A diéta szerepe a “diabeteszes” betegek sebeinek gyógyításában

Az előadások a következő témára: "A diéta szerepe a “diabeteszes” betegek sebeinek gyógyításában"— Előadás másolata:

1 A diéta szerepe a “diabeteszes” betegek sebeinek gyógyításában
Fejős Szilvia főiskolai tanársegéd PTE EFK Pécsi Képzési Központ Humán Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet

2 A cukorbetegség szövődményei
„DM-szindróma: Ér-, idegrendszer degeneratív elváltozásai Összetett szénhidrát-zsír-fehérje anyagcsere zavar” „Diabeteses” makroangiopatia (társul: hipertónia, zsíranyagcsere zavar)

3 A cukorbetegség diétás kezelése
A diabétesz kezelése három módon lehetséges: legfontosabb kezelési módszer az étrendi kezelés, a diéta. vércukorcsökkentő tablettákkal, inzulinnal A cukorbetegség elsősorban diétával kezelt kórállapot. A korszerű cukorbeteg étrend ma már gyakorlatilag teljes mértékben egyezik az egészséges táplálkozás irányelveivel.

4 A diéta főbb szempontjai
1. Az étrend energiatartalma. - a diétának testre szabottnak kell lennie! (életkor, testmagasság, anyagcsere jellemzői, a végzett fizikai tevékenység) 2. Az étrend összetétele. - zsírban és fehérjében szegény, szénhidrátokban dús diéta optimális. (A napi energia-bevitel 55 %-ának kell szénhidrátokból származnia,15 % fehérje és 30 % zsír). - minden étrendi javaslatnál egyidejűleg célszerű megadni az étrend energia- és szénhidráttartalmát, valamint a fehérje- és a zsírhányadot. Önmagában a szénhidráttartalomra történő utalás elégtelen és félrevezető! 3. Az étkezések gyakorisága. - naponta 5-6-szori étkezéssel, mérsékelhető az étkezések utáni vércukor- emelkedés mértéke, illetve csökkenhet a testsúlygyarapodás esélye. - a szervezet inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat: legalacsonyabb reggel és késő délután, legmagasabb délben és éjjel. (reggelire kevesebb szénhidrátot tanácsos fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára).

5 Energia Szénhidrát 55 E% Fehérje 15 E% Zsír30E%
kcal MJ össz./g Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Vacsora Utóva-csora össz./g össz./g

6 DM: diabetes mellitus- szövődmény nélkül; csökk. zsírtart
DM: diabetes mellitus- szövődmény nélkül; csökk.zsírtart.: csökkentett zsírtartalmú diéta esetén; csökk.feh.tart.: csökkentett fehérje tartalmú étrend esetén; WHO: az Egészségügyi Világszervezet által javasolt megoszlás; megoldható: a hétköznapokban viszonylag könnyebben megoldható diéta

7 Glikémiás index Az egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek és ételeknek, a szőlőcukorhoz, vagy egyenesen a fehér kenyérhez (zsemléhez) viszonyított vércukoremelő képességét értjük.

8 Néhány élelmiszer glikémiás indexe (glükózhoz viszonyítva)
% glikémiás index: malátacukor, burgonyapürépor, főtt burgonya, méz, gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely, (általában minden, pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú, magas szénhidráttartalmú növényi termék), valamint minden cukros (üdítő)ital (amely nagyon gyorsan a bélbe jut és felszívódhat). 70-90 % glikémiás index: fehér és félbarna kenyér, zsemle, kifli, Abonett, ostya, kétszersült, sós sütemények, kekszek, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehér liszt, főtt tésztafélék (kivéve a spagettit és a makarónit), kalács, szőlő, (répa)cukor. (Utóbbi csak felerészben tartalmaz szőlőcukrot, másik fele a "diétás" gyümölcscukor.) 50-70 % glikémiás index: zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, banán, natúr (cukrozatlan) gyümölcslé. 30-50 % glikémiás index: tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni (minden, durumbbúzából készült tészta), tejszínes fagylaltok (a magas zsírtartalom miatt lassan szívódik fel a cukor) 30 % alatti glikémiás index: fruktóz, szorbit, lencse, bab, borsó, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, színesfőzelékek, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom.

9 Élelmiszeralkotók, melyek hatással lehetnek a cukorbeteg sebgyógyulására
Szénhidrát Rostok Fehérje Zsír Ásványi anyagok

10 Szénhidrát Teljes értékű gabonafélék hatásai:
Kis GI teljes árpa, rizs, zab, kukorica, hajdina, búza → kis vércukor és inzulinválasz. DE a fizikai-, botanikai szerkezet megbontás hatására, GI növekszik Kardiovaskuláris betegségek kockázatát csökkentik Antinutriensek – emésztőnedv inhibitorok: tanninok, hemagglutininek, fitinsav, fenolok, szaponinok, stb. – csökkentik a vércukor-, inzulin-, TG- szintet Nagy gabonarost bevitel → 30%-kal kisebb DM kockázat Túlsúlyos, hiperinzulinémiás betegek inzulinérzékenysége javult Diétás rost: cellulóz, lignin 40-50g/nap lenne megfelelő! (Sechol↓, kis GI, bélmozgató, teltségérzet)

11 Fehérje Szükséglet:0,8 g/ttkg/nap,→ sebgyógyulás elősegítésére se legyen több 1 g/ttkg/nap mennyiségnél. Szövődmény! %, állati – növényi

12 ARGININ Feltételesen esszenciális aminosav (szemiesszenciális). Felelős a vérerek kitágulásáért. (Az arginin és az oxigén együtt nitrogén-monoxidot alkot. ) (Az arginin ezen kívül úgynevezett non-glükóz inzulin szekretagóg, azaz a vércukor emelkedése nélkül is serkenti az inzulin termelést.) Fokozza a makrofágok baktériumokra, vírusokra és tumorsejtekre kifejtett pusztító hatását. A magas arginin-tartalmú élelmiszerek: hántolatlan búza, zabpehely, túrók, sovány joghurt, sült hús, angolszalonna, csirkemell, lepényhal, lazac, homár, garnéla, diófélék, szezámmag.

13 GLUTAMIN Eddig nem esszenciális aminosavnak tartották, mivel táplálékkal bevihető, illetve a szervezet -ketoglutarátból elő tudja állítani. A szervezet összes szabad aminosav tartalmának 60 %-a a harántcsíkolt izomban van raktározva glutamin formájában. Szükséges a fehérjék szintéziséhez, a nitrogén szállításhoz, amid- csoportok szállításához, aktiválja a glykogenképzést, a glykoneogenezis szubsztrátuma, a vesében részt vesz az ammóniaképzésben ( ezáltal a vegyhatás befolyásolása), egyes gyorsan szaporodó sejtek számára a glutamin a fő tápanyag. A traumát, fertőzést követően az izomszövet szabad glutamin tartalma kb. 50 % -kal csökken. A posztagressziós anyagcsere során a glutamin esszenciálissá válik! A katabolizmus során a szervezet nem tud előállítani megfelelő mennyiséget. Szükséglet: min. 0,14 g/ttkg/nap, ill. műtétek után 0,21-0,28 g/ttkg /napra emelkedik. (tápszer)

14 Zsír Helyes zsírsavbeviteli arány:
Telített : egyszeresen telítetlen : többszörösen telítetlen 1: 1,2 : 0,8 Koleszterin, telített zsírsav – kerülése. max. az összenergia 10%-a. Mirisztinsav(C14:0): vaj,tejtermék Palmitinsav(C16:0): sertészsír Telítetlen: olajsav (C18:1). Forrás: oliva, repceolaj, margarin, dió, mandula. Napi szükséglet: max. az összenergia 8%-a. Többszörösen telítetlen: - n-3 (omega-3) zsírsavak → TG↓, antiatherogen (tengeri halak) - n-6 (omega-6) zsírsavak adása,: linolsav, linolénsav. Napi szükséglete 3g/nap körüli érték.

15 Ásványi anyagok A magnézium szintén hatásos izomlazító és értágító. Rendszeres tök-, len- és szezámmag, illetve pörkölt földimogyoró nassolása garantáltan megemeli a magnéziumszintet. A szilícium (nyomelem) szerepe a prevencióban és a betegségek kezelésében A klinikai tanulmányok biztató eredményeket mutatnak pl. a visszeresség, a sebgyógyulás (lábszárfekély) vonatkozásában (Walter, H., Schmidt, U.: Erfahrungen mit Sclerovenol bei chronischen Venopathien. Therapiewoche, 1982, 32, ). Nátrium, konyhasóbevitel csökkentése a hipertónis szempontjából fontos.