történne (fele-fele arányban). Kifejezetten a béremelés terhére adná 6%. 2.Több év átlagát figyelembe véve 75%-ra adódik az addicionális és 25%-ra a bérhelyettesítő hatás. 3.A hideg és meleg étkezési jegy értékének emelése többlet fogyasztást és nem többlet megtakarítást generál. 4.A munkaadók az utalványok értékemelésére vonatkozó ígérvényüket betartják, a létszámbővítésre vonatkozót nem.

15 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 14 Becslés a meleg étkezési utalványok alkalmazása miatt potenciálisan keletkező költségvetési bevétel kieséséről a különböző emelési mértékeke esetén (nyereségadó hatás nélkül) (milliárd forint) Meleg étkezési utalványok Milliárd Ft Elmaradt közteher és adó ÁFA bevétel Összes kiesés teljes összege 25%25 % 59 %-a (75%*16,7)+[(25%* 16,7)-(25%* 45%*16,7)]* 11000 (10657) 72,518,110,710,8-0,05 11500 78,319,611,511,6-0,06 * 2007-től az ÁFA egységesen 16,7% felülről Forrás: GKI számítás

16 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 15 Becslés a hideg étkezési utalványok alkalmazása miatt potenciálisan keletkező költségvetési bevétel kieséséről a különböző emelési mértékek esetén (nyereségadó hatás nélkül) (milliárd forint) Hideg étkezési utalványok Milliárd Ft Elmaradt közteher és adó ÁFA bevétel Összes kiesés teljes összege 25%25 % 59 %-a (75%*16,7)+[(25% *16,7)-(25%* 45%*16,7)]* 5000 (4825)105,826,515,615,7-0,08 5500 (5468)119,930,017,717,8-0,09 * 2007-től az ÁFA egységesen 16,7% felülről Forrás: GKI számítás

17 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 16 Az összes költségvetési hatás alakulása 2008-ban (millió forint) Forrás: Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2007

18 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 17  A bér közterhek elmaradása és az ÁFA bevételek többlete kiegyenlíti egymást, a vállalati költségtöbblet nyereségadót mérséklő hatása jelenti a valós költségvetési kiesést.  A konstrukció létéből fakadó teljes költségvetési kiesés a mai számítások szerint 10,6 milliárd Ft.  A teljes költségvetési bevétel elmaradásból 300-350 millió forint az újonnan keletkező bevételkiesés. Számítások főbb eredményei:

19 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 18 Legfontosabb megállapítások: Hideg és melegétel utalvány a legelterjedtebb béren kívüli juttatás. Munkavállalók szerinti komplett napi ebéd ára 1.100 Ft  Adómentes érték napi 455 Ft. A dolgozók közel 80%-a számára van meleg ebéd fogyasztására alkalmas étkezési lehetőség a munkahelyén vagy annak környékén. A döntés a munkaadók kezében van, akik növekvő tehermentes utalványérték esetén nem használják ki a lehetőség maximumát. Ugyanakkor megindult a strukturális átterelődés a meleg utalványok irányába, amit jó lenne tovább erősíteni. A hidegutalványban részesülő munkavállalók 48%-a szívesen váltana melegutalványra, míg a melegutalványt kapóknak csak 10%-a váltana át hideg utalványra.

20 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember 19 Cél:  a kétféle étkezési utalvány értéke közötti különbség növelésével a meleg utalványok alkalmazására történő ösztönzés. 2008. évre a legcélszerűbb 5.000 Ft-os hideg és 11.000 Ft értékű meleg étkezési utalvány juttatása volna, mert így biztosítható az emelésnél figyelembe veendő szempontok összhangja (költségvetési terhek, vállalati ráfordítások, munkavállalói igények). A meleg étkezésre jogosító utalványok értékének és súlyának emelése kedvező hatással van az elfogadó helyek foglalkoztatási képességére, forgalmára, hozzájárul stabil, legális működésükhöz. Legfontosabb megállapítások:

21 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!