Kettős szorításban a magyar bankszektor Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora „Bankok Magyarországon – 2012.” Budapest, 2012. december 10.

Az előadások a következő témára: "Kettős szorításban a magyar bankszektor Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora „Bankok Magyarországon – 2012.” Budapest, 2012. december 10."— Előadás másolata:

1 Kettős szorításban a magyar bankszektor Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora „Bankok Magyarországon – 2012.” Budapest, 2012. december 10. Pénzügykutató Zrt.

2 1.A magyarországi bankokat ért kettős sokk: válság és válságkezelés 2.A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására 3.Banki válaszok a válság és a kormányzati válságkezelés sokkjaira 4.Várható következmények 2 Vázlat

3 3 Általános, mindenütt érvényesülő sokk: hitelválság  Portfolióromlás, jövedelmezőség-csökkenés, tőkehiány  Források szűkössége és drágasága  Tulajdonosi preferenciák módosulása: • kockázatkerülő magatartás Általános következmények: mérlegalkalmazkodás, hitel/betét arány csökkentése, hitelszűkítés, hitelezési kondíciók szigorodása Hitelszűkítés átmeneti kivédésére „Bécsi kezdeményezés” • Cél: a hitelállomány szinten tartására • A magyar kormány 2010 nyarán felrúgta az IMF-szakítással 1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk

4 A magyar banki különadó problémái:  Jogbiztonságot sérti, kvázi visszamenőleges hatályú  Mértéke eltúlzott, 5-10-szeres (táblázat)  Felhasználása a folyó költségvetésben, nem pü-i stabilitási alapban  Mérlegfőösszegre, nem nyereségre: az aktivitást bünteti  Versenytorzító: nyereséges nagybankokra és kisbankokra kisebb (táblázat)  IMF-egyeztetés hiánya a bécsi egyezmény „megszegéséhez” vezetett: forráskivonás megindulhatott 4 Speciális magyar sokkok: a válságkezelés sokkjai, „brutális” különadó és végtörlesztés

5 Bankadók Európában 2011-ben 5 OrszágAdóalapAdó mértéke (%)Bevezetés dátuma, időtartama Becsült éves bevétel Felhasználás AusztriaOsztrák bankok forrásai tőke és biztosított betétek nélkül 1-20 Mrd€: 0,055% 20 Mrd€ fölött: 0,085% 2011500 M€Költségvetés BelgiumLakossági bankbetétek és biztosítási termékek 0,15%2011700 M€Költségvetés Egyesült Királyság Források tőke, biztosított betétek és repóra szolgáló állampapírok nélkül 0,075%20113 Mrd€Költségvetés FranciaországBázel II tőkeminimum0,25%2011555 M€Költségvetés MagyarországEszközök (2009) –bankközi hitelek és más pénzügyi vállalkozások értékpapírjai 50 MrdFt-ig 0,15% 50 MrdFt felett 0,53% 2010 3 évre kb. 450 M€ (pü váll.-sal 630 M€) Költségvetés NémetországForrások (2010) nembank- intézmények betétei nélkül, derivatívokkal növelve 10 Mrd€-ig 0,02% 100 Mrd€-ig 0,03% 100 Mrd€ felett 0,04% 20111 Mrd€Stabilitási alap SvédországForrások tőke és alárendelt kölcsön nélkül 0,036%2009250 M€Bankmentő alap SzlovákiaForrások saját tőke és biztosított betétek nélkül 0,4%201280 M€Költségvetés SzlovéniaEszközök0,1%20115 M€Költségvetés Forrás: NBS (2011), sajtóinformációk

6 A különadó hatása a jelentősebb bankok 2010. évi jövedelmezőségére BankAdózott eredmény (Mrd Ft) Különadó 2010- ben Különadó a 2009. évi eredmény 20092010Változás(Mrd Ft)%-ában OTP Bank150,2118,1-32,125,517,0% K&H10,027,217,214,2142,0% CIB Bank4,7-23,5-28,210,7227,7% MKB Bank2,5-108,2-110,713,5540,0% Raiffeisen Bank4,3-10,8-15,111,1258,1% Erste Bank18,45,7-12,712,769,0% UniCredit Bank15,518,83,37,749,7% Budapest Bank13,010,2-2,73,426,2% 6 Forrás: PSZÁF-Aranykönyvek Portfolio.hu alapján számítva

7 A különadó közvetlen hatásai:  Megszűnt a bankszektor jövedelemtermelő képessége • A bankok nagy részénél tőkevesztést idézett elő • Csökkenti a bankok kockázatviselő és hitelező képességét  Versenyhátrányt okoz a KKE-régióban • 2012-ig csak Szlovéniában alkalmazták, ötöd akkora mértékkel • 2012-től Szlovákiában vezették be, a magyarnál kisebb mértékkel, • máshol EU-szabályozásra várnak 7 Speciális magyar sokkok: (1) „brutális” különadó

8 A végtörlesztés problémája A bankok kötelezése az egyösszegű végtörlesztésre a magánjogi szerződések kormányzati felülírása … és közvetlen hatása • árfolyamveszteség ¾-ét bankok viselik (180 HUF/CHF árfolyamon a kb. 240 piaci helyett) • 370 milliárd Ft bruttó veszteséget okozott a hitelezőknek. Ennek mintegy 30%-át a hitelintézetek a 2011-évi bankadóból leírhatták, így a nettó veszteség a 260 milliárd forint körül alakulna, de a nagybankok csak 28%-ot tudtak visszaigényelni • 130 Mrd Ft-os különadóval együtt kb. 400 Mrd: bankok nagy részénél tőkevesztés = vagyondézsma (bankrablás) Áttételes hatásuk: általános befektetői bizalom megingása Beleillik a jogbiztonságot aláásó, a befektetőket elriasztó kormányzati beavatkozások sorába (magánnyugdíj-pénztári vagyon konfiskálása, ágazati különadók) 8 Speciális magyar sokkok: (2) végtörlesztés

9  Romló portfolióminőség  Külföldi források kivonása, hitel/betét arány csökkenése: főleg hitelcsökkentéssel  Visszaeső jövedelmezőség, veszteség  Tőkevesztés, de tulajdonosi tőkepótlás: „amit az állam elvett, a tulajdonosok kipótolták” ( Simor, Portfolio-konferencia ) 2009-2012. júl. között a GDP 2,3%-át (kb. 650 Mrd Ft) vonta el az állam, a tulajdonosi tőkeemelés a GDP 2%-a (kb. 600 Mrd Ft) volt  Piaci átrendeződés 9 Hatások a bankszektor helyzetére

10 Romló portfolióminőség: vállalati szektor A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása 10 Forrás: MNB Stabilitási jelentés, 2012 nov.

11 Romló portfolióminőség: háztartási szektor A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása 11 Forrás: MNB Stabilitási jelentés, 2012 nov.

12 Külföldi források kivonása, hitel/betét arány csökkenése 12 Forrás: MNB Stabilitási jelentés, 2012 nov.

13 Visszaeső jövedelmezőség, veszteség A válság és válságkezelés hatása a főbb eredménytényezőkre 13 Forrás: PSZÁF MegnevezésMilliárd forintIndex (%) 20082009201020112011/2008 Kamateredmény7147568668481,21 Jutalékeredmény2432582622320,95 Egyéb nem kamateredmény (2010-től különadóval) -207-84-341-3281,40 Működési költség-642-588-599-5670,88 Értékvesztés és céltartalék- változás -144-443-377-6823,67 Adózott eredmény23720912-243-1,02 ROA0,910,720,04-0,84- ROE13,39,40,5-10,4-

14 Piaci átrendeződés: A jelentősebb bankok pozícióváltozása BankPiaci részesedés (megoszlás) A piaci részesedés változása (% pont) EszközökEbből: hitelekEszközökHitelek 20082011200820112011/2008 OTP Bank 19,3%22,0%15,7%17,5%2,7%1,8% K&H 10,4%9,5%8,7%8,0%-0,9%-0,7% CIB Bank 10,0%8,8%12,1%10,0%-1,2%-2,1% MKB Bank 8,9%10,5%10,4%10,3%1,6%-0,1% Raiffeisen 8,7%8,2%9,3%10,4%-0,5%1,1% Erste Bank 8,6%7,7%9,4%8,4%-0,9%-1,0% OTP Jelzálog 5,7% 5,8%6,0%0,0%0,2% UniCredit 5,3%5,4%7,0%7,9%0,1%0,9% Budapest Bank 3,0% 3,7%3,5%0,0%-0,2% Bankszektor 100,0% 0,0% 14 Forrás: PSZÁF Aranykönyvek alapján számolva

15 A tények A hitelezés tartós, a kilábalást akadályozó csökkenése… … ami nem szükségszerű, hiszen a legtöbb KKE- országban legkésőbb 2010 közepétől felívelés kezdődött a hitelezésben (ábra) 2010 nyarától Magyarország a régió „fekete báránya” 15 2. A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására

16 A vállalati hitelek alakulása nemzetközi összehasonlításban 16 Forrás: Horgony 2013. Simor András, MNB

17 A hazai bankszektor bruttó hitelkibocsátása a háztartásoknak 17 Forrás: MNB Stabilitási jelentés, 2012 nov.

18 … a hitelcsökkenés mögött 2010 nyarától a külföldi források kivonása is áll 18 Forrás: MNB

19 A forráskivonás valószínű okai:  mérlegkiigazítás: hitel/betét arány csökkentése (2008: 160%, 2010: 140%, 2012: 120%)  a kirívó mértékű banki különadó + végtörlesztés A forráskivonás és hitelszűkítés következményei:  hitelezési kondíciók szigorítása: MNB szerint kínálati hatás erősebb a keresletinél  a beruházások csökkenése (3 év alatt 32%-os csökkenés, beruházási ráta 16% )  a GDP visszaesése- stagnálása 19

20 20 3. Banki válaszok a válság és a kormányzati válságkezelés sokkjaira a)Tulajdonosi motivációk b)2012 őszétől új szabályozási sokkok c)Banki alkalmazkodási módok

21 A tények Szabályozási kényszer (tőkemegfelelési, likviditási) •Bázel III. követelmény: tőkeemelés vagy a tőkeáttétel mérséklése •A hitel/betét arány csökkentése: belföldi ügyfélforrások határozzák meg a hitelezés mértékét •Kockázatkerülő magatartás (pl. kkv-k, ingatlanfinanszírozás, önkormányzatok leépítése) Kelet-európai térséget sújtó extra-szigorítások: A keleti piacokon jelenlévő osztrák bankok számára felügyeleti előírás Hitelfék: kelet-európai érdekeltségeik hitel/betét rátája az új folyósításoknál nem haladhatja meg a 110 százalékot 2012-től A Magyarországon érintett 3 leánybank (Erste, RB, UC) részesedése a hitelállományból kb. 25% Sőt: a KKE-ben aktív többi bankcsoport is követheti a példát 21 a) Tulajdonosi motivációk

22 A tények 2012 őszén magyar kormány felrúgta a Bankszövetséggel kötött megállapodást:  Tranzakciós illeték kivetése, majd növelése (3. Matolcsy- csomag) • Közvetlen hatás: költség (áthárítható) • Közvetett hatás: nagyvállalati ügyfelek tranzakcióikat máshonnan bonyolítják (effektív jövedelem-kiesés)  Bankadó felezésének elvetése, idei mérték tartósítása • Közvetlen hatás: költség (nem áthárítható) • Közvetett hatás: tulajdonosi motiváció kvázi kivonulásra (zombi) Kormányzati kötvénykibocsátások: kiszorítás betétpiacról 22 b) 2012 őszétől új szabályozási sokkok

23 23 c) Banki alkalmazkodási módok Magyarországon  Költségek csökkentése: • létszámleépítés, hálózatszűkítés  Ügyfélforrásra alapozott üzleti stratégia • hitelezés visszafogása • betétgyűjtési expanzió (de: állam kiszorító hatása)  Veszteségek kompenzálása kamatmarzs növelésével, de: • nemzetközi összevetésben ma is magas • kockázatos, mert rossz hiteleket növelheti  Piacról való kivonulás, M&A ? • fiókteleppé minősítés • divesztíció: részlegek, üzletágak leválasztása, eladása

24 24 4) Várható következmények 1.Folytatódik a banki forráskivonás és a hitelszűkítés Kérdés: a14% feletti TMM: a rendezett visszavonulásra vagy a hitelezés beindítására való felkészülés? 2.A kormányzati beavatkozások hatása súlyosabb, mint a válság primer hatása, ezért végképp leszakadunk a térségben is 3. Hitelrendszer tartós működési zavarai: pénzkivonás (negatív multiplikátor) gazdaság összehúzódása, tartós recesszió

25 Köszönöm a figyelmet! 25