Meddig tart a „hét szűk esztendő” a hitelezésben? Simor András 2012. február 16. A Napi Gazdaság makrogazdasági fóruma.

Az előadások a következő témára: "Meddig tart a „hét szűk esztendő” a hitelezésben? Simor András 2012. február 16. A Napi Gazdaság makrogazdasági fóruma."— Előadás másolata:

1 Meddig tart a „hét szűk esztendő” a hitelezésben? Simor András 2012. február 16. A Napi Gazdaság makrogazdasági fóruma

2 1. A válság hatására jelentős alkalmazkodás történt a magyar gazdaságban

3 3 Magas adósságszintekkel léptünk be a válságba (2007)

4 4 A régiótól elmaradó növekedés hátráltatta a magas adósságszintek „kinövését”

5 5 Az emelkedő finanszírozási költségek és a szűkülő külső források alkalmazkodásra kényszerítették a gazdaságot

6 6 A magánszektor megtakarítása a banki hitelkereslet és –kínálat visszaesését tükrözi

7 2. Egy fenntartható adósságpálya kialakulásához elengedhetetlen a bizalom erősítése és a növekedési kilátások javítása

8 8 A tartósan kedvező flow-k ellenére az adósságmutatókban nincs érdemi javulás (gyenge árfolyam, magas kockázati felár, lassú növekedés)

9 Magas devizaarány – a forint gyengülésével az adósság nő Ha az árfolyam gyengébb marad, akkor a fenntartható adósságráták eléréséhez nagyobb mérlegalkalmazkodás, hitelcsökkenés kell Emellett az árfolyam gyengülése a növekedést is lassíthatja Így az alkalmazkodást kísérő növekedési áldozat is nőhet Tehát az árfolyamtól függően több egyensúlyi pálya is elképzelhető 9 Az árfolyamnak Magyarországon kitüntetett szerepe van

10 10 Az elmúlt hónapokban a bizalom romlásának jelei egyre több piacon megmutatkoztak

11 11 A bizalomhiány miatt az erőfeszítések ellenére az adósság „újratermelődik”, és a súlyos áldozatokkal járó alkalmazkodás elhúzódhat Tőkekivonás felgyorsul, hitelezés befagy Bizalomhiány Gyengülő árfolyam Romló beruházási és növekedési kilátások Növekvő finanszírozási költség Adósság tovább emelkedik Kiszámíthatóság hiánya, különadók, bankrendszerre háruló terhek

12 A továbbra is jelentős adósságállományok – a kedvező fiskális és külső egyensúly ellenére – fenntarthatósági kockázatokat hordoznak Az adósságráták tartós csökkentésének feltétele a befektetői bizalom helyreállítása a kiegyensúlyozott hosszú távú növekedési pálya a alacsony finanszírozási költség, stabil árfolyam Ellenkező esetben az adósságráta a kedvező éves folyó hiányszámok (költségvetés, folyó fizetési mérleg) ellenére is tovább emelkedhet 12 A befektetői bizalom hiánya fenntarthatósági kockázatokat hordoz

13 Pénzügyi védőhálót biztosít Megerősíti a gazdaságpolitika hitelességét Mérsékli a finanszírozási költségeket A piaci hangulat már pusztán a kommunikációs váltástól is javult, amit strukturális és piac konform intézkedésekkel lehet tovább erősíteni 13 A bizalom helyreállításához elengedhetetlen az EU-val és az IMF-fel történő megállapodás

14 3. Mit tehet a jegybank a jelenlegi helyzetben?

15 Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást Az MNB lehetőségei korlátozottak Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet Alapvető célok: inflációs cél elérése - kiszámítható környezet pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett árfolyam túllövések elkerülése támogatása Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat 15 Mit tehet az MNB?

16 Alapvető célok: Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása Főbb beavatkozási módok: Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat 16 A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata

17 A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac 17 A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata

18 Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe Devizalikviditás biztosítása A hitelállomány 65 százaléka devizában van A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány Forintlikviditás bővítése Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok 18 Az MNB eddigi intézkedései

19 19 A vállalati hitelállomány továbbra is csökken

20 Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében 20 Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Feladat általános bizalom építés növekedési potenciál és versenyképesség erősítése hitelkockázat átvállalás piac konform gazdaságpolitika piacépítés új finanszírozási konstrukciók támogatása likviditás biztosítása Jegybanki feladat Kormányzati feladat

21 A bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges Bizonytalan nemzetközi környezet, piaci zavarok Kockázati megítélés romlása Swap piaci ráutaltság ismételt növekedése A bankrendszer mérlegének lejárati szerkezete romlott A hosszabb lejáratú források hiánya közrejátszhat a hitelezési képesség romlásában Hosszabb távon új finanszírozási struktúrát kell kialakítani Belső, stabil forintforrások piacát kell fejleszteni 21 Új kihívások a hitelezési képesség javításában

22 1.Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít 2.Új jelzáloglevél vásárlási program Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon 3.Fedezeti kör bővítése Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít 22 Monetáris politikai eszköztár bővítés

23 23 Összefoglalás Magyarország magas adósságszintekkel lépett be a válságba, és a jelentős alkalmazkodás ellenére sincs érdemi javulás az adósságszintekben Az adósság kinövéséhez elengedhetetlen a befektetői bizalom növelése A bankok hitelezési aktivitása az alacsony hajlandóság és képesség miatt visszafogott: a hajlandóságon elsősorban a kormány, képességen részben az MNB is segíthet Kormány: a bizalom növelése kiszámítható és piacbarát gazdaságpolitikát igényel, amit támogathat az EU-val és az IMF-fel történő gyors megállapodás Jegybank: Az MNB ezt a folyamatot tudja támogatni a saját eszköztárával Elfogadható fedezetek bővítése - likviditás további növelése Hosszú lejáratú hiteleszköz – banki mérlegszerkezet javítása Új jelzáloglevél program – új finanszírozási struktúra támogatása

24 Köszönöm a figyelmet!