Csortos Orsolya, Kádár András

Az előadások a következő témára: "Csortos Orsolya, Kádár András"— Előadás másolata:

1 Csortos Orsolya, Kádár András
PÉNZPIAC 9. hét Csortos Orsolya, Kádár András

2 A pénzkereslet A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény. A pénzkereslet motívumai (Keynes): tranzakciós motívum óvatossági motívum vagyontartási (spekulációs) motívum

3 A pénz fogalma Funkcionális megközelítés szerint a pénz funkciói:
értékmérő eszköz csereeszköz vagyontartási eszköz

4 A modern gazdaság pénzfajtái
Készpénz = C bankjegyek („papírpénzek”) és érmék. Számlapénz: a hitelintézeteknél elhelyezett betét a gazdasági szereplők /háztartások, vállalatok, intézmények, szervezetek, „emberek” látra szóló /folyószámla/ (D)

5 A pénzállományok M1 (szűken értelmezett pénz): közvetlenül felhasználható; a bankrendszeren kívüli (lakosság, vállalatok, intézmények tulajdonában lévő) készpénz; a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló számlapénz. M2 (tágan értelmezett pénz): M1 + HB HB: rövid határidős betétek M3 M2 + határozott időre lekötött betétek …

6 A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség
A pénz forgalmi egyenlete (azonossága): M × V = P × Y M: a forgalomba lévő pénzmennyiség V: a pénz forgási sebessége P: árszínvonal Y: makrokibocsátás (reál-GDP) PY: nominális GDP

7 Baumol-Tobin modell Feltevések:
- mindenki az időszak elején Y jövedelmet kap (számlapénz) - a fogyasztásáért készpénzzel fizet Tehát pénzt kell felvennie. Ekkor N: a bankba menetelek száma F : az ehhez tartozó tranzakciós ktg (/ bankbajárás) i: az a (nominális) kamatláb, amivel a pénze kamatozna Ahhoz, hogy N értelmezhető legyen fel kell tenni, hogy MINDIG ugyanannyi pénzt veszünk fel.

8 Baumol-Tobin modell Cél:
Eldönteni, hányszor menjenek bankba, hogy mind N, mind F optimális legyen. Opt.bankbajárás: Pénzkeresleti függvény:

9 Pénzkeresleti modellek
1. Pénz mennyiségi elmélete: MV = PY 2. A pénzkeresleti függvény általános/klasszikus alakja: (M/P)D = L(i, Y) 3. Baumol-Tobin modell: L = (YF/2i)1/2 4. A pénzkereslet portfólióelméletei (M/P)D = L(rs, rb, πe, W)

10 Pénzkínálat Monetáris bázis =
Gazdasági szereplőknél lévő kp (C)+Bankok tartalékjai (R)  B = C + R Tartalékráta = (Jegybanki tartalékszámlák+Bankoknál lévő kp)/Betétek(D)  rr = res/betétek = R/D Kézpénz-Betét arány = cr = C/D Pénzkínálat = M = C+D = [(cr + 1)/(cr+rr)]*B Pénzmultiplikátor = m = (cr + 1)/(cr+rr)

11 m=M/B=(C+D)/(C+R)=(cr+1)/(cr+rr)
Pénzkínálat, fogalmak A kötelező tartalékráta (rr) a központi bank által meghatározott minimális tartalékolási arány. A bankok a náluk elhelyezett betétek összegének legalább ezen hányadát kötelesek jegybanki betét vagy készpénz formájában tartalékolni. A pénzmultiplikátor (m) azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen likvid pénz teremtését teszi lehetővé. m=M/B=(C+D)/(C+R)=(cr+1)/(cr+rr)

12 A pénzpiac egyensúlya – az LM-görbe
A pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a reálpénzkínálattal. LM-görbe (Liquidity-Money) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlők egymással.

13 A pénzpiac egyensúlya – az LM-görbe
A forgalomban lévő reálpénzmennyiség növekedésével a pénzpiac egy alacsonyabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba. (az LM-függvény lefelé tolódik) i2 i1 Y Y1 Y2

14 Köszönjük a figyelmet!