A városi tömegközlekedés I.

Az előadások a következő témára: "A városi tömegközlekedés I."— Előadás másolata:

1 A városi tömegközlekedés I.
2005.

2 A város általános jellemzői
A város fogalma „A város a területi munkamegosztás jellegzetes, központi tevékenységre specializálódott, állandó jellegű településformája; sokrétű gazdasági funkciót betöltő műszaki alkotás, mely adott természetű környezetben létesül, és sajátos társadalmi struktúrát hordoz.” Közigazgatási és betöltött szerep nem mindig azonos

3 Városi jellegű településnek azt tekintjük, amelynek:
A városi tömegközlekedés I. A város jellemzői Városi jellegű településnek azt tekintjük, amelynek: Közintézményi- és munkahely-koncentrációi több települést magában foglaló vonzáskörzetre fejtenek ki hatást, Olyan közlekedési csomópontban fekszenek, amely egyéb ipartelepítési tényezőkkel párosul, Jelenlegi vagy távlati lakosszáma legalább két szomszédsági lakóegység kialakítására alkalmas Iparban, szolgáltatásban és igazgatásban dolgozik a város lakosságának több mint fel, tehát a mezőgazdaság főfoglalkozású lakosság kisebbségben van, A város központja és legalább egy lakóegysége fejlett műszaki berendezettségű, tehát teljesen közművesített, burkolt utakkal és közvilágítással ellátott, megoldott a köztisztaság, stb. és ennek megfelelő sűrűségű és beépítettségű

4 Az urbanizáció folyamata és következményei
Dezurbanizáció és következményei

5 Városi lakosság Foglalkozási szektorokba sorolás: főleg ipar és szolgáltatás, mezőgazdaság nem jellemző Városalakító népesség Állandó - nem állandó lakos Beingázók – elingázók Városnagyság Kisváros ~ < 10e Közepes város ~ 10 – 100e Nagyváros ~ 100 – e Világváros ~ > 1 000e Lakosság mellett a laksűrűség is fontos

6 A város és a közlekedés kapcsolata
A városi tömegközlekedés I. A város és a közlekedés kapcsolata A közlekedés személyek és dolgok tömegszerű, technikai berendezések segítségével létrejövő helyváltoztatása. A város és a közlekedés kapcsolata a közlekedési hálózatban nyilvánul meg. A közlekedési hálózat az egész város gerince és szervezője, az eltérő rendeltetésű, jól elhatárolható területeknek összekötője, de egyben szétválasztója is. A városszerkezet meghatározói - főútvonal-rendszer (várostengelye) - központ és alközpontok - Funkcionális területegységek

7 Funkcionális területegységek
lakóterületek, ipari területek, zöldterületek, közlekedési területek, közcélú építési területek, közmű terület, kertgazdasági és mezőgazdasági terület, különleges terület.

8 A városi tömegközlekedés I.
Alaprajzi szempontból 6 féle város-szerkezetet szoktak megkülönbözetni: A halmazszerű települések lehetnek: kusza-halmazszerűek, fürtös-halmazsszerűek sugaras-halmazszerűek A lineáris települések lehetnek: vonalmentiek szalagszerűek

9 A városi tömegközlekedés I.
Y-alakú települések A centrális települések lehetnek: kereszt-alakú, sugaras, gyűrűs,

10 A derékszögű hálós települések lehetnek:
A városi tömegközlekedés I. gyűrűs-sugaras, csillag alakú szerkezetűek. A derékszögű hálós települések lehetnek: derékszögű-négyszögű hálós szerkezetűek, Átlós derékszögű hálós szerkezetűek. Az összetett szerkezetű településeknél az eddig felsorolt formák bármilyen kombinációban szerepelhetnek.

11 A városi tömegközlekedés I.
A kötetlen szerkezetű települések rendszerint különleges természeti körülmények eredményeként alakultak ki.

12 A város excentrikusan fejlődik és a központ követi a fejlődési irányt
Városközpont közösségi tevékenységek és szolgáltatások jelenléte, ezek viszonylagos koncentráltsága, vonzó ereje, különösen ha jó a megközelítési lehetősége, egyéni és tömegforgalmi eszközök számára egyaránt jellemző problémái 6.1 ábra A város koncentrikusan fejlődik, és ezzel párhuzamosan fejlesztik központját is. 6.2 ábra A város excentrikusan fejlődik és a központ követi a fejlődési irányt

13 A városközpont fejlesztése
A városi tömegközlekedés I. 6.3 ábra A város nagyarányú excentrikus fejlődése miatt a központot új területre helyezik át A városközpont fejlesztése A városközpont vonzó ereje, a közösségi tevékenységek és szolgáltatások jelentős nappali népsűrűséget váltanak ki. Ez a hatás azonban csak akkor realizálható, ha a koncentráltsági fok és a megközelítési lehetőség egymással egyensúlyban vannak.

14 A közforgalmú közlekedés fogalma és általános jellemzői
100 % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 Lakosszám, ezer Egyéni közlekedési eszközök Tömegközlekedési eszközök 6.4 ábra A városnagyság növekedésével nő a tömegközlekedés részesedése. Az egyéni közlekedés nagy autósűrűség esetén is fordítva arányos a városnagysággal

15 A városközpont fejlesztési módszerei Rövid távú fejlesztés
A városi tömegközlekedés I. A városközpont fejlesztési módszerei Rövid távú fejlesztés Forgalomtechnika, forgalomcsillapítás, parkolás-gazdálkodás (Park and Go, Park and Ride) Közforgalmú közlekedés a magán- és teherautók átmenő forgalmát igyekeznek csökkenteni, ha lehet kizárni, a közforgalmú tömeg (esetleg taxi) közlekedés számára elsőbbséget biztosítanak,

16 A városi tömegközlekedés I.
a belvárosban rakodó teherkocsik közlekedését és tartózkodását (főleg időben) korlátozzák és igyekeznek külön szintre helyezni, csak a rövid parkolási igényű (igazgatási, bevásárlási, idegenforgalmi stb.) utazások számára biztosítják az autóval való behaladást, másoknál nem. Megvalósítható a parkolási idő korlátozásával (a munkaidő tartalmának tört részében való megállapításával) és e korlátozás szigorú ellenőrzésével, áthágásának megtorlásával, progresszív parkolási díj kiszabásával

17 Hosszú távú a közlekedés (elsősorban a közforgalmú közlekedés) nagymértékű fejlesztése a városközpont és funkcióinak decentralizálása

18 Kisebb város központjának forgalmi megközelítési modellje
A városi tömegközlekedés I. A tömegközlekedés előnyben részesítésére alapozott városközpont fejlesztési elv: Park and Go Park and Walk Park and Ride P 4.5 ábra Kisebb város központjának forgalmi megközelítési modellje

19 A városközpont övezetinek elhelyezkedése egymáshoz kapcsolódóan
A városi tömegközlekedés I. A városközpont (funkcióinak) decentralizálása A B C zöldterület iparterület lakóterület A igazgatási övezet B kereskedelmi övezet C kulturális övezet 6.6. ábra A városközpont övezetinek elhelyezkedése egymáshoz kapcsolódóan

20 A városközpont övezetinek elhelyezkedése szétosztottan
A városi tömegközlekedés I. A B zöldterület iparterület lakóterület A igazgatási övezet B kereskedelmi övezet C kulturális övezet C 6.7. ábra A városközpont övezetinek elhelyezkedése szétosztottan

21 A városi tömegközlekedés I.
6.8. ábra A város nagyarányú fejlődése következtében új, speciális városrészek épülnek saját alközponttal. Új városközpont alakul ki, a régi központ valamelyik terület alközpontjaként él tovább

22 Köszönöm a figyelmet!