Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

. 1/23 Az egészségügy – 2004. A változások éve Budapest, 2004. március Dr. Kökény Mihály miniszter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: ". 1/23 Az egészségügy – 2004. A változások éve Budapest, 2004. március Dr. Kökény Mihály miniszter."— Előadás másolata:

1 . 1/23 Az egészségügy – 2004. A változások éve Budapest, 2004. március Dr. Kökény Mihály miniszter

2 . 2/23 A gazdasági környezet hatása I. Az egészségügy finanszírozási pozíciója nem függetleníthető az ország gazdasági folyamataitól. A gazdaság növekedési pályán tartása a befektetők vonzását igényli.  A befektetés versenyképességének feltételei: -stabilitás, kiszámítható gazdasági, politikai környezet, -versenyképesség az infrastruktúrában, -versenyképesség közterhekben. Mindez az egészségügyi befektetésekre is igaz!

3 . 3/23 A gazdasági környezet hatása II. Növekvő befektetés  növekvő GDP  több munkahely, magasabb bérek  növekvő járulék és adóbevétel  növekvő egészségügyi kiadások. Az egészségügyi közkiadások aránya %-os értékben megközelíti az EU átlagot,  nem a GDP % a kevés, hanem a GDP alacsony. A 2004-es költségvetés általában a stabilizálás és az átállás költségvetése. Célja a hosszú távú fenntartható fejlődés megalapozása.

4 . 4/23 A hatás a gazdasággal kölcsönös I. A hatás a gazdasággal ugyanakkor kölcsönös, és erről nem beszélünk. Az egészségügy még mindig „részesedik” (elvesz) a GDP-ből, holott az egészségügy nem elvesz, hanem hozzájárul –A humán-szolgáltatások a világon mindenütt a GDP egyre nagyobb részét adják, –A foglalkoztatás-politikai hatások igen jelentősek (munkaerő tömeg, megváltozott munkaképességűek, otthoni ápolás, stb.). A szolgáltatás-export az EU tagsággal nem illúzió. A természeti erőforrásaik ma már csak hozzáadott értékkel eladhatók, és ez a hozzáadott érték lehet az egészségügyi tudás.

5 . 5/23 A hatás a gazdasággal kölcsönös II. Az egészségügy a nemzeti infrastruktúra része, meghatározza a tőkebehozatalt, hogy a a tőke milyen területeken jön az országba (olcsó bérmunka jön-e ide, vagy logisztikai bázis és K+F?). Az egészségügy általában az innováció, a K+ F legfőbb motorja a világon a hadiipar után. Az egészségügyet kiszolgáló ipar (gyógyszer, műszer, orvostechnikai eszközök) is egyre jelentősebb szerepet játszik a globális gazdaságban, és gyenge egészségügy mellett ezek a területek sem tudnak fejlődni. A nagy üzlet: az „egészségipar”, de ez is feltételez egy működő egészségügyet.

6 . 6/23 Amit nem lehet figyelmen kívül hagyni Fel kell ismerni azt, hogy a demográfiai és társadalmi változásokból fakadó szükségletnövekedés, a technológiai fejlődés és a munkajogi változások (ügyelet-túlmunka szabályozása) miatt Az egészségügy finanszírozási feszültségei – a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően – Magyarországon is folyamatosan nőnek és a változatlan szerkezetben nem oldhatók meg.

7 . 7/23 Vállalkozói kifizetések %-os aránya az OEP kasszáiból* (*gyógyító-megelőző, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő)

8 . 8/23 For-profit vállalkozások és non-profit szektor részesedésének változása a gyógyító-megelőző kasszából

9 . 9/23 Vállalkozói finanszírozás összege a gyógyító-megelőző kasszából (milliárd Ft)

10 . 10/23 A gyógyító-megelőző ellátások 2001.évi kiadásainak megoszlása a szolgáltatók típusai szerint

11 . 11/23 Miért van szükség a magánszféra aktívabb részvételére? Az egészségügy elmaradt fejlesztési és rekonstrukciós forrásai egy lépcsőben, csak a közforrásokból nem biztosíthatók. A magánszféra –ha szakmai befektetőként -és nem hitelezőként- van jelen, a hatékony működtetéssel biztosítja a befektetés megtérülését, –a magánszféra más szervezeti, igazgatási kultúrát hoz a rendszerbe, javítva ezzel a rendszer hatékonyságát, –érzékenyebb az innovációra, segíti az új technológiák terjedését az egészségügyben, –jobban reagál a fogyasztói (beteg) igényekre. A magánszolgáltatások beillesztése csökkenti az egészségügy kettészakadásának veszélyét.

12 . 12/23 Miért éri meg a magánszolgáltatónak ilyen finanszírozás mellett befektetni? Működő vállalkozások tömege bizonyítja, hogy megfelelő menedzsmenttel „ilyen” finanszírozásból is lehet eredményesen működtetni. A rendszerben jelentős szervezeti, szerkezeti tartalékok vannak, és a magánszféra alkalmasabb ezeknek a tartalékoknak a feltárására. Hosszútávon is biztos, garantáltan bővülő piac („garantált” vásárlással), ahol az időben piacra lépő jól őrzi pozícióját. Az EU csatlakozás kapcsán a piac bővül: –Uniós piac –Térségi lehetőségek kitágulnak.

13 . 13/23 A 2004-es OEP költségvetés - ami a számok mögött van. A 2004-es költségvetés a változás, az alkalmazkodás költségvetése. A Parlament által megszavazott források valóban nem biztosítják a változatlan szerkezet zavartalan működését. A szerkezet-átalakítást segítő lépések: –a sürgősségi ellátás reformjához kötött regionális ellátás-szervezés kialakítása –a járóbeteg-ellátás megerősítése (40 milliárd fejlesztési - privatizációs keret) –irányított beteg-ellátás megerősítése –szociális ellátások megerősítése (SZOLID program)

14 . 14/23 Új fejlesztési források 2004-ben Meg kell szoknunk, hogy a finanszírozás többcsatornássá válik. A hagyományos források (költségvetés, önkormányzat, Egészségbiztosítási Alap) mellé új források jönnek: –EU strukturális alapok (elmaradt térségek) –Magánbefektetés –Állami fejlesztéspolitikai program – ingatlanhasznosításból –Nem az OEP által finanszírozott szolgáltatások

15 . 15/23 A reform szükségessége Önmagában a több pénz nem eredményez változást, nem oldja meg a problémákat: 2002-2003-ban a 320 milliárd változatlan szerkezetben került kiosztásra  sem a működési gondok nem oldódtak, sem a munkabéke nem nőtt. Tisztázott viszonyok kellenek: le kell számolni az irreális lakossági – politikai elvárásokkal: –közpénzekből a szükségletek kielégítését kell megcélozni, az igényekét nem, –csak bizonyítottan hatékony technológiák finanszírozhatók, –nem a létező, hanem az igazságos hozzáférést kell biztosítani. Ki kell egyenlíteni a szakmai és területi egyenlőtlenségeket

16 . 16/23 Az átalakítás új szakasza Markáns, az eredményesség érdekében a szükséges konfliktusokat is felvállaló lépések. Együttes átalakítás a szerkezetben és a finanszírozási rendszerben. Az átalakítás központi szervező ereje az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR), de a reform több. Az Irányított Betegellátási Rendszer az a váz, amely –markánsan megjeleníti az alap-üzeneteket és célkitűzéseket –keretet ad a változásoknak.

17 . 17/23 Cél: –Az intézményi stabilitás javítása, –a bevételek kiszámíthatóbbá, kiegyensúlyozattabbá tétele, –a teljesítményhajszolás (és az ezzel kapcsolatos pazarlás) megszűntetése. Főbb elemek: –Volumen szerződések bevezetése –Fix díjelem kialakítása –Bérbeépítés –Kapacitás pályázatok megújítása A cél nem a teljesítményfinanszírozás meg- szűntetése, hanem a mellékhatások kezelése. A 2004. évi finanszírozási változások

18 . 18/23 A hálapénz kérdés A hálapénz közel 50 éves megoldatlan problémája az egészségügynek, amely a szerkezetátalakítás és a reformok egyik legfőbb gátja. A hálapénz jelenség különböző cselekményeket fed, így megoldása is csak komplex eszközökkel lehetséges. A komplex program főbb elemei –legális szolgáltatás-vásárlás kialakítása, –a betegek jobb tájékoztatása, –a minőségszabályozás megerősítése, –a betegjogok, fogyasztóvédelem megerősítése.

19 . 19/23 A szaktárca operatív programja I. 1.Térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások körének egyértelmű rögzítése A kórházi kezelőorvos megválasztásának joga nem feltétel nélkül és térítésmentesen jár. Egészségszámláról vagy közvetlen hozzájárulással legálisan legyen fizethető. 2.Etikai szabályozás A minisztérium kéri a Magyar Orvosi Kamarát, hogy a társadalmi igényekre tekintettel tekintse át újra a hálapénzzel kapcsolatos etikai álláspontját. 3.Betegszámla Jövő hónaptól egy adott kórházban modellezzük azt, hogy a beteg távozásakor a zárójelentés mellé automatikusan egy olyan jelképes számlát kap (finanszírozási előkalkuláció), amelyen szerepel, a rajta elvégzett beavatkozás összes költsége.

20 . 20/23 A szaktárca operatív programja II. 4.Dr. Info A lakosság egészséggel és egészségüggyel kapcsolatos információs pozíciójának segítése telefonos szolgálaton és internetes felületen keresztül. 5.Zöld szám Március 1-től havonta egy napon a miniszter személyesen fogadja az állampolgárok hívásait, várja javaslatait. Ezen kívül éjjel-nappal hívható üzenetrögzítő várja az állampolgárok hívásait. 6.Az Év Kórháza Meghirdetjük az „Év Kórháza" címet, amelyet az az intézmény érdemel ki, ahol a szakmai minőségi és betegelégedettségi mutatók a legjobbak. Terveinek szerint a győztes jelentős összeget nyerhet el, amelyet minőségbiztosítási rendszerének továbbfejlesztésére fordíthat.

21 . 21/23 ÖSSZEGZÉS Az egészségügy átalakításának felgyorsítása - a működőképesség megőrizhetősége - a fenntartható fejlődés megalapozása - a finanszírozási helyzet - a munkajogi változások miatt óhaj helyett kényszerré vált. Érdemi, de betegérdekeket nem sértő, a működőképességet nem veszélyeztető változásokra van szükség. A munka kerete az irányított betegellátási rendszer kialakítása, de ez nem írja felül, csak keretbe foglalja a kormányprogram céljait, feladatait. A magánszféra aktív részvétele (befektetés + tulajdonosi szemlélet) nélkül mindez nem lehet eredményes.

22 Mottó I: „Aki démonizálja a profitot, annak a veszteséget kell a szentség rangjára emelnie” (anonim) Tehát: a közgondolkodás átalakulására van szükség. Az egészségpolitika számára a fontos az egészségügyi rendszer hatékonyságának javulása és ehhez szükség van a szerkezet átalakítására, azaz: –invesztícióra, –a tulajdonosi szemlélet megerősödésére. Nem az a kérdés, hogy a befektetéseik a hasznát „kiviszik-e” a befektetők, hanem hogy az egészség- politikai célok teljesüljenek, azaz nőjön az egészség- nyereség és a társadalmi elégedettség.

23 . 23/23 Mottó II. „Ha változást akarunk, valamin változtatni is kell.” (Hegel)


Letölteni ppt ". 1/23 Az egészségügy – 2004. A változások éve Budapest, 2004. március Dr. Kökény Mihály miniszter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések