BAROKK Stílustörténeti korszak és korstílus kb tól kb ig

Az előadások a következő témára: "BAROKK Stílustörténeti korszak és korstílus kb tól kb ig"— Előadás másolata:

1 BAROKK Stílustörténeti korszak és korstílus kb tól kb ig A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus. Főbb stílusjegyei: mozgalmasság, dinamizmus monumentalizmus heroizmus patetizmus conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása dekorativitás titokzatosság misztika komplexitás,bonyolultság erős kontrasztok látványosság bonyolult,túldíszített formák

2 legfőbb stílusjegyei:
legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, kastélyok és polgári lakóházak , hatalmas parkok létesítése, ágyások, nyírt bokrok, szobrok, szökőkutak egymás után fűzött centrális terek, ellipszis és nyolcszög hullámvonal, csigavonal, kagyló-, és csigamotívum erőteljes fény-árnyék hatások pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása, rengeteg aranyozás sok oszlop, gyakoriak a csavart oszlopok díszes, monumentális lépcsősorok kovácsolt vas kapuk, kerítések, rácsok ÉPÍTÉSZET Szent Péter templom - Bécs A würzburgi érseki palota Drezdai Zwinger

3 FESTÉSZET Jellemzői: mozgásban való ábrázolás, dinamizmus
gazdag, élénk színvilág fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása perspektíva-játékok kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa, pátosz és színpadiasság, alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolultan összefonódnak Témái: bibliai és mitológiai jelenetek - gyakoriak a telt, "rubensi" idomok főúri portrék - gazdagság érzékeltetése ruhákkal, ékszerekkel csendéletek - újdonság a festészetben tájképek zsánerképek (mindennapi élet jelenetei)

4 Rubens: Amazonok harca
1618. Rembrandt: A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat) 1642. Caravaggio: Szent Pál megtérése ~1660 Velazquez: Udvarhölgyek

5 SZOBRÁSZAT Főbb stílusjegyei: Szélsőségesség Patetikusság
Emberi érzelmek túlzó kifejezése Mozgalmasság Diszharmónia Fény-árnyék Bernini: Szent Teréz eksztázisa Szent Péter Bazilika - baldachin

6 A barokk kultúra Magyarországon
a Habsburg birodalom alárendelt tartománya gazdasági elnyomás kizsákmányolás németesítő politika ellenreformáció nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi-szabadságharc

7 VÁRAK ÉS KASTÉLYOK A MAGYAR - BAROKK JEGYÉBEN
Migazzi-kastély (Verőce) Magyarországon az észak -itáliai és francia barokk a 17. század második negyedében jelent meg osztrák közvetítéssel. Észak-itáliai hadmérnökök Giovanni Pieroni, Baccio del Bianco és építészek, Andrea Spezza, Nicolo Sebregondi tevékenysége jelentős… Veszprém, várkapu Érseki palota, Veszprém

8 BAROKK KASTÉLYOK A barokk kastélyépítészet csúcspontját képviseli Esterházy Miklós ( ) gróf, majd 1762-től herceg építkezése, melynek során a korábbi fertődi kastélyt több ütemben kora legpompásabb kastélyává építtette ki. Grassalkovich Antal ( ) 1735 táján itt kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését, mely az as évek végéig tartott. A kettős U alakú díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív együttest alkotott.

9 BAROKK FESTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT
A barokk kori magyar festészetet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. Franz Sigrist festette "A négy fakultás"- t ábrázoló freskót (1781) az egri líceum dísztermében Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik.

10 A BAROKK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN
A magyarság a törökkel szemben a keresztény szolidaritás jegyében harcolt, míg a Habsburg elnyomással szemben megnyilatkozó tiltakozás a magyar–német ellentétben öltött formát. Különös hangsúlyt kapott a régi dicsőség tudata. A Habsburg-zsoldosokat, a jezsuitákat a magyarság megsemmisítésére törő, gonosz indulatú erőknek tekintették. Thököly-kódex (1671–1683) Hölischer-kódex (1686–1693) Mihály deák kódexe (1679) Szentsei-daloskönyv (1704) Pázmány Péter ( ) – Nagyszombati egyetem Zrínyi Miklós ( ) – a magyar barokk eposz megteremtője Gyöngyösi István ( – felező tizenkettes sortípus Bethlen Kata ( ) – leánynevelés Esterházy-család – templomi és világi zenei élet