Növényi szövetek 1..

Az előadások a következő témára: "Növényi szövetek 1.."— Előadás másolata:

1 Növényi szövetek 1.

2 A növényi sejt alkotórészei:
- sejtfal (cellulóz), sejthártya, sejtplazma, sejtmag, színtestek, egyéb sejtszervecskék zöld színtest vakuólum sejtmag DER SER sejthártya Golgi-készülék vezikulum sejtfal sejtplazma mitokondrium sejtváz

3 szervekkel rendelkeznek
Szövet definíciója: Hasonló alakú, azonos működésű sejtek csoportja Növényi szövetek: harasztok törzse nyitvatermők törzse zárvatermők törzse szövetes növények szervekkel rendelkeznek (gyökér, szár, levél) leveles szár = hajtás hajtásos növények

4 Növényi szövetek csoportosítása
I. Osztódószövetek II. Állandósult szövetek az osztódószövetekből differenciálódnak 1. bőrszövet 2. szállítószövet-rendszer 3. alapszövetek

5 vékony sejtfal, plazmában dúsak, nagy sejtmag funkció:
I. Osztódószövetek a növény egész életében megőrzik osztódó képességüket sejtek: vékony sejtfal, plazmában dúsak, nagy sejtmag funkció: hosszirányú növekedés csúcsi: hajtás- és gyökércsúcsban köztes: lágyszárak szárcsomóiban (szalmaszár) levél, virág, termés kialakulásakor vastagodás ( kambium) szár, gyökér felületével párhuzamosan belőle differenciálódnak az állandósult szövetek

6 a hajtáscsúcs osztódószövete kambium a gyökércsúcs osztódószövete

7 pázsitfűfélék csomó szártag s z á r t a g osztódószövet c o m ó

8 (feketével: sejtmagok)
hajtáscsúcs (rügy) osztódószövete (feketével: sejtmagok)

9 (feketével: sejtmagok)
gyökércsúcs osztódószövete (feketével: sejtmagok) nagyítva

10 vastagodásért felelős osztódószövet (kambium)
a szárban

11 II. Bőrszövet általában 1 sejtrétegű a növény azévi szerveit borítja funkció: védelem UV sugárzás ellen mechanikai hatások ellen hideg ellen párologtatás ellen kártevők, fertőzések ellen stb. sejtek: szorosan illeszkednek nem tartalmaznak zöld színtesteket (átlátszóak) külső felszínükön: kutikula, viasz

12 bőrszövet nyúzatkészítés technikája

13 korallvirág bőrszövete
hagyma bőrszövete sejtmagokkal korallvirág bőrszövete gázcserenyílásokkal

14 A bőrszövet képződményei
gázcserenyílások akár 1000 db/mm2 kétszikűek: levélfonákon, egyszikűek: levél mindkét oldalán gyökéren soha nincs! részei: 2 db babszem alakú zárósejt + légrés funkció: kapcsolat a külvilággal CO2-felvétel + O2-leadás (fotoszintézis) O2-felvétel + CO2-leadás (légzés) vízpára leadás (párologtatás) a babszem alakú zárósejtek különleges bőrszöveti sejtek: bennük zöld színtestek (fotoszintézis) egymás felé néző oldalukon sejtfalvastagodás → légrés nyitódása-záródása gázcsere

15 zárósejtek a zöld színtestekkel nyitott, illetve zárt légrés

16 pásztázó elektronmikroszkópos kép
gázcserenyílásokról különböző növények gázcserenyílásai

17 A bőrszövet képződményei
b) növényi szőrök egy vagy többsejtűek típusaik: a, hajtáson - fedőszőr (pl. hideg ellen, párologtatás ellen) - mirigyszőr (váladéktermelés) - repítőszőr (magok, termések terjesztése) - csalánszőr (védekezés) - kapaszkodószőr b, gyökéren - gyökérszőr (víz + ionok felszívásához a felszívó felület növelése)

18 leánykökörcsin fedőszőrei (védekezés a hideg ellen)

19 ragadós galaj kapaszkodószőrei

20 ökörfarkkóró csillag alakú fedőszőrei (védekezés a párologtatás ellen)

21 kereklevelű harmatfű mirigyszőrei (rovarfogó növény)

22 nagy csalán szőrei csalánszőr- a tartalma viszketést vált ki

23 repítőszőrök a gyapot és
a pongyola pitypang termésein

24 (felszívó felület növelése)
gyökérszőrök (felszívó felület növelése)

25 A bőrszövet képződményei
c) Tüskék olyan felületi képződmények, melyek felépítésében a bőrszövet, ritkán az az alatti rétegek is részt vesznek funkció: védekezés

26 III. Alapszövetek minden olyan állandósult szövet, ami nem bőrszövet vagy szállítószövet típusai funkció szerint: táplálékkészítő (= fotoszintetizáló = asszimiláló) raktározó víztartó átszellőztető szilárdító kiválasztó

27 Táplálékkészítő alapszövet
hely: levél, fiatal szár sejtek: zöld színtesteket tartalmaznak → fotoszintézis levél keresztmetszeti képe: oszlopos alapszövet szivacsos alapszövet

28 Raktározó alapszövet Tartalék tápanyagot raktározó hely: fénytől elzárt növényi részekben (termés, mag, gyökér, föld alatti módosult szár…) sejtekben: keményítő-, olaj- és fehérjezárványok példa: burgonya gumója: keményítőszemcsék

29 2. Kiválasztó alapszövet (tekinthető raktározónak is)
hely: levél, szár, virág, termés funkció: káros / felesleges anyagok kiválasztása 1-1 sejtbe vagy sejtközötti járatokba fajták: kristálytartó sejt (idioblaszt) gyantajárat illóolajtartók tejcsövek példa: tejcsövek

30 vöröshagyma kálcium-oxalát kristályai

31 illóolajtartók citrom héjában gyantajárat fenyőtűben

32 3. Víztartó alapszövet hely: pozsgás növények – szár, levél sejtekben: nagy központi vakuólumban nyálka → víz megkötése példa: medvetalpkaktusz víztartartó sejtek

33 fehér tündérrózsa szár km. levegővel telt járatok
Átszellőztető alapszövet hely: vízi és mocsári növények – szár, levél, gyöktörzs sejtközötti járatokban gazdag → levegő funkció: fajsúlycsökkentés, gázcsere példa: fehér tündérrózsa szár km. levegővel telt járatok

34 sarkokban megvastagodott
Szilárdító alapszövet hely: szár, termés különböző sejtfalvastagodások funkció: szilárdítás, tartás a nehézségi erővel szemben fajták: Még növekedő növényi részekben: élő sejtek, kisméretű sejtfalvastagodással Már nem növekedő részekben: elhalt, erősen megvastagodott sejtfalú sejtek vagy hosszúkás rostok példa: Növekedő rész sarkokban megvastagodott sejtfallal

35 len, kender: rostok a már nem növekedő részekben