EurOP Európai Otthonteremtési Program Növekedéskutató Intézet Matolcsy György 2004. június 9.

Az előadások a következő témára: "EurOP Európai Otthonteremtési Program Növekedéskutató Intézet Matolcsy György 2004. június 9."— Előadás másolata:

1 EurOP Európai Otthonteremtési Program Növekedéskutató Intézet Matolcsy György 2004. június 9.

2 0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 199819992000200120022003 Kész lakások Építési engedélyek A lakásépítés alakulása 1998 és 2003 között Forrás: KSH

3 Az Orbán-kormány otthonteremtési programjának elemei   Infláció ellenes, gazdaságfejlesztési politika. • Bérlakás, nyugdíjasház, fecskeház építéséhez, • Telekkialakítás önkormányzatok számára pályázati úton, • Nyílászárok cseréje, napkollektor vásárlása, • Panelházak energiatakarékos felújítása, • Köztisztviselők számára kedvezményes lakásvásárlási lehetőség.   A jelzáloghitelezés törvényi feltételeinek létrehozásával, valamint állami tulajdonú jelzálogbank működtetésének biztosításával, jelzáloglevél kibocsátásával forrást teremteni a lakáscélú beruházások hiteleire.   Kormányrendelettel új lakáspolitikai támogatási rendszer lépett életbe, mely általános és kiegészítő kamattámogatású lakáshiteleket nyújtott.   Továbbra is biztosította a lakásépítési kedvezményt (ún. szocpolt).   Visszaállította az építkezésekkel összefüggő ÁFA-visszaigénylést.   SZJA kedvezményt nyújtott a hitelfelvevőknek.   Állami programokat indított a Széchenyi-Terv keretén belül:

4 A Medgyessy-kormány lakáspolitikai döntései   Az adókedvezmény mértékét korlátozta.   A hitel felső keretét szűkítette új lakásnál éppúgy, mint a használtnál.   Kamattámogatás csökkentése az ügyfeleknél kevesebb támogatást és növekvő terheket eredményezett, hiszen a kamatok emelkedtek.   A lakástakarékpénztár adókedvezmény támogatása nőtt.   Szocpol. nőtt, megelőlegezhetővé vált.

5 Új lakásokhoz nyújtott támogatott hitelek alakulása 0 20000 40000 60000 80000 100000 120000 140000 160000 180000 200000 220000 240000 Szerződések összege. Mft 0 4000 8000 12000 16000 20000 24000 28000 32000 36000 40000 44000 48000 Szerződések száma, db. Szerződések összege 2003 Szerződések összege 2004 Szerződések száma 2003 Szerződések száma 200 4 Forrás: MNB

6 0 50000 100000 150000 200000 250000 300000 350000 400000 450000 Szerződések összege. MFt 0 20000 40000 60000 80000 100000 120000 140000 160000 180000 Szerződések száma, db. Szerződések összege 2003 Szerződések összege 2004 Szerződések száma 2003 Szerződések száma 2004 Forrás: MNB Egyéb lakáscélokat szolgáló (használt lakásokhoz nyújtott) támogatott hitelek

7 Az új lakásépítési engedélyek száma 2003-ban Területi egység A kiadott lakásépítési engedélyek száma Változás (előző év azonos időszaka=100) 2002. I.-IV.n.é.2003. I.-IV.n.é. Budapest 10.21911.847115,9 Többi város 24.08331.785132,0 Községek 11.46015.609107,9 Ország összesen 48.76259.241121,5 Forrás: Építési Piac 2004/2

8 „Kivitelezési” idő rövidülése Év Az építési engedélyek és a használatbavételi engedélyek kiadása között eltelt idő 1 éven belül 1 év2 év3 év4 év5 és több év 199811,028,720,017,310,112,9 199913,624,522,613,311,214,8 200014,333,415,812,37,616,6 200112,139,920,28,46,413,0 Forrás: KSH

9 Az építőipar éves növekedése Európában 2001-2004 Európai UnióKözép és Kelet-Európa 2001*2002200320042001*200220032004 Új lakásépítés - 4,2-2,0-0,41,0-3,8-5,32,57,4 Nem lakáscélú építés 1,7-0,70,01,1- 4,7-3,71,96,1 Általános mérnöki munka és mélyépítés 2,62,94,12,4-0,90,88,911,9 Lakásfelújítás és modernizáció 1,21,81,9 0,90,03,14,6 Általános épület felújítás és modernizáció 0,81,82,22,0-1,00,66,26,8 Építőipar összesen 0,20,61,41,6-2,4-1,84,37,4 * tény Forrás: Soeren Jensen (Copenhagen Institut for Futures Studies):The Outlook for European Construction towards 2004.

10 A nemzetgazdaság (NG) és az építőipari ágazat (ÁG) 2004-ben Forrás: Növekedéskutató Intézet MegnevezésekNG (MdFt) ÁG (MdFt) ÁG (Ng arányában) GDP piaci áron (az ág esetén halmozott) 18.7351.8369,8 Export (az ág esetén halmozott) 14.4641441,00 Import (az ág esetén halmozott) 15.3014653,04 100 MdFt végső felhasználásra jutó piaci áras GDP értéke és aránya 5572131 100 MdFt végső felhasználásra jutó halmozott import értéke és aránya 452861

11 ÁKM-termelési oldal* 12... Építőipar... Szállítás 21 2...... Építőipar...... Szállítás...... 21 * kb. 2000 adat évente Forrás: Növekedéskutató Intézet AD AD KAPKAP

12 19931994199519961997199819992000200120022003200420052006200720082009201020112012 Építőipar % Államháztartás (adók és járulékok) Külföld (importköltség) Egyén (nettó munkabér) Vállalkozás (nettó nyereség) Forrás: Növekedéskutató Intézet

13 A gazdasági szereplők részesedése az épített ingatlan értékéből Forrás: Növekedéskutató Intézet

14 Költségvetési pozíció és állami lakásépítési támogatások Ft * Multiplikátor = 1,1 Forrás: Növekedéskutató Intézet Állami támogatás Vállalkozói és családi befektetés Teljes befektetés Költségvetési bevétel 100- 37 100200300111*

15 Évi 10 ezer új lakás 1%-os GDP növekedést hoz Évi 10 ezer új lakás 30 ezer új főállású munkahelyet teremt Évi 10 ezer új lakás 90 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hoz Forrás: Növekedéskutató Intézet

16 Az építőipari tevékenység import igényessége Gazdasági tevékenységImport igényesség Relatív import igényesség Nemzetgazdaság45100 Építőipar2861 %-ban Forrás: Növekedéskutató Intézet Évi 10 ezer új lakás (csak) 240 millió euróval növeli a külkereskedelmi mérleg deficitet Forrás: Növekedéskutató Intézet

17 Lakással való elégedettség és annak okai ElégedettekElégedetlenek 71 %29 % Kb. 1 millió háztartás Forrás: KSH felmérés, 2003.

18 A lakásállomány állapota: az épületek 30-40%-a korszerűsítésre szorul Forrás: KSH felmérés, 2003. 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% BudapestMegyeszékhelyekM.j.városokTöbbi városKözségekÖsszesen Belső WC hiányaVízesedésÉpület statikai hibájaSubstandard: WC, Víz,épületstatikai hiba

19 A lakásállomány megoszlása érték szerint (%) 85 %-a a lakásoknak, 15 millió érték alatti Forrás: KSH felmérés, 2003.

20 A kelet-európai országok alulbankosítottak (bankrendszer mérlegfőösszege a GDP-hez képest) Mérlegfőösszeg/GDP 243% 62,4% 64,1% 277% 50,4% 65,0% 72,0% 103,0% 120,7% 94,0% 119,2% 87,0% 0% 50% 100% 150% 200% 250% 300% LengyelországMagyarországSzlovéniaSzlovákiaCsehországEU átlaga 19982001 Forrás: MNB

21 A lakáshitel állomány aránya a GDP-hez képest jelentősen növekedett 5,9% 8,8% 12,7% 2,2% 4,7% 8,2% 5,1% 3,9% 3,2% 3,1% 4,6% 3,7% 1,4% 1,1% 1,3% 1,6% 2,2% 3,0% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 199519961997199819992000200120022003 Lakossági hitelállomány / GDP Lakáshitel állomány / GDP Az Európai Unióban az ingatlanhitelek aránya a GDP-hez képest 40% körül alakul, így a felzárkózás csak középtávon valósulhat meg. Forrás: MNB

22 A lakossági hitelállomány felülmúlta a vállalati hitelek növekedési ütemét 0% 5% 10% 15% 20% 25% 1994199519961997199819992000200120022003 -20% -10% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Lakossági hitelállomány aránya a vállalati és lakossági hitelállományban (bal skála) Lakossági hitelállomány növekedési üteme (jobb skála) Vállalati hitelállomány növekedési üteme (jobb skála) A gazdasági ciklus fellendülésével ez várhatón ismét visszafordul. Forrás: MNB

23 A háztartások megtakarítási pozíciója 2003 közepén negatívba fordult A háztartások nagymértékű hitelfelvétele következtében a nettó megtakarítói pozíció 2003-ban negatívba fordult, de a finanszírozási képesség csökkenése már 1999 közepén elkezdődött. A háztartások követelései, tartozásai és nettó megtakarítási pozíciója (Mrd Ft) (konszolidált tranzakció alapján) -100 0 100 200 300 400 500 600 1995 Q1 Q2Q3Q4 1996 Q1 Q2Q3Q4 1997 Q1 Q2Q3Q4 1998 Q1 Q2Q3Q4 1999 Q1 Q2Q3Q4 2000 Q1 Q2Q3Q4 2001 Q1 Q2Q3Q4 2002 Q1 Q2Q3Q4 2003 Q1 Q2Q3Q4 -150 -100 -50 0 50 100 150 200 250 300 350 400 Pénzügyi eszközök {bal tengely} Kötelezettségek {bal tengely} Nettó finanszírozási képesség(+) / igény(-) = Eszközök - Kötelezettségek {jobb tengely} Trendvonal: Nettó finanszírozási képesség Forrás: MNB

24 Egyensúlyi mozgástér* 2004-2010 között Államháztartási deficit** 3-5% Fizetésimérleg deficit 5-7% Megtakarítások 2-4% FDIs + EU transzferek 5-7% * 3-5%-os éves inflációval ** EU pénzügyi transzferek költségvetési többlete nélkül Forrás: Növekedéskutató Intézet