2. 2. A gazdasági hatékonyságot növelő módszerek.

Az előadások a következő témára: "2. 2. A gazdasági hatékonyságot növelő módszerek."— Előadás másolata:

1 2. 2. A gazdasági hatékonyságot növelő módszerek

2 2.2.1.Az alkalmazottak képzése és továbbképzése Az alkalmazottak képzése egyénenként és esetenként változó, a igényektől függően. Miután egy alkalmazott elfoglalja a munkahelyet, különféle képzéseknek van alávetve:  Egyesek a technikai felszerelések kezelésében és az eszközök helyes használatában látják a megoldást,  míg mások az interperszonális (belső értékek) képzésére fektetik a hangsúlyt,  interperszonális képesség (mint a csapatszellem kiépítése, tervezés, probléma megoldó készség, a tisztánlátás stb.

3 A képzés és továbbképzés céljai a feladatvégzés teljes mértékű megvalósítása felkészítés a munkahelyen való fejlődésre

4 Személyzeti képzési, továbbképzési módszerek és technikák: 1. probléma megoldás, 2. esettanulmányok, 3. bemutatók, 4. demonstráció 5. kisfilmek, 6. csoportos megbeszélések, 7. gyakorlatok, 8. szerepcsere, 9. játék, 10. kritikus helyzetek megoldása, 11. szimuláció 12. tapasztalat out-door tanulása

5 Képzés tervezése

6 2.2.1 A személyzetösztönzés (Személyzet motivációja) A személyzetösztönzés célja a személyzet ingerlése a végrehajtás megszerzésére pénzügyi és nem pénzügyi jutalmazások által, melyek következetes, motiváló valamint részvényesek legyenek. Mivel az emberek egyedülállóak, a személyzetösztönzési technikáknak alkalmazkodniuk kell minden ember igényeire.

7 A személyzetösztönzés stratégiák 1. ösztönzési elméletek elemzése 2. a cég cél stratégiáinak tanulmányozása 3. A személyzetösztönzés stratégia variánsok megfogalmazása 4. az igazgatás összes szintjén, valamint az igazgatás és az alárendeltek között konzultációk elérése a személyzetösztönzés stratégiák fejlesztésére és végrehajtására 5. a személyzetösztönzés stratégia állandó átértékelése

8 az alkalmazottak ösztönzése a lételeme egy jobb eredmény elérésében, ez az ösztönzés kétféle lehet : Közvetlen (direkt) Közvetett (indirekt) 2.2.2.Személyzetösztönzés

9

10 A bérezési rendszer alapelemei: a fizetés a ledolgozott munka ára és a piac mechanizmusának az alapja a fizetés meghatározása a minimálbér megállapítása az egyenlő munka, egyenlő fizetség alapelve a munkamennyiség, minőség szerinti fizetés a szakképzettség szintje szerinti fizetség a munkakörülmények szerinti fizetés a fizetésre vonatkozó adatok diszkréciója

11 A nem pénzügyi motivációs tevékenységek 1. Egy olyan légkör létrehozása, ahol érvényesül a jól elvégzett munka( erkölcsi megbecsülés, dicséret a felettesek részéről, oklevelek) 2. Építő jellegű kapcsolattartás a személyzettel. 3. Az alkalmazottak versenyeztetése a munkavégzés területén. 4. A bürokratikus ( kasztszerű) határok mellőzése. Biztosítani a belső rendszerben az egyén és a csoport közötti együttműködést. 5. A személyzet nem dolgozhat, nem termelhet maximális erőkapacitással motivációs stimulusok nélkül. Ezek a stimulusok pénzbeli vagy egyéb juttatások, előnyök lehetnek.

12 A leggyakrabban használt juttatási típusok: 1.A pénz - Az alkalmazottak fizetése elérheti az 50%- át is a vállalat kiadásainak, e mellett az alkalmazottak elégedetlenségének egyik fő okozója. Ezért a vállalat filozófiában ugyanúgy fontos szerepet játszik az alkalmazottak motiválása is. 2.A jogosultságok - Indirekt ösztönző eszközök, ugyanúgy jár az alkalmazottak számára ( szabadság, ebédszünet stb.) mint a fizetés. 3. Díjmentes szolgáltatások - Csak egyes alkalmazottak számára elérhető: cégtulajdonban levő klubok, nyaralók, különparkolók használata) 4. Prémiumok - Az alkalmazottak munkájának elismeréséért juttatott díj (pénz, kitüntetés, oklevél stb.) 5. A nyereségben való részvétel - Jutalék a jövedelemből, kezelési költség visszatérítés

13 A technológiák modernizálása és a költségek csökkentése Egy dinamikusan fejlődő piacon a termékek modernizálása egy állandó folyamat. A vállalatok fejlesztik, javítják a technológiá- jukat, termékeiket hogy a vásárló igényeit, érdeklődését az értékesebb áruk iránt felkeltsék. A fő probléma ott jelenik meg hogy ezt a módosítást, nem lehet egyszerre hirtelen a piacra zúdítani, hanem lassan, rejtve ami nem sérti a konkurenciát de ugyanakkor nem is lesz késő a versenytársakkal szembeni értékesítésben. A technológiai fejlesztés fő kérdése, hogy fokozatosan vagy hirtelen történjen. A fokozatos fejlesztés lehetővé teszi a vállalatnak hogy megfigyelje a vásárlók és a szállítók viszonyulását a változtatásokhoz. A vállalat pénzügyi szempontból sem veszít akkora mértékben. A hátránya a fokozatos fejlesztésnek az, hogy a konkurencia rájön a vállalat fejlesztéseire és aszerint módosítja majd ő is a termékeit. Ahhoz, hogy egy gazdasági egység megmarad- hasson az adott célpiacon, lépést kell tartson a piac technikai és technológiai fejlődésével is. A technológia ugyanis a jövőt jelenti.

14 2.2.4. A minőség folyamatos javítása Az egyik legfontosabb nyilvántartási módozata a vállalatnak a termékek minőségének folyamatos javítása. Emellett a termékekkel járó szolgáltatások újítása a konkurenciához képest, hogy ezt a célkitűzést megvalósíthassák, olyan termékminőség-szintet kell elérjenek, ami megfelel vagy éppen felülmúlja a vásárlók elvárásait. A vásárlók elvárásai a következő tényezőkön alakulnak: - előző tapasztalatok, - információk az adott termékről, szolgáltatásról, - a vállalat reklámtevékenysége.

15 Felfogás > elvárás= elégedettség Felfogás <elvárás= elégedetlenség Minőség = elégedett vásárló. Elégtelen minőség költségei: Ügyfelek elvesztése Termékek helyreállítása a megfelelő variánsra Belső hatások, erkölcsök csökkenése