Magyarország története 1944–1956

Az előadások a következő témára: "Magyarország története 1944–1956"— Előadás másolata:

1 Magyarország története 1944–1956
7. Fegyveres, erőszak- és igazságügyi szervek. A tömegterror sajátosságai Magyarország története 1944–1956

2 Honvédségből néphadsereg
Az újjászervezés évei (1945–1947) a régi szétbomlott hs. helyett új, „demokratikus” hadsereg felállítása egyetlen ütőképes alakulata a Honvéd Határőrség Pálffy György (MKP) parancsnoksága alatt híres–hírhedt része a HM Kat.pol. osztálya (a katonai ÁVO, szintén Pálffy) a miniszteri poszton, befolyás nélkül kisgazda tábornokok, majd Veres Péter (mellette létrehozzák a „honvédség felügyelője” posztot – Pálffy pk.-a alatt, de a vezérkari főnök is MKP-s, Sólyom László személyében) 1947. febr. 10. a párizsi béke max fős hadsereget engedélyez + Mo.-on maradnak szovjet erők is, melyek ellátási költsége hazánkat terhelte A fordulat éve(i): 1948 (1947–49) 1947 őszén készült el az MKP ötéves hs.-fejlesztési terve 1948. febr. 18. magyar–szovjet barátsági stb. szerződés: szovjet tanácsadók érkeznek, szovjet haditechnika, taktika, egyenruhák bevezetése 1948. szept. Farkas Mihály (MKP) az új honvédelmi miniszter, hamarosan rivalizálni kezd a de facto főparancsnok Pálffyval 1949. febr. a kollektív vezetés kezdete: a politikai tiszti intézmény bevezetése (társparancsnoki rendszer, később ÁVH-küldöttel és szovjet tanácsadóval is) 1951. június 1-jén nevezték át Magyar Néphadsereggé

3 Erőltetett hadseregfejlesztés
Létszámnövelés, anyagi fejlesztések 1950-ben a létszám főről re, 1952 őszére főre nőtt nem megbízható személyek fegyvertelen kisegítő szolgálata is (a II. vh. alatti zsidó munkaszolgálathoz hasonló, de most kulákok, klerikálisok stb. ellen) honvédelmi kiadások elérték a költségvetés 25–30%-át, a nemzeti jövedelemnek pedig a 10–12%-át döntés az ötéves hadsereg-fejlesztési terv előbbi befejezéséről folyamatos átszervezések és a túl gyors növekedés –» szétzilálódás 1953-tól tudatos visszafejlesztés, leépítések Készülődés a III. világháborúra háborús tervek kidolgozása (védekezés a vélt jugoszláv, olasz támadás ellen) (jelen ismeretek szerint NEM volt támadási terv Jugoszlávia ellen) kitelepítési tervek a déli határ mentén óvóhelyek, légoltalmi előkészületek (metróépítés!), a lakosság felkészítése (Országvédelmi Parancsnokság, partizánmozgalmak előkészítése stb.) nehézipar–hadiipar kiépítése („vas és acél országa”) kádercserék, tisztogatás: gyorstalpaló akadémiák, koncepciós perek (Pálffy, Sólyom stb.) számos halálos ítélettel

4 Rendőrség, ÁVH, Határőrség
Magyar Államrendőrség (1955-től az MNK Rendőrsége) feladata a bűnözés elleni harc, a közrend és a közbiztonság védelme szervezetileg ORFK, MRFK-k, városi/járási kapitányságok stb. Államvédelmi Hatóság 1950. jan. 1-jétől önálló (miniszteriális) szerv feladata a dolgozó nép ellenségeinek felderítése, a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjének védelme a honvédséggel azonos rendfokozatok (államvédelmi jelzővel kiegészítve), Belső Karhatalom: katonai egyenruha (de vörös helyett kék váll-lappal): börtönök, internálótáborok stb. személyzete is ebből állt állománya hivatásos és sorozott (utóbbiak három évig szolgáltak) 1953-ban újra a BM alá vonták – de csak elvileg! kíméletlen brutalitás és terror, megfélemlítés: államot képez az államban vezetője 1953-ig Péter Gábor, majd Piros László. Csak Rákosi utasításait fogadják el, a párt többi tagját viszont megfigyelik, fenyegetik Az ÁVH-hoz csatolt járulékos szervek Határőrség: 1950-ig a Honvédség része, 1953-ig az ÁVH-hoz tartozott ugyanaz az egyenruha, de zöld váll-lappal („zöld ávó”) útlevélrendészet, idegenrendészet, határrendőrség (1948 óta az ÁVH részei)

5 A bírósági és ügyészi rendszer
A bírósági rendszer átalakulása megszűnik a bírák áthelyezésének tilalma (1948) megszüntetik a Közigazgatási Bíróságot és a népbíróságokat, de ezzel együtt szovjet mintára ülnökbíráskodást vezetnek be (laikusok részvételével) az alkotmány, majd az évi 9. tvr. átalakítja a rendes bíróságokat is: járásbíróságok, megyei bíróságok, felsőbíróságok, Legfelsőbb Bíróság kádercsere: a bírákat az állam választja, visszahívhatja; új bírák képzése két éves jogakadémián; doktori cím megvonása a jogászoktól Az ötvenes évek változásai a bírósági rendszerben egy év után megszűntek a felsőbíróságok számos különbíróság felszámolása (de 1954-ig marad a rögtönítélkezés) létező különbíróságok: Katonai Bíróság, 1954-től Közlekedési Bíróság Az ügyészség az alkotmány előírása ellenére nincs önálló ügyészi szervezet, az ügyészeket az IM és a párt irányítja; szovjet mintára katonai rang + és egyenruha 1953. évi 13. tvr. létrehozza az önálló ügyészi szervezetet, a legfőbb ügyészt a parlament választja és annak köteles beszámolni ekkor kissé nő a függetlenségük, megszűnik a militarizált jelleg is

6 A hivatalos büntetőjog
A Büntető Törvénykönyv általános része (Btá, II. tv.) a szovjet jogelvek kodifikálása bűncselekmény: nem a jogellenes, hanem a „társadalomra veszélyes” cselekmény; ezzel vált lehetővé az osztályszempontú bíráskodás meghatározta a bűnök fogalmát (bűntett és a vétség között nem tett különb-séget), a büntethetőséget és annak kizáró tényezőit, felsorolta a büntetéseket (főbüntetések: halál, börtön; mellékbüntetések: pénzbírság, elkobzás, eltiltás, kiutasítás) és általában tárgyalta a büntetés kiszabását, ill. a rehabilitációt. röviden foglalkozott a kihágásokkal (szabálysértésekkel) Büntető perrendtartás (Bp., III. tv.) rendelkezett a bíróságok hatásköréről, illetékességéről) a felekről (ügyész, magánvádló, terhelt, védő) a bizonyítási eszközökről, az eljárási szabályokról, a nyomozásról, a tárgyalás előkészítéséről (vádirat stb.), majd a bírósági tárgyalás módjáról szól az ítéletekről, fellebbezésről, perújításról terhelt: az a személy, akivel szemben büntető eljárás folyt,méghozzá mind a nyomozás idején (gyanúsított), mind a vádirat beadása után (vádlott), mind a jogerős ítélet után (elítélt) Büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása (BHÖ, 1952) a Btk. hiányzó különös része helyett az Igazságügyi Minisztérium állította össze, törvényeket is „kiigazítva” (minden felhatalmazás nélkül)

7 A „szocialista törvényesség”
Osztályszempontú bíráskodás negatív diszkrimináció az osztályidegenek részére (azonos tettekért súlyosabb büntetést rónak ki rájuk) Második normarendszer (pszeudojog) a kihirdetett törvények mellett létező, titkos, a párt elvárásait tükröző szabályok összessége, amely gyakran ellentétes a tételes joggal emiatt a jogkövető magatartás elvileg sem lehetséges Visinszkij elv (A. J. Visinszkij volt szovjet főügyészről) a terhelteket nem illeti meg az ártatlanság vélelme a bizonyításhoz elegendő a vádlott beismerő vallomása a védelemnek kell bizonyítani az ártatlanságot nem a vádnak a bűnösséget habár maga Visinszkij könyvében tagadta ezen elveket, a gyakorlat ez volt! Koncepciós perek előre kitervelt és megírt forgatókönyv, koncepció alapján zajlottak, nem az igazság kiderítése a cél, hanem egy politikai elvárás teljesítése megkülönböztetünk „kirakatpereket” és zárt eljárásokat a beismerő vallomásokat (testi és lelki) kényszerrel érik el, a megtört vádlottak aztán szó szerint megtanulják és a tárgyaláson előadják szerepüket a bíró, az ügyész, az ügyvéd és a tanúk is betanult szerepet mondanak el ítélkezés mindig a második normarendszer alapján

8 Büntetés-végrehajtás
A szabadságvesztések egységesítése 1951-től (Btá.) megszűnik a fegyház, börtön, fogház fokozat csak „börtön” létezik, differenciálatlan a rabok (sőt az internáltak) kezelése Rabmunkáltatás általánossá válása egyes gyárakat, bányákat stb. átadtak a BV-szerveknek (1952-ben 45 helyen) Közérdekű Munkák Igazgatósága (KÖMI) irányítja a rabmunkát A BV szervek irányítása 1952-ig az Igazságügyi Minisztérium alá tartozott, akkor átkerül a BM alá, de lényegében az ÁVH vezetése alatt működött (az ÁVH végrehajtó és igazság-szolgáltató szerv egyszerre!) létrehozzák a BVOP-t, szigorúan centralizált és militarizált szervezetként 1949 óta folyamatosan lecserélték a BV személyi állományát (politikai megbízhatóság alapján) 1951-ben megteltek a börtönök, 30%-kal növelni kellett az őrszemélyzetet is az ellenségként kezelt elítéltekkel szemben durva, kegyetlen bánásmód 1954-ben Nagy Imre reformokat vezetett be, de ezt a BV személyzet elszabotálta

9 A tömegterror jellemzői
Gyakori vádak és jellemző büntetések kiemelt ügyekben a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés, a tömeges perek során pedig az izgatás (a „népi demokratikus rend alapintézménye” elleni bármilyen nyilvános felszólalás). legkisebb „bűnökért” is szabadságvesztés; gyakori volt a halálos ítélet a vagyonelkobzás is mintegy önálló büntetéssé nőtte ki magát Statisztikák 1,2m főről vezettek nyilvántartást, ebből 950e munkás vagy paraszt 1950–53 között 1,05m büntetőeljárás, 650e vádemelés, 511e letartóztatott (a lakosság 5,58%-a), 390e elmarasztaló ítélet; 35e ügynök és besúgó a nagy pereken kívül 265 főt végeztek ki (1948–53, több mint fele 1951–52) Egyéb kényszerintézkedések (bírósági döntés nélkül) internálás (Recsk, Tiszalök, Kistarcsa stb.) kulák-kitelepítés (a déli határ mentéről a hortobágyi munkatáborokba) fővárosi kitelepítés (osztályidegen családok ingatlanjainak megszerzése) rendőrhatósági felügyelet (hetente jelentkezniük kellett a rendőrségen) kitiltás (az ország egy részének területéről, pl. Budapestről) lakhelyelhagyási tilalom stb. (gyakran a ref-fel együtt alkalmazva)

10 Internálás, kitelepítés: összehasonlítás
Hortobágyi „telepes” Kitelepítés Bp.-ről őrizet módja szögesdróttal körbezárt táborok, fegyveres és kutyás őrök külterületeken létreho-zott, őrzött de ált. nem bekerített táborok alföldi falvakban kijelölt kényszer-lakhely, őrzés nélkül szabad mozgás táboron belül is csak engedéllyel engedéllyel (ritkán!) a táboron kívül is a kijelölt területen belül teljesen szabad kapcso-lattartás a külvilágtól való teljes elzártság havonta átlag 1 levél és csomag nincs korlátozva körül-mények barakkok, egyenruha, rossz élelmezés, kínzás, h kényszermunka (bánya, kubikus, ipari), rossz higiéniai viszo-nyok istállók, hodályok, saját ruha, rossz élelmezés, időnként kínzás, óra kényszermunka (mg.-i), rossz eü.-i viszonyok falusi házak, összeköltöztetve az eleve ott lakókkal rabok és családjuk egyéni rabok, családi vagyon megmarad teljes családok elhur-colása, vagyonelkobzás teljes családok kitele-pítése, vagyonelkobz.

11 A kuláküldözés I. A „kulák” fogalma és értelmezései
jogilag: 25 kat. holdnál nagyobb VAGY 350 aranykoronánál értékesebb földje van VAGY 1949-ben mg.-fejl.-i járulékot („kulákadót”) fizetett a szőlő, kert, gyümölcsös 5×-en számított a földterületbe! ténylegesen: „akit a falu annak tart” (ez R.M. szerint csalhatatlan módszer) „kizsákmányoló”; báránybőrbe bújt farkas, pióca, vámpír, vérszopó földkulák, kupeckulák, ipari kulák, politikai kulák számuk: kb. 70ezer család (változó, évente készültek kuláklisták) A kulákok korlátozásának módszerei progresszív adóztatás (pénzbeli, természetbeli, több adónemmel) beszolgáltatás (progresszíven; 25 kh. esetén pl. holdanként 3×-os teher) hármas árrendszer: begyűjtési, szerződéses felvásárlási, szabadpiaci munkaeszközök államosítása (nagygépek elkobzása; gépállomások) föld-adásvétel megszüntetése tagosítás (földcsere azért, hogy a tsz-ek földjét egy tagba/parcellába vonják) termeltetési kényszer bérmunka korlátozása

12 A kuláküldözés II. A kulákok likvidálása Kulákperek
„elszámoltató bizottságok”: padlásseprések (tanácsi, rendőri/ÁVH-s közegek) egyre nő az adó/beszolgáltatás; begyűjtési versenyek, szégyentáblák a rejtegetőket feljelentő parasztok 10% jutalékot kaptak a lefoglalt árukból mindent elvittek, ha nem maradt vetőmag sem, akkor is a terv így sem teljesült, így a bizottságokat is ellenőrzik, felelősségre vonják hátralékosoknak késedelmi kamatok, szabadpiacból való kizárás Kulákperek a feljelentés kötelesség volt: barátot, testvért, szomszédot is feljelentettek enyhébb esetek: kihágási bíráskodás (a helyi tanács/rendőrség előtt) gondatlan művelés, feketecséplés/-vágás (kísérlete), kései beadás, falopás, burgonyabogár keresésének elmulasztása, harapós kutya szabadon stb. bírság (1951–52: 167e fő), áruelkobzás; az eljárási költség a terhelteké súlyosabb esetek: járásbíróságok közellátási bűntett, szabotázs, gyújtogatás, izgatás halálbüntetés, börtön, internálás, kitelepítés (Hortobágy), vagyonelkobzás; a „liberális” bírák eltávolítása kíméletlen sajtókampány, nagygyűlések, filmhíradók, plakátok