Járműipari beszállítók fejlesztése a Kecskeméti Főiskolán A Főiskola tervei a MAJOSZ-szal kötött együttműködési megállapodás keretében végzendő közös munkáról.

Az előadások a következő témára: "Járműipari beszállítók fejlesztése a Kecskeméti Főiskolán A Főiskola tervei a MAJOSZ-szal kötött együttműködési megállapodás keretében végzendő közös munkáról."— Előadás másolata:

1 Járműipari beszállítók fejlesztése a Kecskeméti Főiskolán A Főiskola tervei a MAJOSZ-szal kötött együttműködési megállapodás keretében végzendő közös munkáról MAJOSZ Közgyűlés 2012. Dr. Lukács Pál Főiskolai tanár Jármű Ipari Tudásközpont – Megbízott igazgató Fót, május 11.

2 2012. március 29-én hivatalosan is elindult a termelés
Mercedes gyár 2012. március 29-én hivatalosan is elindult a termelés A bejelentések alapján az új gyártmányokra való keresleti számok az eredeti mellé további 500 új munkavállaló felvételét teszik szükségessé végéig A beszállítói kör bővülése a magyar modell megjelenésével esedékes (TIER1-hez csatlakozva) Ipari parkban és gyárkapun kívül egyaránt Összetételük: műszerfal, kipufogórendszer, műanyag elemek

3 Kapcsolatunk az MBMH Kft-vel
Mercedes gyár Kapcsolatunk az MBMH Kft-vel Rendszeresek az egyeztetések Mindennek alapja a Stratégiai Együttműködési Megállapodás Stratégiai Együttműködési Megállapodás megkötése november 5-én Közös projektek, különösen a Duális Képzés megindítása, szeptembertől 12 MBMH-ás hallgatóval és 14 Knorr-Bremse duális hallgatóval Járműtechnológiai Tanszék megkezdett felépítése, járműmérnöki alapszak akkreditáltatása a Járműgyártó Szakiránnyal, normál járműmérnökök képzése szeptemberében indul (további kapcsolódó szakirányok – Logisztika, Fényezés) Vízválasztóhoz érkezett az eddigi együttműködés A tervezési időszak véget ért, a Tanszék épülete augusztusára szerkezetkész lesz, a berendezések teljes telepítése év végéig megvalósul Az MBMH jelentős mennyiségű oktatási segédanyaggal támogatja a további oktatási munkát A Főiskola az AIPA-án keresztül részt vesz a Térség gazdaságfejlesztési modelljének kialakításában/működtetésében

4 Térségi gazdaságfejlesztés - AIPA
A közös erőfeszítéseknek hála az AIPA tevékenysége kapcsán 133 projekt született A megvalósítás három ütemben zajlott/zajlik 2012-ig; az összes HR, alapvető infrastrukturális, K+F 2017-ig; társadalmi, átfogó infrastrukturális, logisztikai, fizikai, K+F 2020-ig; beszállítói, K+F, infrastruktúra A Kecskeméti Főiskola pályázati eredményessége Két TÁMOP pályázat (Techtranszfer, Tananyag - továbbiak) A TIOP pályázat (Infrastruktúra fejlesztés) Az oktatási és K+F alapok lerakása evvel biztosított „Kecskemét, mint Zöldgazdasági mintaváros” koncepció elkészítése Az AIPA projektportfolió egyik meghatározó projektjéhez kiemelt kormányzati támogatás várható

5 A térségi gazdaságfejlesztés fő fókusza
Követelmények, Stratégiák, Tervezés MBMH-hoz igazodóan Ipar és gazdaság Fejlesztés, KKV fókuszú megvalósítás Új program előkészítés, eredmények újra hasznosítása MBMH elvárások alapján gyárnyitásra felkészülés Ipar-, és gazdaságfejlesztésre történő felkészülés I fázis Ipar és gazdaságfejlesztési program megvalósítása Térségi feltételek képessé válása II fázis Ipar-, és gazdaság fejlesztés megerősítése Megújuló program előkészítése III fázis Hálózatokban történő együttműködés prioritása! ig ig ig

6 Projekt portfólió - AIPA
Fizikai környezet Társadalmi környezet Logisztika PR Infrastruktúra Közművek (utak, víz, szennyvíz, hő, villamos energia), vasúti szárnyvonal Beszállítói forgalom modellezése Iparvágány fejlesztés Parlagfű mentesítés Több nyelvű és nemzetiségű oktatási létesítmények, „egyablakos” ügyintéző központ Német és egyéb nyelvű hitélet Beszállítókat tömörítő ipari park, Vasúti logisztikai központ, Innovációs központ, inkubátorház Kulturális létesítmények (bölcsőde, óvoda, ált. iskola, hitéleti létesítmények, német nemzetiségi közösségi házak) Humán erőforrás KeFo Gépjármű Tanszék létrehozása Egységes járműmérnöki szakirányokra irányuló tananyagfejlesztés (BME/KEFO/GYŐR) KeFo GJT infrastruktúrájának kialakítása FSZ, főiskolai (BSc) és egyetemi (MSc) szintű képzés, Egészségügyi ellátás összehangolása, rehabilitációs és munkaegészségügyi szolgáltatások fejlesztése Szakképzés és szakmunkásképzés összehangolása a felsőoktatással Munkaerő mobilitásának biztosítása, Közösségi közlekedés fejlesztése Rugalmas munkaerő szállítás MTMI képzések népszerűsítése, toborzás, munkaerő megtartása, természetbeni juttatások Önkormányzati roadshow Kutatás- fejlesztés és innováció Alternatív energiatermelési módok kutatása, anyag- és energiatakarékos, környezetbarát technológiák Akkreditált Gépjármű laborok Járműteszt pálya Társadalmi-demográfiai helyzetkép felmérése, szociológiai stratégiai terv, inverz „agyelszívás”-i program Tudás- és technológia-transzfer, K+F kiszervezés, Tesztlétesítmények, kompetencia-központok kialakítása Tudományos eredmények disszeminációja Beszerzés, beszállítói rendszerek Újrahasznosítás, hulladék-gazdálkodás Beszállítói kompetencia-központ A potenciális beszállítók felmérése és helyzetbe hozása Szolgáltatás-kiszervezés, szerviz-infrastruktúra Adatbank létrehozása Gazdaságfejlesztési mintaprojekt, Tőkevonzás kommunikációja

7 A KKV-ék jövőbeli érvényesülési lehetőségei
Az autógyártók, az OEM-ek és nagybeszállítók igényei A globalizáció folytán növekszik a gyárkapun kívülre szervezett tevékenység A beszállítói hierarchia alacsonyabb szintjén levő, főként magyar tulajdonú KKV-ra az eddigi árnyomás mellett, új elvárások várnak A magyar vállalatok csak munkabér alapú versenyképessége a 2000-es évek elejére elolvadt, ma már több kell! A KKV-ék szükséges válasza minderre Növelni kell a K+F és innovációs képességet, mert így lehet a kiszervezett feladatokat átvenni Ehhez a fehérgalléros állományt (mérnök, technikus) növelni kell Ésszerű mértékű technológiai innováció mellett erősíteni kell az együttműködést a helyi műszaki felsőoktatási intézménnyel (KF) és a Klaszterekkel (AIPA, Hírös, 3P)

8 A KKV-ék jövőbeli érvényesülési lehetőségei
Mivel járulhat ehhez hozzá az AIPA? Egységesen képviseli a térségi gazdaságfejlesztési koncepció kialakítása során a KKV-fejlesztési igényeket Lobbizik a KKV-ék innovációs és K+F képesség növeléséhez tartozó források kormányzati allokációja érdekében Felkészíti a térségi KKV-ket a közötti új költségvetési időszak megnövekedett lehetőségeire Mit adhat ehhez a Kecskeméti Főiskola? A bevezetésre került járműmérnöki képzés mindehhez mérnököt „állít elő” – fehérgalléros munkavállalók biztosítása Az új Tanszék és a Főiskola az első időszakban a KKV-ék támogatására rendezkedik be eszköz- és infrastruktúra fejlesztése során A létrejött tudásközpontok (JIT és Környezetbarát Technológiák Tudásközpont) elsődlegesen a KKV-együttműködésre építenek

9 A KKV-ék jövőbeli érvényesülési lehetőségei
Tudásközpontok létrehozása a Kecskeméti Főiskolán A Főiskola az elmúlt időszakban két Tudásközpontot hozott létre a térségi fejlődési/fejlesztési folyamatok lekövetése, az iparral való intenzív kapcsolattartás érdekében: 2010. október 1-jével létrejött a Jármű Ipari Tudásközpont (JIT) 2011. február 23-án megalakult a Környezetbarát Technológiák Tudásközpont (K2T2) A Tudásközpontok célja az intenzív kapcsolattartás az iparvállalatokkal, a Főiskola infrastruktúrájának elsődlegesen a KKV-ék fejlesztésének szolgálatába történő állítása, illetve ilyen irányú fejlesztése A gyakorlati kapcsolattartás érdekében szükséges a Techtranszfer Irodák működése, amelyek kvázi hídként, kapcsolatteremtő erőként működnek a Főiskola és a gazdaság között, beágyazva a Főiskola szervezetébe, mégis egy „nyitott ablakként” kitárulva az együttműködések irányában A Tudásközpontok működése megkezdődött, zajlik az első projektek beindítása.

10 A KKV-ék jövőbeli érvényesülési lehetőségei

11 A KKV-ék jövőbeli érvényesülési lehetőségei

12 Regionális fejlesztési kompetenciák érvényesülése

13 Primer és szekunder kompetenciák a műszaki felsőoktatásban
Elsődleges kompetencia Másodlagos kompetencia BME Jármű technológiák Jármű elektronika Mechatronika Gyártás Kecskeméti Főiskola Anyagtechnológia Jármű-technológiák Miskolci Egyetem Hajtáslánc Gyártástechnológia Anyagtudomány Óbudai Egyetem Járműmérnöki ágak Pannon Egyetem Tüzelő- és kenőanyagok Informatika Széchenyi Egyetem Motor és hajtáslánc Járműgyártás

14 Az együttműködések részletezett területei
Oktatási együttműködés Ipari igényeken alapuló közös tananyagfejlesztés Az Intézmény profiljára épülő további képzési programok kialakítása Más intézmények oktatóinak továbbképzése Az oktatásban részt vevő személyzet egymás közötti időszakos cseréje Infrastruktúra és finanszírozás Közös beadású EU-s és helyi pályázatok Közös projektek a helyi KKV-ék K+F képességének javítására Spin-off és start-up vállalkozások közös létesítése Az oktatási és K+F infrastruktúra közös használata Közös fejlesztések és képességek Az autóipari előrejelzéseken alapuló közös stratégiai tervezés Közös akkreditációs folyamatok Intézetek közötti K+F folyamatok, alapkutatási és tudásmenedzsment tevékenységek „Virtuális” K+F intézmények létrehozása Közös PhD programok A mérnöki hivatás közös marketingen alapuló népszerűsítése Az autóipari vállalatokkal való egyeztetési fórumok közös (vagy direkt) létrehozása A tudás és tapasztalat időszakos megosztása, best-pactice gyakorlat kialakítása

15 Versenyképességi szerződés
A Magyar Köztársaság Kormánya a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül húzóágazati versenyképességi szerződéseket kíván kötni. A járműipari oktatásban részt vevő felsőoktatási intézmények: Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Széchenyi István Egyetem Az autóipar vonatkozásában a Kormányzat az egyes regionális kulcsszereplőkkel kíván megállapodni, így Kecskemét vonatkozásában elsődlegesen a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és a hozzá kapcsolódó beszállítók jöhetnek szóba. Cél: Versenyképességi/kiválósági szerződés létrehozása és aláírása, majd erre épülő, kompetenciaalapú munkavégzés meghatározott projekt-portfólióban.

16 Versenyképességi szerződés
A projekt célkitűzései: A projekt célja, hogy a meglévő együttműködéseken alapulva, a Mercedes mentorálásával, a régió intézményei (felsőoktatás, technológia intenzív nagy, közép és kisvállalatok) bevonásával olyan tudáskoncentráció jöjjön létre, amely: Kapcsolódik a Mercedes-el aláírandó versenyképességi szerződés hosszú távú céljaihoz; Olyan szakmai területet fed le, amely eredményei közvetlenül alkalmazhatóak a versenyképességi szerződés által megjelölt területeken; Épít a régióban működő intézmények jelenlegi szakmai tudására és felhasználja azok jövőbeni fejlődése által biztosított lehetőségeket; Közép- és rövidtávon hozzájárul az akadémiai és a versenyszféra együttműködésének továbbfejlesztéséhez megteremtve ennek szervezeti és infrastrukturális feltételeit; Versenyképes termékhez, nemzetközi szinten is kiemelkedő szakmai tudást eredményez.

17 Versenyképességi szerződés

18 Versenyképességi szerződés
A projekt szakmai felépítése: A projekt 2 főprogramot és 9 projekt csoportot tartalmaz 1. főprogram – Szerkezeti anyagok kutatása Növelt szilárdságú anyagok Könnyű fémek mint szerkezeti anyagok Gumi és műanyag Súrlódó anyagok Nem szilárd szerkezeti anyagok 2. főprogram - Kompetencia építés, platform technológiák Nanotechnológiai kutatások Anyagszerkezeti tulajdonságok mérése Új generációs anyagokkal kapcsolatos számítási, modellezési kompetenciák Az anyagokkal kapcsolatos környezeti aspektusok (alacsony környezetterhelés, újrahasznosítás, stb.)

19 Versenyképességi szerződés

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Lukács Pál Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar Főiskolai tanár Jármú Ipari Tudásközpont (JIT) Megbízott igazgató Mobil: 30/