A digitális számítás elmélete Előadás:kedd 10:10-11:40, 0/13. terem előadó: Dr. Ruszinkó Miklós Gyakorlat: Kedd 14:15-16:00,

Az előadások a következő témára: "A digitális számítás elmélete Előadás:kedd 10:10-11:40, 0/13. terem előadó: Dr. Ruszinkó Miklós Gyakorlat: Kedd 14:15-16:00,"— Előadás másolata:

1 A digitális számítás elmélete Előadás:kedd 10:10-11:40, 0/13. terem előadó: Dr. Ruszinkó Miklós e-mail: ruszinko.miklos@itk.ppke.hu Gyakorlat: Kedd 14:15-16:00, szerda 8:15-10:00 gyakorlatvezető: Lázár Anna Kérdések:az előadások közben Kreditpont 5

2 Követelmények A gyakorlatok kötelezőek, hiányozni csak igazoltan lehet, max. 2- szer. A félév végi jegy a gyakorlati jegy és a kollokviumi jegy átlaga. A gyakorlati jegyet az alábbiak szerint számítjuk: 0.6 évfolyam ZH jegye + 0.4 órai kis ZH-k átlaga Kollokviumra csak a gyakorlaton legalább elégségest elérő hallgató mehet, ellenkező esetben a félév végi jegy elégtelen. A gyakorlatok során ?? ZH lesz, plusz egy évfolyam ZH áprilisban, az előadás ideje alatt.

3 Követelmények Továbbá lesznek kis ZH-k előadások alatt is. Javító ZH megírására nincs mód, igazolt távollét esetén lehet csak legfeljebb egy pót ZH-t írni. A kollokvium tárgya minden, ami az előadáson elhangzott, definíciók, tételek és bizonyítás, valamint a megjegyzések és azok belátása. A kollokvium irásbeli és szóbeli részből is állhat. A tárgy választható szigorlati tárgynak. Ponthatárok 0%-50%: 1; 50%-65%: 2, 65%-80%: 3, 80%-90%: 4, 90%-100%: 5

4 Ponthatárok 0%-50%: 1 50%-65%: 2 65%-80%: 3 80%-90%: 4 90%-100%: 5

5 Irodalom Előadás jegyzetek Minden előadás után az előadás anyaga felkerül egy hamarosan megadott web oldalra. Tankönyv Az előadás nagyrészt az alábbi könyvre épül: Sipser, M.: Introduction to the Theory of Computation. PWS Publishing Co., 1997. ISBN/ISSN: 0-534-94728-X

6 Irodalom A magyar nyelvű irodalomból az alábbi, pl. a Műszaki Könyvesboltban, ill. a BME jegyzetboltban kapható tankönyvek használhatók: Demetrovics János, Jordan Denev, Radiszlav Pavlov: A számitástudomány matematika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1999, 4 és 5 fejezetek (Automaták és formális nyelvek, Turing gépek) Rónyai L., Ivanyos G., Szabó R : Algoritmusok, Typotex, 1999, Budapest. 7 és 8 fejezetek (Turing gépek, Az NP nyelvosztály) Bach Iván: Számítástechnikai nyelvészet, Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997. Bach Iván: Formális nyelvek, Typotex Kiadó, 2001 (Automaták és formális nyelvek, Turing gépek) Kapható pl. a Műszaki Könyvesboltban, ill. a BME jegyzetboltban

7 A világhálóról... Ingyen szoftverek a világhálón automaták épitésére Igen hasznos és szórakoztató az elméletet saját tervezésű gépeken kipróbálni, melyek a házi feladatok megoldásához is segítséget jelenthetnek. http://www.belgarath.demon.co.uk/java/fsme.html http://www.cs.duke.edu/~rodger/tools/jflap További érdekes linkek: Ki volt Turing, Church, és a többi név? http://www-gap.dcs.st-and.ac.uk/~history/ http://www.alanturing.net/ Történeti háttér a számítógépek fejlődéséről http://ei.cs.vt.edu/~history/ http://www.eingang.org/Lecture/toc.html A theory of computing egy szakmai portálja http://www.ecst.csuchico.edu/~juliano/Computing/res.html

8 A témák formális nyelvek automaták mely feladatok oldhatók meg automatákon, ill. számítógéppel a feladatok nehézsége, a megoldó módszerek idő és hely igénye

9 automaták, nyelvek a számítás matematikai modelljei véges automata: szövegfeldolgozás, fordítók, hw tervezés context-free nyelvek: programozási nyelvek Turing gépek

10 kiszámíthatóság elmélete egyes problémák nem oldhatók meg számítógéppel (Kurt Gödel, Alan Turing, Alonzo Church, 1920-30) melyek igen, melyek nem? új elméleti modellek újfajta számítógépekhez

11 bonyolultság miért – eddig nem sikerült ha egy probléma tudottan nehéz: –helyettesítsük egy könnyebbel –elégedjünk meg közelítő megoldással –elégedjünk meg egy általában gyors módszerrel –váltsunk számítási paradigmát (pl. véletlen) kriptográfia könnyű (pl. rendezés) és nehéz (pl. órarend) problémák