E-business szeptember

Az előadások a következő témára: "E-business szeptember"— Előadás másolata:

1 E-business 2011. szeptember
Image of the slide: www2.raritanval.edu/departments/busadmin/.../Ch07-IntrotoBusiness.ppt

2 Mai tanórákon... 1 2 3 4 Követelmények Üzlet és informatika (történet)
Az üzleti informatika jelene és jövője E-business alapismeretek 2 3 4

3 1. Követelmények 1 Image of the slide: www2.raritanval.edu/departments/busadmin/.../Ch07-IntrotoBusiness.ppt

4 Követelmények kollokvium (vizsga abszolválása) évfolyam dolgozat
szóbeli vizsga (kérdések alapján) online cikkek olvasása évfolyam dolgozat

5 Évfolyam dolgozat témakörök
e-business történetének fejezete példákon keresztül üzleti modellek/vállalkozások bemutatása (esettanulmány, saját kutatás, elméleti összehasonlítás) e-business eszközök szerepe az üzletvitelben (pl.: Facebook, kupon, honlap, mobileszközök... ) e-kereskedelem (e-beszerzés, JIT...) e-üzletkötés (digitális aláírás, e-adóbevallás, e-fizetés...) online marketing eszközök vagy esettanulmány adatbiztonság

6 2. Üzlet és informatika 2 Image of the slide: www2.raritanval.edu/departments/busadmin/.../Ch07-IntrotoBusiness.ppt

7 számítógéphálózat számítógépek és a hozzájuk kötődő eszközök meghatározott szabályok (protokoll) szerint együttműködő, összekapcsolt rendszere. (Magyar Nagylexikon 16.) a számítógépek önmagukban is teljes értékűek együttműködés az adatok és információk cseréje révén. - szabályok: az adat-, illetve információcserét adatátviteli eljárások (protokoll) rendszere vezérli az összekapcsolt rendszer lehetővé teszi a hardver-, valamint a szoftver-erőforrások megosztott használatát. A hálózat központi eleme(i) a szerver(ek). A számítógép hálózat angolul: computer network

8 Mi az internet? Hálózatok hálózata, hiszen sok tízezer lokális, és nagyvárosi hálózat gerinchálózatokkal összekapcsolt rendszere, a világ különböző pontjain lévő számítógépeit összekapcsoló, közöttük közvetlen kommunikációt létrehozó nyitott hálózat. Adatátviteli alapvető protokollja: TCP/IP, azaz a csomagkapcsolt hálózati kommunikáció a megbízható TCP/IP modell szerint zajlik. Ma sok 100 millió személyi számítógép csatlakozik. Helyesírása: Internet (intézmény), de internet (távközlési rendszer), internetcím, internetezik, internetkapcsolat, internetforgalom, internethasználat, internethasználó, internetszolgáltatás, internetszabvány... internet-hozzáférés

9 Hálózatok hálózata Főiskola - alhálózat Magyarország: gerinchálózat
szerver Gemini Kontinensek, országok: gerinchálózat

10 TCP/IP protokoll TCP (Transmission Control Protocol)
az adatátvitelt felügyelő protokoll, amely ellenőrzi, hogy az IP szerint elindított adatcsomagok megérkeztek-e a megadott címre. visszaigazolja valamennyi adatcsomag ha nem érkezett meg egy csomag a TCP jelzésére a küldő ismételten elküldi adatcsomagok eredeti sorrendbe való visszaállítása IP (Internet Protocol) a hálózati szintű kapcsolatot megvalósító protokoll. az adatcsomagküldés elindításának szabványa, voltaképpen az adatcsomagok célbajuttatásért felel önmagában nem megbízható, a csomag elveszhet, elakadhat, ezért szükséges a TCP ellenőrző protokoll is.

11 IP cím Az adatcsomag célbajuttatásához szükség van egy egyedi címre.
A TCP/IP modell az IP (Internet Protocol) címet használja. 4 darab 1 byte-os (32 bites) szám pontokkal elválasztva (0-255) pl.: Az első rész a host hálózatát, míg a második rész a hostot azonosítja pl.: egy host a hálózatban EKF hálózata

12 címek az interneten IP (Internet Protocol) DNS (Domain Naming System)
4 darab 1 byte-os szám (0-255) pontokkal elválasztva pl.: DNS (Domain Naming System) az IP címekhez hozzárendelt karaktercsoport, olyan hierarchikus rendszer, mely jobbról balra szűkülő tartományt azonosít (host.aldomain.domain). pl.: gemini.ektf.hu vagy cím általános alakja: pl.: URL (Universal Resource Locator) cím általános alakja: szolgáltatás://gépcím[/útvonal/fájlnév] pl.: http: Web oldalak hálózaton történő átvitelének szabványa

13 szolgáltatások internet ≠ World Wide Web
ember-ember kommunikáció alapú szolgáltatások közvetlen írásos kapcsolat két felhasználó között (talk) közvetlen írásos kapcsolat általában több felhasználó között, azaz csevegés (chat) eletronikus levelezés ( ) ember-gép szolgáltatások telnet - távoli gép elérése ssh – távoli gép elérése biztonságosan ftp - állománycsere böngészés – WWW (World Wide Web) A telnet és az ssh szolgáltatás böngésző programokkal nem vehető igénybe, használatukhoz egy külön program szükséges

14 internet történet 1960 1970 1980 1990 2000 1960-as években az USA-ban nagygépek összekötettetése telefonvonalon, azaz már meglévő komunikációs hálózaton keresztül A hidegháború miatt a vonalkapcsolt hálózatok nem voltak elég megbízhatóak a hadügy szemszögéből (telefonközpot) A hálózatokkal kapcsolatos problémák: Különböző hálózatok nem tudnak kapcsolatba lépni Alacsony (felhasználói) kommunikációs szint Nem egységes a felhasználói felület

15 internet történet 1960 1970 1980 1990 2000 1960-as évek: a hálózatokkal szemben megfogalmazott elvárások (telefon)központoktól mentes legyen, a továbbított üzenetek csomagokra tagolva haladjanak, a csomagok eltérő útvonalon juthassanak el a címzetthez, a hostok több csatornát használhassanak kommunikációhoz, ne a hálózat végezze el az adatok kódolását, kizárólag azok továbbítását oldja meg A hálózat legyen garanciamentes, azaz a hostok ne feltételezzék annak hibátlan működését, hanem ők maguk gondoskodjanak az ellenőrzésről

16 internet történet 1960 1970 1980 1990 2000 1969. ARPANET Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen december telefonkapcsolattal 4 gép adatkapcsolat 1971. ARPANET 15 nagyszámítógép (host) első elküldése 1972. ARPANET 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak @ jel ben első online chat

17 internet története 1960 1970 1980 1990 2000 1969. ARPANET Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen december telefonkapcsolattal 4 gép adatkapcsolat 1971. ARPANET 15 nagyszámítógép (host) első elküldése 1972. ARPANET 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak @ jel ben első online chat

18 internet történet 1960 1970 1980 1990 2000 1969. ARPANET Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen december telefonkapcsolattal 4 gép adatkapcsolat 1971. ARPANET 15 nagyszámítógép (host) első elküldése 1972. ARPANET 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak @ jel ben első online chat

19 internet történet 1960 1970 1980 1990 2000 1974. új, egységes protokoll TCP/IP a kommunikációs szabvány egységes címzési rendszer (IP cím) 1982. kapcsolat más hálózatokkal MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET 1983. január 1. az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra 1983. ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik, MILNET néven a katonai célú hálózat kivált

20 internet történet 1960 1970 1980 1990 2000 1974. új, egységes protokoll TCP/IP a kommunikációs szabvány egységes címzési rendszer (IP cím) kapcsolat más hálózatokkal MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET 1983. január 1. az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra 1983. ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik, MILNET néven a katonai célú hálózat kivált

21 internet történet 1960 1970 1980 1990 2000 1974. új, egységes protokoll TCP/IP a kommunikációs szabvány egységes címzési rendszer (IP cím) 1982. kapcsolat más hálózatokkal MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET 1983. január 1. az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra 1983. ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik, MILNET néven a katonai célú hálózat kivált

22 internet történet 1960 1970 1980 1990 2000 1980-as évek közepe: domain nevek kialakulása Domain Naming System (Területi elnevezési rendszer) Általános domainek: GOV: USA kormányhivatalai MIL: az USA fegyveres erői EDU: oktatási intézmények NET: hálózati szolgáltatók COM: üzleti célú gépek INT: nemzetközi szervezetek ORG: non-profit szervezetek Később országra vonatkozó domainek: HU – Magyarország DE – Németország UK – Egyesült Királyság FR – Franciaország ... Az évtized új domainjei: EU (2005. decembertől) ékezetes domainek EU domain: (Forrás: ww.bruxinfo.hu (2005. november 21.)

23 internet történet 1981. Az első IBM PC
1960 1970 1980 1990 2000 1981. Az első IBM PC 1989. a hálózat új neve: INTERNET az ARPANET támogatása megszűnik az USA gerinchálózatához csatlakoznak a nemzeti gerinchálózatok is. 1991. world wide web (www) feltaláló: Tim Berners-Lee Ajánlott olvasmány:

24 internet történet 1981. Az első IBM PC
1960 1970 1980 1990 2000 1981. Az első IBM PC 1989. a hálózat új neve: INTERNET az ARPANET támogatása megszűnik az USA gerinchálózatához csatlakoznak a nemzeti gerinchálózatok is. 1991. world wide web (www) feltaláló: Tim Berners-Lee Ajánlott olvasmány:

25 internet történet 1991. world wide web (www) 1981. Az első IBM PC
1960 1970 1980 1990 2000 1981. Az első IBM PC 1989. a hálózat új neve: INTERNET az ARPANET támogatása megszűnik az USA gerinchálózatához csatlakoznak a nemzeti gerinchálózatok is. 1991. world wide web (www) feltaláló: Tim Berners-Lee Ajánlott olvasmány:

26 e-üzlet történet 1994-1997: e-kereskedelem kialakulása, jelenléte:
1960 1970 1980 1990 2000 : e-kereskedelem kialakulása, jelenléte: vállalati weboldalak léte (vevőszolgálat, információ, cégarculat) szükséges, de miért? (nehezen értett üzleti siker)

27 e-üzlet történet 1994-1997: e-kereskedelem kialakulása, jelenléte:
1960 1970 1980 1990 2000 : e-kereskedelem kialakulása, jelenléte: vállalati weboldalak léte (vevőszolgálat, információ, cégarculat) szükséges, de miért? (nehezen értett üzleti siker) : tranzakciók kora folyamatos megrendelés adásvátel új, a hagyományos úton soha nem találkozó vevők és eladók között

28 e-üzlet történet 1994-97: e-kereskedelem kialakulása, jelenléte:
1960 1970 1980 1990 2000 : e-kereskedelem kialakulása, jelenléte: vállalati weboldalak léte (vevőszolgálat, információ, cégarculat) szükséges, de miért? (nehezen értett üzleti siker) : tranzakciók kora folyamatos megrendelés adásvátel új, a hagyományos úton soha nem találkozó vevők és eladók között 2000-: e-business az internet haszonnövelő hatása áll a középpontban haszon: a bruttó árrés növelése (bruttó bevétel helyett) FONTOS maradt: üzleti tapasztalat, terjesztés, árrés

29 e-üzlet történet 1994-97: e-kereskedelem kialakulása, jelenléte:
1960 1970 1980 1990 2000 : e-kereskedelem kialakulása, jelenléte: vállalati weboldalak léte (vevőszolgálat, információ, cégarculat) szükséges, de miért? (nehezen értett üzleti siker) : tranzakciók kora folyamatos megrendelés adásvátel új, a hagyományos úton soha nem találkozó vevők és eladók között 2000-: e-business az internet haszonnövelő hatása áll a középpontban haszon: a bruttó árrés növelése (bruttó bevétel helyett) FONTOS maradt: üzleti tapasztalat, terjesztés, árrés : a „DOT.COM buborék kipukkadt” támadások a kiemelkedő honlapok ellen, vevői aggodalmak a online üzletekbe nagy tőkeinvesztálás, jó ötletei üzleti terv nélkül néhány online vállalat nagy vesztesége > részvényeleadások

30 e-technológia 5. Partnerhálózatok 4. Elektronikus piactér
B B C S Business – vállalati szereplő, termelő 4. Elektronikus piactér C Customer – (vég)fogyasztó szereplő S Supplier – beszállító 3. Elektronikus tranzakció 2. Elektronikus együttműködés Piaci hatékonyság 1. Elektronikus jelenlét 0. Bilaterális EDI kapcsolatok, Extranet „Integritás” „Interaktivitás” „Marketing” Idő 1996 1997 1998 1999 2000

31 Fogalmak E-csatorna: minden kommunikáció, munka és együttműködés elektronizált médiuma EDI: A tőkeerős nagyvállalatok saját, illetve bérelt, interneten kívüli hálózatokon az EDI (Electronic Data Interchange) szabvány alkalmazásával kétoldalú kommunikációs és standardizált tranzakciókból álló információs kapcsolatot tartottak fenn. Virtuális jelenlét a kibertérben: elektronikus jelenlét, weboldal, marketingcélokat szolgál elsődlegesen

32 Fogalmak Elektronikus együttműködés: a vállalat partnereivel történő és vállalaton belüli együttműködése egyaránt idetartozik Elektronikus tranzakció: az on-line felkínált termékekkel való kereskedés Elektronikus piactér: nagyfokú integráció és automatizáltság a tranzakciók támogatására, partnerek informálása, a kibertérben aktív vevő és eladó találkozási helye Elektronikus partnerhálózatok: több elektronikus tranzakciós platform, piactér együttműködésével jön létre, nem annyira tervezetten, inkább spontán

33 3. Az üzleti informatika jelene és jövője

34 üzleti informatika üzleti partneri viszonyok (B2B, B2C, B2C) az értékelőállító folyamatban IKT kereslet a termék- és szolgáltatás piacon IKT: informatika, médiatechnológia, távközlés, tartalomkezelés a tartalomszolgáltatási üzletág piaci szerkezet és tőkeáramlási folyamatok Dömölki, 25. oldal

35 üzleti informatika e-kereskedelem elektronikus üzletvitel
vevőkapcsolat e-paictér, e-aukció online fizetés beszállítói rendszerek elektronikus üzletvitel termelés, logisztika, alvállakozói rendszerek, vezetéstámogató informatika, informatikai outsourcing (clouding)

36 üzlet - rugalmas üzleti terv
Üzleti informatika üzleti informatika e-business üzlet - rugalmas üzleti terv

37 Várható katonai konfliktusok nélküli fejlődés
hazai cégek a helyi (és nemzeti) piac megtartásáért küzdenek a saját iparágukban távmunka, távügyintézés, távvásárlás aránya nő az informatikai és a papíralapú ügykezelés eltolódik az informatikai irányba B2B piacok új területei jelennek meg minőségi szolgáltatás hatékony szervezés infromációkezelő etchnológiára építítenek Dömölki, 25. oldal

38 Várható egyes iparágakban, üzleti szegmensekben radikális üzleti modellváltásra van szükség a túléléshez is pl.: tartalomszolgáltatók (újságkiadás, zeneipar...) a magyar IKT cégeknek meg kell küzdeniük az ázsiai informatikai termékek tömegével hazai IKT-cégek mozgástere erősödik a felhasználóközeli, a nyelvfüggő, a tartalomkezelő és a folyamatszervező szolgáltatások terén Dömölki, 25. oldal

39 a jövő rendszerei vállalat irányítási rendszerek kognitív rendszerek
vállalatirányítási rendszerek (ERP) ügyfélkapcsolati szállítókezelési üzleti intelligencia kognitív rendszerek nyeltechnológia (fordító, értelemező), beszéd- és szövegfelismerés, tudásmendzsment eszközök, robotika, jentésalapú technológiák webalkalmazások RIA - Rich Internet application) Dömölki, 69. oldal

40 ERP 3. Az üzleti informatika jelene és jövője

41 Az ERP fogalma Enterprise Resource Planning
szó szerint: Vállalati Erőforrás Tervezés ismertebb: integrált vállalatirányítási rendszer (IVIR) nem szoftver, bár sokan azt értik alatta beveztése a vállalat összes dolgozóját érinti, több éves projektmunka Wallace - Kremzar, 16. oldal

42 Használják? Hazánkban az árbevétel szerinti első 200 vállalatnak van integrált vállalatirányítási rendszere Ritka az önerős fejlesztés, mert 40-nél több különböző ERP rendszer van hazánkban kkv szektor számára is készülnek Rendszerintegrátorok segíthetik a bevezetést Michelberger Pál: Vállalati információs rendszerek (VIR) jövője URL:

43 Az ERP tevékenységei stratégiai tervezés vállalati tervezés
előrejelzés és keresletirányítás kapacitástervezés VOLUMEN értékesítés- és működésszervezés (tervek) MIX - irányadó ütemezés kereslet kínálat Wallace - Kremzar, 22. oldal Részletes tervezési és kivitelezési folyamatok (anyagigény-tervezés, gyártási-, beszállítói ütemezés) kivitelezés

44 ERP-vel megvalósulhat...
a kereslet-kínálat egyensúlya a kereslet és a szállítás egyensúlya a vevők és szállítók teljes ellátási lánca a döntéshozatali folyamatok elősegítése a funkciók (adatmodulok) integrációja értékesítés, marketing, gyártás, üzemeltetetés, logisztika, beszerzés, finanszírozás, új termék fejlesztése Wallace - Kremzar, oldal, és Bodnár, 43. oldal

45 Az ERP lehetővé teszi, hogy...
a dolgozók magasabb színvonalon és hatékonyabban végezhessék munkájukat az ügyfeleik kiszolgálása során, mindezt alacsonyabb költségek és kisebb árukészlet mellett, megteremtve a lehetőséget a hatékony elektronikus kereskedelem folytatására is. Wallace - Kremzar, 17. oldal

46 Mi az ERP röviden? profit növelés adattárházak
gazdasági szemszögből: informatikai szemszögből: profit növelés adattárházak a kínálat adta informatikai szolgáltatásokkal az összes vállalati erőforrás lehető leghatékonyabb kihasználása adatbázisok Bodnár, 44. oldal

47 Adattárház olyan információtár, amely különböző adatforrásokat
egységes séma szerint integrál, és rendszerint fizikailag nem osztott környezetben valósul meg. A tárolt adatok történeti információkat is mutatnak (pl. az elmúlt 10 év távlatából) és tipikusan aggregátumok. Han-Kamber, 34. oldal

48 Az ERP funkciói

49 Mi az ES? Enterprise System / Software
szó szerint: vállalati rendszer / alkalmazás ismertebb: vállalatirányítási rendszer / program (VIR) számítógépes programgyűjtemény, amely a vállalat információszükségletének legtöbb feladatát kielégíti. Wallace - Kremzar, 15. oldal

50 rendelések kezelése és a gyártás tervezése
ES és ERP ES pénz, számlák, dolgozók, fogyasztók nyilvántartása és a szükséges adatok tárolása rendelések kezelése és a gyártás tervezése Walace-Kremzar, 16. oldal alapján stratégia tervezés kapcsolatok ERP

51 ES és ERP ES ERP - számvitel (főkönyvi + számlák)
- pénztár (készpénz menedzsment) - humánerőforrás adatfeldolgozás (HR) - fogyasztói kapcsolat menedzsment (CRM) - adatok tárolása: integrált adatbank működés - működéstervezés - anyagigény tervezés - kapacitási igény tervezés - elosztási igény tervezés - rendelésnyilvántartás és visszaigazolás Walace-Kremzar, 16. oldal - értékesítés előrejelzés - stratégiai tervezés - kereslet-kínálat összehangolása - teljesítés nyomonkövetése - vevők-szállítók összehangolása (teljes szállítási lánc) ERP

52 integrált vállalatirányítási rendszer (IVIR)
integrált vállalatirányítási információs rendszer (IVIR) típusmodellje: IVIR integrált vállalatirányítási rendszer (IVIR) ? ? ERP ES integrált vállalatirányítási rendszer vállalatirányítási rendszer ? ERP ES

53 ES+ERP bevezetése készletgazdálkodás beruházás (beszerzés) értékesítés
fogyasztók kereskedők koordinációja számítógép-hálózat fogyasztói kapcsolat menedzsment könyvelés bérügy (bérlista)

54 ES + ERP ES input erőforrás átalakít output ERP profit
Bodnár, 45. oldal ERP profit

55 Pénzügyi számvitel informatika Menedzsment- informatika
IVIR-ES modell Pénzügyi számvitel informatika Menedzsment- informatika Üzleti informatika Marketing ügyvitel Pénzügyi számvitel Menedzsment ügyvitel Tárgyi e. gazd. ügyvitel (AM) Anyaggazd-i ügyvitel (MM) Munkagazd-i ügyvitel (HR) Fejlesztés ügyvitel (DW) Munka- és környezetvédelem ügyvitel (PM) Termelés ügyvitel (PP) Minőségszabályozási ügyvitel (QM) Bodnár, 19. oldal Értékesítési ügyvitel (SD)

56 Rövidítések feloldása
DW: Development Ware HR: Human Resources MM: Materials Management AM: Asset Management QM: Quality Management PP: Production Planning PM: Plant Maintenance SD: Sales and Distribution

57 ES szoftverek ORACLE Microsoft SAP E-Business Siute
a világon 6000, Mo-on 50 szervezet alaprendszere 1998-tól internet alapú Microsoft MS Navision: kis- és középvállalatok számára (kkv) MS Axapta: közép és nagy vállalatok számára SAP SAP R/3 1992. Unix, kliens-szerver architektúra moduláris felépítésű, modulonként külön adatbázis Bodnár, 27. oldal

58 Elterjedtség 2007. Ország 1. hely 2. hely 3. hely Ausztria SAP
Navision Brain/Oracle Csehország Oracle Lengyelország Baan Magyarország Forrás: Gábor 88. oldal

59 ERP II. ERP rendszerek új generációja
vállalaton belüli és a kapcsolódó külső folyamatok integrálása Forrás: Gábor 85. oldal

60 3. Az üzleti informatika jelene és jövője
Üzleti intelligencia

61 a jövő rendszerei vállalat irányítási rendszerek kognitív rendszerek
vállalatirányítási rendszerek (ERP) ügyfélkapcsolati szállítókezelési üzleti intelligencia kognitív rendszerek nyeltechnológia (fordító, értelemező), beszéd- és szövegfelismerés, tudásmendzsment eszközök, robotika, jentésalapú technológiák webalkalmazások RIA - Rich Internet application) Dömölki, 69. oldal

62 BI Az üzleti intelligencia (BI) olyan technológiák és alkalmazások összessége (alkalmazási rendszerek), melyek adatok gyűjtésével, hozzáférhetőségével és elemzésével foglalkoznak egy vállalatban, hogy vezetői jobb üzleti döntéseket hozhassanak. (BI ‑ business intelligence) Krauth Péter: Üzleti intelligencia In: Dömölki, 2008.

63 Alkalmazási rendszerek
operatív folyamatokat támogató rendszerek [Adatelőállítás] a cég szervezeti hierarchiájának alsó és középső szintjén dolgozók napi tevékenységeihez kapcsolódó tevékenységek stratégiai döntéseket támogató rendszerek [Adatok rendszerezése, elemzése, hasznosítása] a vállalati stratégiai döntések a felső vezetőkre, esetenként a középvezetők felső szintjére hárulnak, ezen döntések hatása befolyásolja és meghatározza a cég jövőjét, gazdasági pozícióját, eredményeit, ezekhez a tevékenységekhez másfajta támogató rendszerek szükségesek, melyeket összefoglaló néven BI-nak nevezünk.

64 Rendszerek neve operatív folyamatokat támogató rendszerek
ERP– Enterprise Resource Planning (vállalati eerőforrás tervezés) SCM – Supply Chain Management (ellátásilánc-menedzsment) CRM – Customer Relationship Management (Ügyfélkapcsolat menedzsment ) SFA – Sales Force Automation (értékesítési menedzsment ) HRM – Human Resource Management (humánerőforrás menedzsment ) stratégiai döntéseket támogató rendszerek (BI) vállalati információs rendszerek (pl. EIS) döntéstámogató rendszerek (DSS) vezetői információs rendszerek (MIS) adatbányászat (data mining) szövegbányászat (text mining) adatmegjelenítés geográfiai információs rendszerek stb.

65 A BI helye EAI - Enterprise Application Integration alkalmazások integrációja vállalaton belül

66 3. Az üzleti informatika jelene és jövője
Adatbányászat „Azt mondják, hogy a webinformáció 99%-a a webhasználók 99%-a számára haszontalan.″ Han-Kamber 434. oldal

67 Adatbányászat 1990 után intelligens műveletsor
cél: adatminták kiemelése tudásfeltárás alapja: jelentős adatmennyiség

68 Az adatbányászat... olyan folyamat, amelynek során intelligens műveleteket, műveletsort hajtunk végre az adatminták kiemelése érdekében, vagyis az érdeklődésre számot tartó tudás nagy mennyiségű adatból történő feltárása a folyamat bemeneti adatai tárolhatók adatbázisokban, adattárházakban vagy más információtárakban az adatok felfoghatatlan halmazának adatbányászat nélküli feldolgozása információban szegény, költséges, időigényes, előítéletekre épített, félrevezethető tudást eredményezhet az 1990-es években vált jelentőssé

69 Technológiai fejlődés
Adatgyűjtés és adatbázis létrehozása as és a megelőző évek Adatbázis-kezelő rendszerek es, korai 1980-as évek Fejlett adatbázisrendszerek as évek közepétől napjainkig Web alapú adatbázisrendszerek as évektől napjainkig Adattárházak és adatbányászat 1980-as évek végétől napjainkig Integrált információs rendszerek új generációja 2000-es évektől napjainkig Az ábra alapja: Han-Kamber 1.1 ábra (24. old)

70 Az adatbányászat, mint tudomány
multidiszciplináris tudomány az alábbi területekre támaszkodik: adatbázis-technológia, információ-visszakeresés mesterséges intelligencia, neurális hálók számítógépes tanulás statisztika alakfelismerés tudás alapú rendszerek, tudásmegerősítés nagy teljesítményű számítások vizuális adatmegjelenítés támogatja az üzleti stratégiát, tudományos kutatásokat...

71 Irányzatok az adatbányászatban
orvostudományi és DNS-adatok adatbányászat pénzügyekben hiteltörlesztési hajlandóság előrejelzése és hitelbírálati irányelvek elemzése fogyasztók célzott marketing szempontú osztályozása és klaszterezése pénzügyi bűncselekmények felderítése reklámhadjáratok hatékonyságvizsgálata vevőmegtartás: lojalitás-vizsgálat adatbányászat a távközlésben

72 Az adatbányászat a gazdaságban
fogyasztók célzott marketing szempontú osztályozása és klaszterezése reklámhadjáratok hatékonyságvizsgálata vevőmegtartás: lojalitás-vizsgálat hiteltörlesztési hajlandóság előrejelzése és hitelbírálati irányelvek elemzése pénzügyi bűncselekmények felderítése ...

73 Szövegbányászat strukturálatlan vagy kis mértékben strukturált szöveges állományokból történő ismeret kinyerés tudománya. Olyan különböző dokumentum forrásokból származó szöveges ismeretek és információk gépi intelligenciával történő kigyűjtése és reprezetnációja, amely a feldolgozás előtt rejtve és feltáratlanul maradt az elemző előtt.

74 Szövegbányászat példa
Egy gépjárműforgalmazó a fórumokból szeretné megtudni, hogy mi a véleményük a fogyasztóknak a hazai forgalomban kapható gépjárművekről: Miről beszélnek a legtöbbet? Melyiket dícsérik? Melyiket szeretik a családok?

75 Tudásmenedzsment 3. Az üzleti informatika jelene és jövője
Image of the slide: www2.raritanval.edu/departments/busadmin/.../Ch07-IntrotoBusiness.ppt

76 a jövő rendszerei vállalat irányítási rendszerek kognitív rendszerek
vállalatirányítási rendszerek (ERP) ügyfélkapcsolati szállítókezelési üzleti intelligencia kognitív rendszerek nyeltechnológia (fordító, értelemező), beszéd- és szövegfelismerés, tudásmendzsment eszközök, robotika, jentésalapú technológiák webalkalmazások RIA - Rich Internet application) Dömölki, 69. oldal

77 Tudásmenedzsment tudásalapú szervezet elvárása (alkalmazottaktól) a tudás összegyűjtése, a tudás forrásának elérése, értelmezése ismeretgyűjtő és -kodifikáló eszközök szabályok alapján értelmezni az információt webes együttműködési eszközök közös felületen munkavégzés utazás nélkül ismeretmegosztó és -kiaknázó eszközök a valós időben történő ERP kapcsolat a lényeg tartalom-előállító és ismeretábrázoló eszközök Dömölki,

78 4. E-business alapismeretek
Image of the slide: www2.raritanval.edu/departments/busadmin/.../Ch07-IntrotoBusiness.ppt

79 Mi változik? valóságos vagy virtuális üzlet vagy mindkettő,
más értékesítési csatornák, a kattintás-rendelés infrastruktúra kialakítása, az ellátási lánc digitalizálása, társulni a versenytársakkal az (e-)költségek csökkentése érdekében, DE a vásárlónak ugyanaz az élmény megmaradjon! Kalakota-Robinson, 2002, 13. oldal

80 Van e-business? NINCS! A kizárólag hagyományos üzleti modell (marketing, vevőkkel történő kapcsolattartás) háttérbe szorult, többnyire integrált (valódi és online) modellek példák (a szolgáltató szektorból): 1. cipész szakma: 2. újság: napilap: hetilap: 3. múzeum: 4. iskola (Domoszló, Heves megye): 5. kormányzat: ... (a gyűjtés ideje: szeptember 6.) Bányai-Novák, 2011, oldal alapján

81 Adatok

82 Adatok elterjedt üzleti modellek

83 Adatok

84 Adatok

85 Az e-business értelmezése
4. E-business alapismeretek Az e-business értelmezése

86 Mi az e-business [1]? Elektronikus üzlet (e-business) - az interneten keresztül megvalósított üzletmenet e-testreszabás vagy virtualis kirakatok a honlapokon online business-to-business (B2B) tranzakciók elektronikus adatcsere (Electronic Data Interchange - EDI) B2B adatcsere közös vállalati szoftveren keresztül , gyors üzenetváltás, webes kommunikációs eszközök, médiaként használják a leendő és létező vevők felkutatására webes találkozás és használat, termék és egyéb információ elérése

87 Mi az e-business [2]? e-vállalat (e-business), elektronikus vállalat (electronic business) a fogalom az IBM nevéhez kötődik tevékenységét az információtechnológiai lehetőségek széles körű alkalmazásával végzi internetes és digitális technikák felhasználása a vállalati működés érintettjevel fennálló fennáló kapcsolatai megszervezésére és koordinálására minden működési területen cél: a hatékonyabb fogyasztói igény-kielégítésen keresztül a vállalati nyereség, illetve a vállalati érték maximalizálása vevői és szállítói kapcsolatok megszervezésén túl a vállalati működés minden területének, sőt a vállalat egészének újfajta módon való megszervezését jelenti kiemelt része az e-kereskedelem (e-commercial) Chikán-Wimmer, 2003, oldal

88 Mi az e-business [3]? számítógéphálózatokon (internet, extranet, intranet) keresztül bonyolított gazdasági tevékenységek összessége, ide értve a marketinget, az ügyfél-menedzsmentet (CRM), valamint a beszerzéseket (procurement). Chikán-Wimmer, 2003, oldal internet/, intranet, extranet: Gábor, 60. oldal

89 Mi az e-business [4]? általánosabb értelmezésben nem csupán az elektronikus vállalatot jelenti, hanem az IT által átformált üzleti életet (üzleti informatika) Chikán-Wimmer, 2003, oldal

90 Egyszerűen... az elektronikus hálózatokon (internet, extranet, intranet) keresztül bonyolított, az üzletmenet minden elemére az IKT korszerű technológiáit stratégiai szinten alkalmazó, gazdasági tevékenységek összessége. Forrás: Elekes Attila, Budapesti Corvinus Egyetem URL: bce.asl.hu/e-business/download/2_eloadas.ppt

91 Üzleti átalakulás Az átalakulás 3 szakasza:
1. e-tudatos vállalat: kezdeti lépések, e-szolgáltatási szigetek (pl. honlap) 2. e-képes vállalat: e-beépülés, intranet használata, integrált inf. rendszerek 3. e-vállalat: IKT a teljes vállalati tevékenységre, innováció, a vállalati stratégia része az e- kereskedelem lehetőségeinek kiaknázása, szerevzeti rugalmasság, tudásmenedzsment szerepe nő Chikán-Wimmer, 2003, oldal

92 IKT 1. alrendszer: belső üzleti hálózat - közös munka (pl. intranet)
2. alrendszer: értékesítési alrendszer a fogyasztói kapcsolattartáshoz (CRM) 3. alrendszer: beszállítói rendszerek (SCM) a 3 alrendszer összekapcsolható (IVIR) Chikán-Wimmer, 2003, oldal

93 e-üzlet jellemzők e-üzleti szerkezet=intergrált alakalmazásrendszerek
a sikerhez kulcsfontosságú az e-üzleti infrastruktúra ügyes kialakítása és megalkuvást nem ismerő megvalósítása – ez alapkövetelmény a szerkezeti változásokkal létrejönnek kevésbé kézzelfogható vagyontárgyak: márkák létrehozása, ügyfélkapcsolat, beszállítók integrálása és az információs tőke rugalmas felhasználása (folyamat, termék helyett)

94 Virtuális tér

95 10 szabály I. 1. a technológia hajtóerő az üzleti stratégia kialakításánál 2. információ kezelése fontosabb és költséghatékonyabb szolgáltatás, mint a valódi termékek gyártása 3. az elavult üzleti terv kudarcot jelenthet. 4. az ügyfelek meghallgathatók, így lesz a legolcsóbb, legjobb, legismertebb 5. fedje le az IKT a teljes üzletmenetet Klakota-Robinson, 2002, 24. oldal alapján

96 10 szabály II. 6. üzleti terv: átkonfigurálható e-üzleti modell
7. rugalmas munkamegosztási kapcsolat más cégekkel (új üzleti terv) 8. nem minden a „mutatós külső kép” 9. e-üzleti struktúra kialakítása után fontos a következetes megvalósítás 10. erős, elkötelezett és képzett vezető személy nélkül nem lehet Klakota-Robinson, 2002, 24. oldal alapján

97 E-commerce e-kereskedelem (e-commerce)
elektronikus technológia felhasználásával történő adásvétel vagy üzleti célú információcsere technológiák: internet (www), m-kereskedelem formái: B2B, B2C, C2C, G2B (vagy B2A) Chikán-Wimmer, 2003, oldal

98 E-commerce e-kereskedelem
az e-business-nél szűkebb fogalom, nem csupán a kereskedelmi tevékenységre utal, hanem a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatásokat, az üzleti partnerekkel való együttműködést és a szervezeten belüli elektronikus tranzakciókat is magában foglalja.

99 egyszerűen... elektronikus kereskedelem, azaz leggyakrabban az interneten keresztül megvalósuló áru- és szolgáltatás beszerzés és értékesítés. a számítógép hálózatok (elsősorban az internet) alkalmazása elosztásra és értékesítésre. Az e-kereskedelem a termelő/szolgáltató vállalat és a fogyasztó közötti, illetve a beszállító közötti kapcsolatra koncentrál és az áruk, szolgáltatások, információk kereskedelmét segítik elő.

100 Képesség és haszon Globális hatókör. Az árucikkek és a szolgáltatások világszerte eladhatók Testreszabás. Testreszabott termékeket kínálhatnak, csökkenő raktározás mellett. Interaktivitás. A vevők és a szállítók online tárgyalhatnak a termékekről, árakról, cégről... Valós idejű, integrált marketingkommunikáció. Az online kiskereskedők időben és térben kiterjedve adhat el termékeket a vevők kívánsága szerint, és személyesen kommunikálhat az egyéni vevőkkel. Megtakarítás. Az e-business költséghatékonyabb lehet a megfelelő üzemeltetés mellett.

101 Cél e-kereskedelem segítségével a cégek meghallgathatják az ügyfeleket, és ők lesznek „a legolcsóbbak”, „a legismertebbek” vagy „a legjobbak”.

102 internet képességek Az egyediséget teremtő internet képességek:
piac kiterjesztése, dinamikus árazás, „kibővített-” termék szolgáltatások, tartalom, testreszabott tömegtermelés (mass customization), vevő felhatalmazás (empowerments), foglyul ejtés (lock-in), ellátási lánc megváltozása, aggregálás és közvetítés, innováció, vállalati működésjavítása.

103 Virtuális termék A virtuális termék összefoglalja mindazokat a digitális információkat, amelyek az interneten (hálózatban) a termékkel együtt, gyakrabban azt megelőzően jutnak el a fogyasztóhoz, vagy a potenciális fogyasztókhoz. Az értéklánc menedzsment célja az áruk és információk folyamatos áramlásának biztosítása a vevő számára a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb költséggel és a lehető legmagasabb szolgáltatási szinten. (Kápolnai, A. – Nemeslaki, A. – Pataki, R. 2002)

104 virtuális termék Összetevők: digitális leírás, műszaki jellemzők,
felhasználónak szánt üzenetek (a felhasználó számára megkülönböztetett fontossággal bíró jellemzők - „elvárt termék” ígérete) marketing információk (termékkialakítás, design, reklám-jelleg), digitális szolgáltatások (installáció, up-grade, termék utógondozás, fejlesztési hírek, vevő-„behálózás”, kedvezmények stb.) , testreszabást segítő internet funkciók (egyedi jelleget kölcsönző lehetőségek, kiszerelés, sajátos összetétel stb.).

105 Előnyök és hatások 1. csökken az összes beszerzési költség
non-stop 24 órás beszerzést, gyakran automatizált módon. A disztribúciós csatorna mentén kialakuló információáramlás csatorna menti tudástranszfert (információ???) hoz létre. A tudástranszfer olyan információkból áll, amelyek meghatározzák a csatorna működését, cselekvést, vagyis logisztikai funkciókat aktivizálnak. A tudástranszfer legfontosabb információ típusai a következők: elektronikus megrendelés információi, elektronikus igényfelmérés, elektronikusan aggregált kereslet, azonnali visszacsatolási információ.

106 Előnyök és hatások 2. A disztribúciós csatorna átalakulásának szembetűnő jelensége a csatorna integráció folyamata. Az új típusú csatorna integráció során a tulajdonosi integrációt egyre inkább felváltja az információs integráció. Anélkül, hogy a tulajdonosi viszonyok változnának az egyes csatorna tagok megosztják egymás között irányítási rendszereiket. (disztribúció: áruelosztás, azaz a egy termék elérhetőségének biztosítása a fogyasztó számára a kereskedelmi csatornák biztosításával)

107 Hivatkozott irodalom Chikán Attila-Wimmer Ágnes (szerk.) (2003). Üzleti fogalomtár. Alinea, Bp. Kalkota, Ravi-Robinson, Marcia M. (2002). Az e-üzlet. Útmutató a sikerhez. Typotex, Bp. Bányai Edit-Novák Péter (szerk.) (2011). Online üzlet és marketing. Akadémiai, Bp. Dömölki Bálint-Kósa Zuszanna-Kömlődi Ferenc-Krauth Péter-Rátai Balázs (2008). Égen-földön informatika. Az információs társadalom technikai távlatai. Typotex, Bp. Gábor András és munkatársai (2007). Üzleti informatika. Aula, Bp. Kalakota-Robinson, 2002, 13. oldal