Nagyszalonta.

Az előadások a következő témára: "Nagyszalonta."— Előadás másolata:

1 Nagyszalonta

2 Kisebb információk Közigazgatás Ország: Románia
Történelmi régió: Partium Megye: Bihar Rang: megyei jogú város Polgármester: Török László Népesség Népesség: fő (2002) +/- Magyar lakosság: Földrajzi adatok Terület 166,44 km² Időzóna EET, UTC+2 Nagyszalonta címere:

3 Elhelyezkedése Nagyváradtól 38 km-re a Kölesér partján fekszik, országhatártól 14 km távolságra a Nagyszalonta - Méhkerék határátkelőhöz.

4 Méhkerék Kölesér

5 Története: Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

6 Csörsz-árok/Ördögárok
Szarmaták

7 Nagyszalonta a 16. századig jelentéktelen volt, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt.
1433-ban a Toldyakon kivül a Nadaby család is birtokos volt itt. 1598-ban a visszavonuló török hadak pusztították el. 8 évig lakosok nélkül állt. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített hajdúk megalapítják Szalonta városát.

8 Bocskai István

9 A főtéren álló Csonka-torony Szalonta egykori várának őrtornya
A főtéren álló Csonka-torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték építeni és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említve volt, ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Hajdu lakosai 1631-ben és egy évvel később I. Rákóczi Györgytől több pusztára nyernek adományleveleket.

10 I.Rákóczi György Bethlen István Csonka- torony

11 1658-ban a törökök közeledtének hírére, II
1658-ban a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára mindent leromboltak, nehogy török kézbe kerüljön, és elmenekülnek. Várából mára csak a Csonka torony maradt fenn. 1702-ben I. Lipót császár herceg Esterházy Pál nádornak adta zálogba, 1745-ben pedig Mária Terézia Esterházy Antal Pál hercegnek adományozza.

12 Mária Terézia I. Lipót császár

13 Kiemelkedő szülöttei, személyiségei
1320-ban Toldi Miklós bihari birtokos nemes 1817. március 2-án Arany János költő 1841. augusztus 9-én Arany Juliska, Arany János fiatalon elhunyt leánya sírján a magyar irodalom egyik legszebb sírverse olvasható. 1844-ben Arany László költő, író, műfordító; 1877-ben Székely László építész 1891-ben Zilahy Lajos író; 1897-ben Sinka István költő; 1905-ben Kulin György csillagász 1910-ben Kocsis Elemér magyar származású román válogatott labdarúgó, csatár. 1911-ben Kovács Kálmán matematikus; 1954. július 5-én Kósa-Kiss Attila meteorológus és csillagász.

14 Székely László Arany János Arany László Sinka István Zilahy Lajos Kulin György

15 Turista képek, Látnivalók
Sinka István szülőháza A szökőkút a parkban

16 Ortodox templom - bejárat
Csonka torony - Arany múzeum bejárat

17 "Vas Mariska" Bocskai István fejedelem - a város alapító

18 Arany János mellszobra
"Arany porta" kívül ...és belül Kölesérpart

19 Arany ház Az "Arany porta" Líceum Város alapító emlékmű

20 Utca részlet (Replicii)
Kossuth Lajos Szobor park Kiss István alkotása - Arany János ülő szobra