Vízbiztonsági tervezés

Az előadások a következő témára: "Vízbiztonsági tervezés"— Előadás másolata:

1 Vízbiztonsági tervezés
Water Safety Plan (WSP) Mi a vízbiztonság és milyen eszközökkel tervezhető? A víz, mint élelmiszer minőségének garantálása a termelés helyétől a fogyasztói pontig! A hatások feltérképezése, elhárítási módszerek, intézkedés, beavatkozás 33

2 Vízbiztonsági tervezés c. tárgy tervezett témakörei
Vízbiztonsági tervezésről általában (2 óra – Bódi Gábor) Vízbiztonsági terv szabványosítása ISO es szabvánnyal a DRV Zrt.-nél (2 óra – Szebényiné Vincze Borbála DRV Zrt.) Vízbiztonsági tervezés gazdasági hatásai (2 óra – Dr. Papp Marika MAVÍZ) Szennyeződések a hálózatban, mikrobiológiai veszélyek (2 óra – Dr. Licskó István egyetemi docens) ISO szabvány bevezetésének tapasztalatai és nehézségei Nyirségvíz Zrt.-nél (2 óra – Galambos Sándor Nyírségvíz Zrt.) Vízellátó rendszer feltérképezése, Vízbiztonsági tervezés informatikai támogatása (2 óra –Bódi Gábor) Veszélyek azonosítása, veszélyelemzés, felügyeleti/monitoring rendszer, helyesbítő és megelőző tevékenységek, vész(havária)helyzetek szabályozása, rendszer verifikálás és validálás a gyakorlatban (2 óra – Szebényiné Vincze Borbála DRV Zrt.) Ivóvíz biztonsággal összefüggő jogszabályok áttekintése. Jogszabályok által előírt mintavételi minim. Mintavételek a hálózaton, mintavétel gyakorisága, mintavétel végrehajtása. (2 óra – Dr. Borsányi Mátyás – Dőrr Zsuzsanna) Vízbiztonsági terv engedélyezése. Az engedélyezési eljárás során vizsgált fontos szempontok. (2 óra – Dr. Borsányi Mátyás – Dőrr Zsuzsanna) 33

3 Vízbiztonság Szennyeződések (VB, hálózat) Mikrobiológiai veszélyek
Tiszta, egészséges víz biztosítása termelés ponttól a megcsapolási pontig. Szennyeződések (VB, hálózat) Mikrobiológiai veszélyek Vízbiztonsági kérdések Veszélyek és kockázat azonosítása Minőségbiztosítási rendszerek Vízbiztonsági tervezés Vízbiztonság gazdasági kérdései 33

4 Szennyeződések azonosítása
Vízbázis szennyeződése Vízbázis védelmi terv (védőterületek meghatározása (belső – 20 nap, külső – 180 nap, hidrogeológiai védőterületek – A, B, C – 5, 50, teljes elérés), szennyező források azonosítása Beavatkozások (jogszabály, terv egyeztetés stb.) Szennyeződési pontok a hálózatban Termelési rendszer (kutak, kútgyűjtő hálózat (alacsony nyomás) tisztavíz medence) Tisztítási rendszer (szűrők, vegyszeradagolók, hálózati szivattyúk) – Nyersvíz és technológia Vízhálózat (tározók, gerincvezeték, szerelvények, bekötő vezeték, belső hálózat, megcsapolási pont) Szennyeződés típusainak azonosítása Elsődleges szennyeződés Másodlagos szennyeződés 33

5 Mikrobiológiai veszélyek
Szállított víz minőségének romlása csővezeték korróziója (vas, acél vezeték) mikrobiológiai aktivitás Leülepedések Vízminőségromlás csökkentése korróziós problémák megelőzése megfelelő vízkezeléssel szállításra kerülő víz pH értéke szén-dioxid és kalcium ion koncentrációja megfelelő mértékű szabályozása korrózió és vízkőképződés megszüntethető, illetve minimálisra csökkenthető 33

6 Mikrobiológiai aktivitás
Szállításra kerülő víz „csak” közelíti az ivóvíz minőségét partiszűrésű vizek jelentős egyedszámban tartalmaznak mikroorganizmusokat patogének egyedszámának szabályozása fertőtlenítőszerrel (klór) vas- mangán a hálózatban oldott állapotú vas- és mangán oxidáció során képződő vas(III)- és mangán(IV)-oxi- hidroxidok polimerizálódása un. váz-anyagokat hoz létre kötődhetnek a csővezetékek falára váz-anyagok a víz és a mikroorganizmusok együttesen alakítják a biofilmet a csőfalon biztonságos életkörülményeket a mikroorganizmusoknak klór koncentráció csökkentése vagy más fertőtlenítőszer alkalmazása Másodlagos vízminőségromlás csökkentése hálózati sebesség növelése biofilm időszakos eltávolítása klórdioxid alkalmazása 33

7 Vízminőséggel kapcsolatos tudnivalók
Jogszabályok – „Közműtörvény” vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény – III. és IV. fejezete adja meg a működtetés fő keretei közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet – víziközmű szolgáltatás igénybevételének keretei víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet – az üzemeltetés feltételrendszere Európai Unió 98/83/EK Tanácsi Irányelve – emberi fogyasztásra alkalmas vízminőség követelményrendszerét egységesíti 201/2001 (X.25) Kormányrendelet – jogharmonizáció 47/2005 (III.11.) Kormányrendelet módosította a 65/2009 (III. 31.) Kormányrendelet 33

8 Vízmintavétel Ivóvíz mintavétel – MSZ ISO ,2,3 szerint kell végrehajtani ISO Mintavételi programok tervezése vízvizsgálatokhoz ISO A mintavételi technikák előírásai ISO A minták tartósításának és kezelésének irányelvei Mintavétel gyakorisága A vizsgálati módszerekkel szemben támasztott követelmények Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők Kémiai vízminőségi jellemzők Indikátor vízminőségi jellemzők Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek 33

9 Vízbiztonság hatóköre
Vízművek statisztikai jelentési kötezettségei Eszközleltár (OSAP 2036) Víziközművek főbb műszaki gazdasági adatok (OSAP 1376) A felszín alatti vizet kitermelő vízkivételek (OSAP 1375) 33

10 Vízbiztonság hatóköre
33

11 „Országjelentés” EU-nak három évente jelenteni kell!
Ahol az ellátási terület 5000 fő és 1000 m3/d Jelentés – mennyiségi, minőségi, éves adatok, lakosszám Vízellátási zóna (Water Supplay Zones – WSZ) – mit jelent ez a fogalom Jelentéshez szükséges adatok OSAP Víziközmű-online modul Az OK! Az Európai Unió tagállamai három évente jelentést készítenek az emberi fogyasztásra szolgáló vizek minőségére vonatkozó adatokról. A jelentésben szerepelnie kell minden, az átlag napi m3/d-t meghaladó szolgáltatott vízmennyiséggel vagy 5000 főnél nagyobb lakónépességgel jellemezhető ellátási területnek. A jelentés megküldésre kerül az Európai Bizottságnak Az ivóvíz minőségéről szóló jelentésben minden ellátási terület (a továbbiakban: vízellátási zóna) esetén meg kell adni a szolgáltatott ivóvíz mennyiségére és minőségére vonatkozó éves adatokat, valamint az ellátott lakos-számot. „Az ellátási terület az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz egy vagy több forrásból származik, és amelyen belül a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető” A szükséges adatokat össze kell gyűjteni, az eddigi OSAP adatgyűjtés hiányos volt. Pászthory Róbert előadásában hallhatnak péntek délelőtt 33

12 Vízbiztonsági kérdések
Vízellátási zóna (Water Supply Zone – WSZ) – Európai Unió 98/83/EK irányelv (Vízminőségi zóna (Water Quality Zone – WQZ) Vízbiztonsági zóna (Water Safety Zone – WSfZ) – 65/2009 (III. 31.) Kormányrendelet Nyomászóna (Water Pressure Zone – WPZ) 33

13 Mi a Vízellátási Zóna? Forrás szempontjából homogén
Vízellátó Zóna – Nyomászóna Vízbiztonsági Zóna - Nyomászóna A forrás szempontjából homogén Zóna – jellemzője a lakosszám, és az azonos vízminőség Az azonos vízminőséget mérések megfelelő elhelyezésvel tudjuk biztosítani (forrás körül) A Zónák meghatározásának alapja a Nyomászóna – ez vízforgalmilag jól körülhatárolható terület. 33

14 Feladat komplex megközelítése
Mérés (monitoring) Vízmennyiség (víztermelés, betáplálás, nyomásfokozás, átadás) – veszteség meghatározás két pont között Vízminőség mérés (nyersvíz, technológia (hatásfok), hálózat, fogyasztói pontok Nyilvántartások (modulok) Objektumkezelő (egyedi és csoportok) – statisztikák (pl.: OSAP 2036) – modellek – rendszermegismerés (WSfZ) Üzemeltetés (mennyiségi, minőségi) – napi adatsorok (WSP – beavatkozási határérték) – statisztikák (201/2001-es adatszolgáltatás), évi aggregált adatok (OSAP 1376, országjelentés Mérési rendszer kiépítése Céljai: Vízbiztonsági Terv, 201-es adatszolgáltatás, A mérések teljes körűsége (akkor tudok adatot szolgáltatni) A támogató nyilvántartások Objektumkelezlő (ha jól tároljuk az adatokat akkor jelentési statisztikák készíthetők), modellek (a rendszermegismerés, Vízbiztonsági Terv lényegi kérdése) Üzemi adatok gyűjtése (monitoring rendszer – vízbiztonsági rendszer) határérték figyelés – risztás beavatkozáshoz (WSP), jelentések 201-es miatt, országjelentés miatt, 1376 miatt, 33

15 Miért Nyomás Zóna? A Nyomás Zóna vízforgalmi szempontból zárt egység
A nyomászóna határai nem változnak A víz minősége elsősorban a betáplálástól, vagy több betáplálás esetén a több forrásból érkező víz minőségétől függ Az érintett lakosszám aránya éves átlagos termelés esetén arányosítással számítható Nemzetközi irodalmi adatok alapján is ezt tekintették alapegységnek Külföldön is a Nyomászónákból indultak ki a Vízellátási zóna meghatározásánál Nyomászóna szinten lehatárolható a vízfogyasztás (zónafogyasztás) A határok nem változnak napról-napra, amikor megváltozik, csak indokolt esetben változtatja az üzemeltető. A zónákba a víz minősége elsősorban a betáplált víz minőségétől függ. A zóna vízminősége a másodlagos szennyezéstől változhat, de ez Vízbiztonsági kérdés A jelentés szempontjából az éves átlagos zónafogyasztást kell megosztani a betáplálás arányában a fogyasztók számát. Ez a Vízbiztonsági Zóna Lássunk ezekre egy-egy jellemző példát 33

16 OSAP kiegészítés Az adatgyűjtés megszervezése at OSAP-on keresztül
Hiányosság, hogy jelenleg nem lehet meghatározni a homogén víztesteket. A nyomászónába tudjuk, a forrásokat, tudjuk a források minőség jellemzőinek különbözőségét (felszíni, felszín alatti, pl: régetvíz I. vagy rétegvíz II.) Az OSAP adatgyűjtésnél azonosítani kell az objektum csoportokat (azonosító rendszer), az eszközcsoportokat nyomászónához kell rendelni. Funkciónális modell! 33

17 Funkcionális modell Üzemeltető – vízműtelep, vízműrendszer
Vízműtelep – speciális vízellátási zóna Vízműrendszer – Vízellátási zóna Üzemeltető – vízműtelep, vízműrendszer Vízműtelep – speciális vízellátási zóna Vízműrendszer – Vízellátási zóna Az ábra magyarászav Vzíellátási Kód logikai felépítése 33 Üzemeltető->Vízműrendszer->nyomászóna->Vízellátási zóna azonosító

18 „Zónák” 33

19 Vízellátási zónák (WSZ)
33

20 Vízbiztonsági zóna 33

21 Vízbiztonsági zóna VSfZ 2 VSfZ 1 33

22 Helyesbítő és megelőző tevékenységek
Normál üzemmenttől való eltérések figyelése és azok korrekciója Veszélyek azonosítása, hirtelen változás a nyersvíz minőségében a víznyerő területen bekövetkező emberi tevékenységek (pl. balesetek, szabadidős tevékenység), időjárási események következtében; a nyers víz pontszerű szennyezése pl. szennyvízbevezetés, ipari hatások, elfolyó vizek bejutása pl. aktív vagy lezárt bányaterületekről, szemétlerakókból stb. miatt; mezőgazdasági tevékenységből és az állattenyésztésből adódó szennyezés, pl. vegyi anyagok, műtrágyák bejutása a nyers vízbe, a vízforrás nem megfelelő védelméből, illetve a nem megfelelő vízkivételből adódó szennyezések; a vízbeszerzés, illetve a vízkezelési folyamat során az esetleg nem megfelelően eltávolítható szennyezők; áramlási, illetve vízminőségi változások a vízkezelő rendszerben; bármely vízkezelési folyamat működési zavara, pl. valamely berendezés hibájából adódóan a folyamatirányítás vagy veszélyjelzés hibái; természeti katasztrófák, energetikai meghibásodások; 33

23 Veszélyek azonosítása
vegyszerek használatából adódó, vagy a vízzel közvetlenül érintkező szerkezeti anyagok által okozott szennyeződések; szennyezett felszíni, vagy felszín alatti víz bejutása a vízelosztó rendszerbe, a víztározók szerkezeti meghibásodása, vagy a hálózatban kialakuló alacsony nyomású zónák miatt; szennyezett víz bejutása a tározók vagy a hálózat szerkezeti hibáinak javításakor; szennyezett víz visszajutása a fogyasztótól a hálózatba üzemszünet vagy alacsony áramlási sebességek esetén; kémiai anyagok beoldódása a hálózati elemek szerkezeti anyagaiból; lerakódások, mikrobiológiai szaporulat kialakulása a tározókban vagy a hálózaton a korrózió, a nem megfelelő tisztítási technológia vagy üzemeltetés miatt; illegális rákötések; a hálózati lerakódások következtében az akkumulált anyagok (fizikai, kémiai és biológiai) visszajutása a hálózatba (keveredés, visszaoldódás), vagy a rektorszerű működés következtében biológiai szaporulat és ezek bejutása a hálózatba 33

24 Kockázat értékelése Szint Megnevezés Leírás Valószínüség 1 2 3 4 5
Szinte mindig Nagy valószínűség Közepes valószínűség Kis valószínűség Ritka Naponta Hetente Havonta Évente Ötévente Súlyosság Nem jelentős Kicsit súlyos Közepesen súlyos Nagyon súlyos Katasztrófális Nincs mérhető hatás Elégedetlenséget kiváltó kis esztétikai hatás, de nem alacsonyabb biztonságú forrásokból származik Közepes esztétikai hatás, amely a vízbázis biztonságának csökkenéséből fakad. A víz fogyasztása betegséget okoz A víz fogyasztása halált okoz 33

25 Kockázat értékelése 33

26 Minőségbiztosítási rendszerek
ISO 9000 – minőségügyi rendszerek HACCP (Hazard Analysis Control Check Point, - Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pont) Szisztematikus vezetési módszer az élelmiszerek és/vagy az előállítási technológia folyamatos biztonsága megelőző rendszer a termékbiztonság érdekében veszélyek azonosítására, értékelésére és kezelése ISO – Ezen szabvány az élelmiszerláncban részt vevő szervezetek számára olyan egységes minőségmenedzsment rendszer követelményeket fogalmaz meg, amely ötvözi a HACCP és az ISO 9000 szabványrendszer követelményeit Vízbiztonsági Terv (Water Safety Plan – WSP) 33

27 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelet Vízbiztonsági rendszer, mint követelmény 1.000 m3/d vagy fő felett OTH által jóváhagyott ivóvízbiztonsági terv OTH felülvizsgálat négy évente Ütemezés 2012-ig: > fő 2013-ig: fő 2014-ig: fő 33

28 Vízbiztonsági rendszer
Közegészségügyi célok Vízbiztonsági terv Független felügyelet Rendszer- elemzés Monitoring Működtetés, dokumentáció, kommunikáció 33 Ábrák: Dombay G.

29 Vízbiztonsági terv készítése
Vízellátó rendszer leírása Veszélyelemzés és kockázatértékelés Mérések meghatározása és értékelése a kockázatok ellenőrzésére Ellenőrző monitoring rendszer kiépítése Helyesbítő tevékenységek bevezetése Vészhelyzeti intézkedések bevezetése Feljegyzéskezelés kialakítása Validálás és verifikáció A 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelet szeinti OTH jóváhagyó határozat megszerzése 33

30 Vízbiztonsági terv készítése
33 Ábrák: Dombay G.

31 Vízbiztonsági terv készítése
33 Ábrák: Dombay G.

32 Vízbiztonsági terv készítése
33 Ábrák: Dombay G.

33 Vízbiztonsági rendszer működtetése
33 Ábrák: Dombay G.