Ferenczi Sándor (1873-1933) Hatalom, trauma, interszubjektivitás: Ferenczi Sándor írásainak szociálpszichológiai vonatkozásai.

Az előadások a következő témára: "Ferenczi Sándor (1873-1933) Hatalom, trauma, interszubjektivitás: Ferenczi Sándor írásainak szociálpszichológiai vonatkozásai."— Előadás másolata:

1 Ferenczi Sándor ( ) Hatalom, trauma, interszubjektivitás: Ferenczi Sándor írásainak szociálpszichológiai vonatkozásai

2 Ferenczi Sándor ( ) “Many consider Ferenczi to have been the warmest, most human, most sensitive of the early psychoanalytic group. Short and expressive, poetical and not egotistical, interested in other people and always eager to help, Ferenczi was charming and imaginative” (Roazen, 1971)

3 Ferenczi Sándor (1873-1933) Magyarországi pszichoanalitikus mozgalom
megalapítója és legjelentősebb képviselője PA kulcs a társadalmi folyamatok megértéséhez, analitikus szociálpszichológia előfutára Miskolcon született, asszimilált zsidó családban (apa könyvkereskedő), 11 gyerekes család  „gyermekkoromban nagyon kevés szeretetben és nagyon sok szigorúságban volt részem (Ferenczi, 1921) 1890: bécsi egyetem orvosi kar 1898: Szent Rókus Kórház – ”bujakóros osztály”  prostituáltak és szegények orvosa bel-és idegorvosi magánpraxis

4 Ferenczi Sándor ( ) 1907: találkozás Junggal  szóasszociációs teszttel való kísérletezés  freudi elméletek befogadása 1908: Freuddal való kapcsolatfelvétel  élethosszig tartó barátság „bensőséges élet-, érzelem-, és érdekközösség (Freud, 1933) : Freud analizálja Ferenczit intenzív levelezés: kommunikációs csatorna, életforma, eszmecsere és konfliktusok kibeszélésének formája, esetmegbeszélés, menekülés a magányból, önvallomás tere, analitikus napló, díványgabalyodás (Bálint M.) Ferenczi és Freud, 1917, Tátra

5 Ferenczi Sándor ( ) életműve és a századvégi szellemi mozgalmak  magyar kultúra és tudomány modernizációja 1913: Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület – fontos modernizációs góc, Budapesti Iskola megalapozása szoros kapcsolat a századvégi szellemi és kulturális mozgalmaival  PA és irodalmi élet közötti kapcsolat: pszichológiai látásmód a magyar irodalomban; Nyugat – Ignotus, Karinthy, Kosztolányi, Márai, Krúdy, Füst „Eresz alatt fészkel az ösztön, gátlásomat Ferenczinél hófehérre fürösztöm.” (Hegedűs, 1932)

6 Ferenczi Sándor ( ) 1914: bevonulás a hadseregbe katonaorvosként, 1916: Mária Valéria barakk kórház ideg- és elmeosztály vezetése – harctéri sokk okozta pszichés trauma tanulmányozása 1918: V. nemzetközi pszichoanalitikai kongresszus Budapesten – előadás a háborús neurózisról 1918: idegállomások létrehozása, pszichoanalitikus kezelés 1919: budapesti tudományegyetem orvosi kar - pszichoanalitikai tanszék és –klinika Ferenczi vezetésével  egyetemi tanári kinevezés („világon az első pszichoanalízis professzor”)

7 Ferenczi Sándor (1873-1933) Tanácsköztársaság bukása után
magyarországi PA újra ellenzéki pozícióba vonul 1919: házasság Pálos Gizellával 1926 – 1927: 6 hónap az USA-ban: előadások és analitikus-jelöltek kiképzése (nem csak orvosokat!)  amerikai pszichoanalitikus közösség

8 Ferenczi Sándor – elméleti és terápiás radikalizmus
1918 és 1932 közötti technikai kísérletezések a PA fejlesztésére, hatalmi és kontrollviszonyok megváltoztatása aktív technika: terápiás intervenciók a páciens mentális aktivizálására  később elvetette kapcsolati tényező hangsúlyozása a terápiában  analitikus is bevonódik érzelmileg  interszubjektivitás és viszontáttétel szerepe őszinteség, integritás, autenticitás; klinikai rugalmasság és az empátia szerepe  analízis demokratikus, kölcsönös, támogató kapcsolat, mely az elfogadásra és szeretetre épül az analitikus önfeltárása, kölcsönös analízis: kudarcba fulladt relaxációs terápia kidolgozása a traumatúlélők kezelésének kiegészítésére  feszültségoldást célozza analitikusok saját analízise a képzés fontos része

9 Ferenczi Sándor – elméleti és terápiás radikalizmus
1931: pszichoanalitikus klinika megalapítása és vezetése elméleti újítások: tárgykapcsolati fókusz (korai anya-gyerek kapcsolat jelentősége), pszichoanalitikus pedagógia, trauma-elmélet, regresszió szerepe

10 Ferenczi Sándor - társadalmi és politikai radikalizmus
Freudi tanok alkalmazása a pedagógiában betegség, neurózis forrása a hibás nevelés, mely libidóelfojtásra épül  tudattalan komplexusok  ördögi kör pszichoneurózisok: tudattalan libidinózus törekvések eltolódott megnyilvánulásai megoldás: pedagógiai reformtörekvés  felnőttek felvilágosítása a gyerekek lélektanáról (Freud tanai); túlzott elfojtás megszüntetése, gyerekorvosokkal való együttműködés; korrekciós módszerek revíziója; mozgásos késztetések engedélyezése gyereknevelés javasolt módja: elfojtás helyett átszellemítés – társadalmi célok szolgálatába állítani Pestalozzi tanítás közben

11 Ferenczi Sándor - társadalmi és politikai radikalizmus
bűntettesek személyisége – kényszerbetegek  tudattalan szándékok, libidinózis ösztönök a bűnelkövetés hátterében  gyógyítás pszichoanalízissel tekintélyt parancsoló dogmák helyett önálló ítélőképesség  társadalmi rend, individuálszocialisztikus irány „apának le kell szállnia az állítólagos tökéletesség ingatag trónjáról” (Ferenczi, 1982, 174 o.)

12 Ferenczi Sándor - társadalmi és politikai radikalizmus
korai trauma elmélet: háborúval kapcsolatos 1918: V. nemzetközi pszichoanalitikai kongresszus Budapesten – előadás a háborús neurózisról traumatizált katonák kezelése  a háborús trauma-neurózis pszichés eredete  a freudi szexuális etiológia felülbírálata a háborús neurózis fő tünetei: szorongás, düh, hipochondriás depresszió

13 Ferenczi Sándor - társadalmi és politikai radikalizmus
a háborús neurózis két típusa: lereagálhatatlan impulzusok a hátterében nárcisztikus sérülés kialakulása  megnövekedett énérzékenység  infantilis nárcizmus: páciens gondoskodásra, kényeztetésre vágyik - gyermeki személyiségvonások  tudattalan háttérmotívum: a gyermeki helyzet biztonsága és öröme, veszélyhelyzethez való visszatérés megakadályozása, öngyógyítási kísérlet

14 Nyelvzavar a felnőttek és gyerekek között (1933)
korai kapcsolati traumatizáció: a trauma valós  a gyermek elcsábítása a szülő vagy más autoritás figura által, későbbi kiegészítve: érzelmi, fizikai elhanyagolás, empátia-hiány is traumatizáló a csecsemő megküzdési kísérlete: elhárítómechanizmusok alkalmazása (azonosulás az agresszorral, tagadás, disszociáció, hasítás) - „bölcs csecsemő”  speciális self-szerveződés: tévesen értelmezett és hamisan tükrözött belső tapasztalatok  hamis és fragmentált szelfreprezentációk („gonoszság-fragmentumok”) terápiás intervenció is erre a hamis szelf-szerveződésre kell, hogy épüljön  korrektív emocionális és kapcsolati élmény az analitikussal  interszubjektivitás szerepe

15 Nyelvzavar a felnőttek és gyerekek között (1933)
Freud és számos kortársa elutasította az elméletet később: tárgykapcsolat-elméletek és mentalizáció továbbfejlesztette az elképzelést Ferenczi, mint a modern trauma elméletek és PTSD megközelítés előfutára

16 Ferenczi „reneszánsza”
Ferenczi „hírnevének” rehabilitációja  Jones támadásait követően: Ferenczi pszichopatológiájá ált elméletei és munkássága mögött Ferenczi jelentősége: hatással számos terápiás irányzat kialakulására: tárgykapcsolat-elmélet (M. Klein, B. Mihály, D. W. Winnicott, M. Mahler), kapcsolati analízis, interperszonális-, humansiztikus-, és szelf pszichológia társadalmi változások a XX. század második felében: demokrácia, emberi jogok kiteljesedése, társadalom hatalmi viszonyainak átalakulása  társadalomkritikai szemlélet elfojtó, elnyomó intézmények elleni fellépés

17 Ferenczi „reneszánsza”
PA közép-, kelet-európai gyökereinek felfedezése (Budapesti Iskola) pszichés trauma a 70-es, 80-as években újra a PA fókuszában Holokauszt hatásai és utóhatásai családon belüli szexuális erőszak kérdése (modern feminizmus) PTSD hivatalos diagnózis lesz (1980) Ferenczi, mint a „politikai korrektség bajnoka” elfogadáson, demokratikus kapcsolatokon alapuló terápiás irányzatok és technikák terjedése

18 Hatalom, trauma, interszubjektivitás: Ferenczi Sándor írásainak szociálpszichológiai vonatkozásai
Ferenczi Sándor: Pszichoanalízis és pedagógia. In: Erős Ferenc (szerk.): Ferenczi Sándor. Új Mandátum, Bp Ferenczi Sándor: A pszichoanalízisről és annak jogi és társadalmi jelentőségéről. In: Ferenczi: Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében. Magvető, Bp Erős Ferenc: Miért Ferenczi? In: E. F. Kultuszok a pszichoanalízis történetében. Jószöveg Kiadó, Bp Ferenczi kései írásainak újragondolása a mai fejlődéselméletek fényében. In: Erős Ferenc - Lénárd Kata - Bókay Antal (szerk.): Typus Budapestiensis. Tanulmányok a pszichoanalízis budapesti iskolájának történetéről és hatásáról. Thalassa Alapítvány, Bp old.