A MANIERIZMUS EURÓPÁBAN

Az előadások a következő témára: "A MANIERIZMUS EURÓPÁBAN"— Előadás másolata:

1 A MANIERIZMUS EURÓPÁBAN
ESCORIAL, MADRID

2 A manierizmus fogalma, jellemzői
A manierizmus a barokk közvetlen előzménye. ig tartó stílustörténeti korszak Manierizmus jelentése = kézzel készített Spanyolországból indult A manierista műalkotások jellemzői: mesterkéltség játékosság Indulat aprólékosság Cellini: Perseus

3 Irodalom A manierista irodalmi alkotások jellemzői:
szokatlan és merész képek, meglepő ellentétek, szójátékok, szellemes körülírások, bonyolult mondatszerkezet, groteszk. ábrázolásmód

4 Jelentős alkotók Ludovico Ariosto (1474-1533) Szatírák, vígjátékok
Főműve: Örjöngő Lóránt lovagragény Torquato Tasso ( ) Főműve: Megszabadított Jeruzsálem Eposz Vallásos tárgyú, de szerelmi epizódok is Ariosto Tasso

5 Építészet Jellemzői: az épületek elszigeteltek a közvetlen környezettől a falakon telezsúfolt díszítmények az udvar keskeny utcaszerű a homlokzat egyenlőtlen

6 Manierista épületek Európában
Róma: Capitolium

7 Manierista épületek Európában
Firenze, Uffizi

8 Manierista épületek Európában
Párizs, Louvre

9 Manierista épületek Európában
Madrid, Escorial

10 FESTÉSZET Parmigianino: Hosszú nyakú Madonna ( ) Uffizi Firenze

11 Szobrászat Cellini: Perseus Firenze, Loggia dei Lanzi

12 Szobrászat Giambologna: Mercurius Firenze, Bargello

13 Szobrászat Giambologna: A szabin nők elrablása Firenze, Loggia dei
Lanzi

14 MŰVELŐDÉS A BAROKK KORI EURÓPÁBAN
TELC, CSEHORSZÁG

15 A BAROKK ESZMEI HÁTTERE
Az ellenreformáció – a katolikus megújulás – Cél: a reformáció miatt elvesztett hívek visszaszerzése, a katolikus hívek hitükben való megerősítése, az egyházi fegyelem megszilárdítása Megalakul a jezsuita rend – Loyolai Ignác; hatalmas műveltségű tagjai fontos állami és egyházi tisztségeket látnak el (Pl: Richelieu, Mazarin, Pázmány) Eszközök: sokszor túlzottak, néha erőszakosak – gyarmatokon hittérítés Loyola Ignác Richelieu Mazarin Pázmány Péter

16 A BAROKK, MINT STÍLUSTÖRTÉNETI KORSZAK
Barokk: barocco - olasz = jelentése: nyakatekert okoskodás – jellemzői: túldíszítettség, formai bravúrok. A reneszánsz és a felvilágosodás közötti időszak a kultúrtörténetben ( ) Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki A barokk késői ága a copf, és a rokokó stílus A barokkot követő korstílus a klasszicizmus

17 A RENESZÁNSZ ÉS A BAROKK JELLEMZŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Kiegyensúlyozott harmónia Egymás mellé rendelés, szimmetria Barokk Mozgalmasság Monumentalizmus Alá-fölé rendelés A barokk stílusjegyei a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései.

18 A barokk stílusjegyei Erő, lendület, dinamizmus ábrázolása
Nyugtalan vonalak, formák Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód Túldíszítettség Teatralitás Pátosz, ünnepélyesség Szenvedélyesség Hősiesség-kultusz Bizarr témák

19 Erő, lendület, dinamizmus
Rubens

20 Nyugtalan vonalak, formák
Rembrandt

21 Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet
Rubens

22 Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód
Caravaggio

23 Teatralitás Rembrandt

24 Pátosz, ünnepélyesség El Greco Rembrant

25 Hősiesség-kultusz Velazquez

26 Szenvedélyesség Bernini

27 Bizarr témák kedvelése
Velazquez

28 IRODALOM A barokk irodalma a katolikus megújulás jegyében született
Műfajok: Eposz: Milton: Az elveszett Paradicsom Dráma: Lope de Vega, Calderon Regény: lovagregény paródiák Pl: Cervantes: Don Quijote Költészet: patetikus érzelmek, fennkölt nyelvezet Cervantes Lope de Vega Milton

29 ÉPÍTÉSZET Jellemzői: Versailles Il Gesu, Róma Schönbrunn
Monumentalitás Mozgalmasság Túldíszítettség Bonyolult hajlított alakzatok (csigavonalak) Illúziókeltés (tükörtermek) Templomépítészet Kastélyépítészet Versailles Il Gesu, Róma Schönbrunn

30 ÉPÍTÉSZET A korszak legjelentősebb építésze: Bernini

31 BÚTORMŰVÉSZET

32 BÚTORMŰVÉSZET

33 FESTÉSZET Jellemzői: Festők: Témák: El Greco (1541-1614)
Gazdag, élénk színvilág Kidolgozottság Perspektíva játékok Fény- árnyék hatások Érzelmek eltúlzott patetikus kifejezése Témák: Bibliai jelenetek Mitológiai jelenetek Portrék Csendéletek Festők: El Greco ( ) Caravaggio ( ) Rubens ( ) Velazquez ( ) Rembrandt ( ) Murillo ( ) Vermeer ( )

34 El Greco (1541-1614) A lovag esküje Prado, Madrid
Szentháromság, Prado, Madrid

35 Palazzo Doria-Pamphili, Róma
Caravaggio ( ) Szent Péter keresztrefeszítése, Santa Maria del Popolo, Róma Bűnbánó Magdolna, Palazzo Doria-Pamphili, Róma

36 Santa Croce in Gerusalemme-templom,
Rubens ( ) Sámson és Delila National Gallery, London A kereszt felállítása Santa Croce in Gerusalemme-templom, oltárkép, Róma

37 Kunshistorisches Museum, Bécs
Velazquez ( ) Margit infánsnő Kunshistorisches Museum, Bécs Bacchus és a részegek Prado, Madrid

38 Rembrandt (1606-1669) Éjjeli őrjárat Rijksmuseum, Amsterdam
Nicolaes Tulp anatómia-előadása, Mauritshuis Múzeum, Hága

39 Murillo (1617-1682) Kagylós gyermekek Mária a gyermekkel Prado, Madrid
Zwinger, Drezda

40 Rijksmuseum, Amsterdam Frick Collection, New York
Vermeer ( ) Tejet öntő lány Rijksmuseum, Amsterdam Zenelecke Frick Collection, New York

41 SZOBRÁSZAT Jellemzői: Mozgalmasság Diszharmonikusság
Földöntúli érzelmek kifejezése Fény- árnyék hatások Bernini: Szent Péter trónusa Róma, Vatikán Bernini: Szent Teréz extázisa St Maria della Vittoria, Róma

42 ZENE A zenei barokk (1608-1750) Jellemzői:
A hangszereket középpontba állító zene Vonószenekar Hangszerek Lépcsőzetes dinamika, szekvencia Camerata Fiorentina Zeneszerzők Monteverdi Scarlatti Telemann Bach Monteverdi Scarlatti Bach

43 TÁNC Az európai tánckultúrát Franciaország és Anglia irányítja.
A királyi bálokon egyszerre csak egy pár táncolhat A francia táncra a legaprólékosabban kidolgozott szabályok és az intézményesített táncoktatás a jellemző

44 ROKOKÓ A 18. század elején Franciaországból indul Okok:
gazdasági fellendülés megnőtt a kényelemre, a luxusra való igény. a társasági élet kifinomulttá válik

45 Irodalom Kedvelt műfajok: vígjáték, vígeposz, bordal,
verses elbeszélés. Téma: a szerelem Jellegzetes motívum: virágzó kert, csillagos ég. illatok, naplemente, ízek; mindez életigenlést sugall.

46 Építészet A stílus Franciaországban és a Német-Római Birodalom területein terjedt el A rokokó elsősorban díszítőstílus, főképpen épületek, belső terek, bútorok díszítésére volt alkalmas. A lakóházak többnyire patkóalakban épülnek, különösen az épületek központi részét emelik ki. Gyakori díszítő motívumok a csigák és kagylók, növényi részek, főleg folyondárok és virágok, melyek aszimmetrikusan vannak elrendezve.

47 HÍRES ROKOKÓ ÉPÜLETEK Drezda, Zwinger

48 HÍRES ROKOKÓ ÉPÜLETEK Residenz színház München

49 FESTÉSZET Jellemzői az érzelmesség, a finom erotika,
az aprólékos kidolgozás. Műfajok zsánerkép, mitológiai tárgyú képek, apró portrék, úgynevezett miniatűrök

50 Jean Antoine Watteau (1684-1721)
A bohóc (1718) Louvre, Párizs

51 Jean Antoine Watteau (1684-1721)
A gitáros (1717) Metropolitan Museum of Arts New York

52 Victoria and Albert Museum, London
Francis Hayman ( ) Táncoló tejeslányok 1735, Victoria and Albert Museum, London

53 Fragonard: A lopott csók (1780) Ermitázs, Szentpétervár

54 Wallace Collection, London
Fragonard: A hinta (1767) Wallace Collection, London

55 Fragonard: A szerelmes levél (1770)
Metropolitan Museum of Art, New York

56 Tiepolo: Karnevál (1750) Párizs, Louvre

57 Étienne Maurice Falconet (1716 – 1791)
Szobrászat A rokokó szobrok kis méretűek anatómiailag pontosak, témaválasztásuk érzelmes Étienne Maurice Falconet (1716 – 1791)

58 Bútorművészet

59 Bútorművészet

60 Bútorművészet

61 Bútorművészet

62 Porcelánok

63 Porcelánok

64 Viselet

65 Hajviselet Rokokó parókák: óriási méret, különleges díszek: hajók,
gyöngyök, kitömött madarak, virágok, strucctollak.

66 COPF STILUS A név eredete
A copf stílus (vagy klasszicizáló későbarokk) művészeti stílus volt Közép-Európában a 18. század utolsó évtizedeiben. A rokokó stílussal együtt a barokk késői ága, átmenet a barokk és a klasszicizmus között. A név eredete A copf a német Zopf szóból ered Jelentése: elavult, nagyképű, unalmas

67 Irodalom A német irodalomban leginkább Gottschedet és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebb képviselőjének tekinteni. Ellenük lépett fel Lessing és Franciaországban Voltaire. Gottsched

68 Építészet A copf stílusú épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind homlokzati kialakításukban egyszerűségre törekednek. A stílus formakincse támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, rozetták, alkalmazása.