Gálik Mihály Kit is érdekel a digitális televíziózás Magyarországon? BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék Média és Telekommunikáció Tanszék.

Az előadások a következő témára: "Gálik Mihály Kit is érdekel a digitális televíziózás Magyarországon? BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék Média és Telekommunikáció Tanszék."— Előadás másolata:

1 Gálik Mihály Kit is érdekel a digitális televíziózás Magyarországon? BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék Média és Telekommunikáció Tanszék

2 A digitális televíziózás (DTV) jelentései A televízió műsorszámok készítésére szolgáló technológia Műsorjel átviteli technológiák különböző platformokon (földfelszíni, kábel, műhold) Hálózati televíziózás (web-tévézés) Nézés BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

3 A technológiai fejlődés hatásai a digitális televíziózásra Termelési technológiák Terjesztési technológiák Fogyasztói készülékek Növekedés, termelékenység és jövedelmezőség emelkedés BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

4 A DTV érintettjei Nézők Tartalomtulajdonosok Produkciós műhelyek Csatornák Terjesztők Platformok Készülékgyártók Technológia szolgáltatók Állam BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

5 A digitális televíziózás potenciális előnyei nézői oldalról Éles, tiszta, az analógnál jobb minőségű kép CD minőségű hang Több hangcsatorna egy műsorhoz Az ember vizuális érzékelésének jobban megfelelő képméret-arány (16:9) Több program vételének lehetősége Az interaktivitás egy bizonyos szintjének lehetősége BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

6 Mit akar a néző a DTV-től? (és mennyiért?) több csatornát elsősorban megszakítás (hirdetés) mentes filmeket jobb képminőséget interaktív szolgáltatásokat (EPG, szuper teletext, VOD, stb) de viszonylag alacsony a fizetési hajlandóság BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

7 Az interaktivitás és a nézés A hagyományos nézés („coach potato”, „lean back”) Az aktív nézés („lean forward”) Az interaktív használat mint kontinuum, a nézők eloszlása a végpontok között A generációs tényező a használatban BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

8 A DTV háztartások száma és aránya az EU tagországokban együttesen 2003-ban Megnevezésmillió% Összes TV háztartás 149,9 100,0 DTV háztartás 32,6 21,8 BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék Forrás: European Electronic Communications Regulation and Markets 2003 Commission of the European Communities COM (2003) 715 final

9 A DTV háztartások száma és aránya platformok szerint (EU, 2003) PlatformMillió % Műholdas műsorszórás 15,5 71,3 Kábelhálózat 3,8 17,4 Földfelszíni műsorszórás 2,5 11,4 Összesen 21,8 100,1 Forrás: European Electronic Communications Regulation and Markets 2003 Commission of the European Communities COM (2003) 715 final BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

10 Digitális televíziózás fejlődési pályái főbb platformonként Műhold, Kábel Földfelszíni PiaciÁllamilag vezérelt fejlődés BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

11 A csatornák, illetve a társaságok viszonya a DVB-T -hez Kereskedelmi szektor – érdektelenség A TV2 és az RTL Klub csatornák együttes részaránya az összes tévénézésből 1998-2003. között (%) A közszolgálati szektor - kitörés 199819992000200120022003 53,364,567,365,562,159,0 BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

12 A DVB-T bevezetésének előnyei (1) (a társadalmi jólétre gyakorolt pozitív hatások) a műsorkínálat, a választék növekedése jobb minőségű kép és hang, kedvezőbb vételi lehetőségek a műsorterjesztési költségek jelentős csökkenése BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

13 a frekvenciatartomány egy részének felszabadítása más célokra multimédia platformként való üzemelés lehetősége BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék A DVB-T bevezetésének előnyei (2) (a társadalmi jólétre gyakorolt pozitív hatások)

14 a HDTV formátum esetén nincs megtakarítás az igénybe vett frekvenciatartományban a fogyasztónak kényszerű többletköltség az átállás A képátvitelen felüli szolgáltatások is lekötnek bizonyos frekvenciasávot az átállási időszakban (simulcasting) növekednek a műsorterjesztési költségek BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék Csak egymás rovására érvényesíthető célok (1)

15 Csak egymás rovására érvényesíthető célok (2) a saját műszaki megoldásokon alapuló feltételes hozzáférési technológiák alkalmazása esetén az egyes platformok a maguk kínálatához köthetik a fogyasztót, a mobil vétel csökkenti az azonos adóteljesítmény melletti vételkörzet nagyságát. BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

16 A rivális platformok (analóg és digitális) viszonya a DVB-T-hez Kábel (analóg): a DVB-T platform erős versenytárs (down-market szegmensek) Kábel (digitális): a DVB-T platformhoz képest minőségi jobb szolgáltatások, de egyenlőre nem látszik a megtérülés Műhold (digitális): a DVB-T platform versenytárs (down-market szegmensek) BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

17 Az analóg műsorszóró adóhálózat üzemeltetője érdekelt a DVB-T elterjesztésében A DTV platformok, de különösen a DVB-T szerepe az Információs Társadalom céljainak elérésében marginális BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék

18 Az állam és a DVB-T bevezetése az aktív, tudatos állami szerepvállalás elkerülhetetlen és megtervezendő A szabályozási környezet radikálisan átalakítandó A társadalmi hasznok és költségek azonosítandók és mérlegük kidolgozandó BKÁE Média és Telekommunikáció Tanszék