Az eladósodás politikatörténete Földes György

Az előadások a következő témára: "Az eladósodás politikatörténete Földes György"— Előadás másolata:

1 Az eladósodás politikatörténete Földes György

2 I. A tervszerű eladósodás
Politika - külgazdasági nyitás (nyugat) - tőkés hitelek igénylése - optimizmus és új minőség - IMF- és Világbank-tagság újbóli felvetése => régi „fontolva haladó gazdaságpolitika végén támogatta a Politikai Bizottság

3 A hitel -. fizetési nehézségek => hitel felvétele -
A hitel - fizetési nehézségek => hitel felvétele - gazdaságpolitikai irányvonal lett, mert a pártve- zetés visszalépett a belső gazdasági kényszertől - világgazdasági fordulat => költségesebb a termelési struktúra átalakulása (a termelés meg- drágult, a piacok beszűkültek után a hitel vált könnyen elérhetővé Külföld - gazdasági válság => beruházások visszafogása, kínálat növekedése, olaj-milliárdok - kedvezőbb és nagyobb hitelek

4 II. Menekülés előre Az ötödik ötéves terv előkészítése - előterjesztés, április - pénzügyi helyzet stbilizálódása - következtetés: az eladósodás tervszerű növelése - jelentős kölcsönfelvétel - az infrastrukturális lemaradás, az energiaellátás és a műszaki fejlődés új beruházásokat igényel - forráskihelyezés

5 Dilemma -. 1974: tőkés világpiaci árrobbanás – KGST-árak -
Dilemma : tőkés világpiaci árrobbanás – KGST-árak - nemzetijövedelem-kihelyezéstől féltek - életszínvonal-emelés és nemzetijövedelem- növekedés bántása nélkül a kiút: a hitel - aggodalom – mérlegelték a hitelszűkülés ellen- súlyozási esélyeit - megalapozatlan – nem volt akadálya az eladósodásnak

6 Gondok - a hitelfelvétel kockázatai – nincs külső és belső garancia - a vezetés bizakodott - HA nem indul hanyatlásnak a világpiaci kereslet, és az ötéves terv céljait helyesen fogalmazták meg (nem), akkor is többet kellett volna törődni az adósság önmozgásával - 1,4 milliárd nettó kell => 2,7-3 milliárd dollárt kell felvenni az országnak => - bruttó és nettó adósság közt nő a különbség, adósságszolgálat önállósulása - másik: erőltetni kell az exportot, ellenőrizni az importot => eredeti célok akadályozása

7 Az új ötéves terv -. 1975. nov. : a KB véglegesíti az irányelveket -
Az új ötéves terv nov.: a KB véglegesíti az irányelveket - Németh Károly: a negyedik ötéves terv nem volt a legsikeresebb - nettó adósság: 1973 – 800 millió, 1975 – 2,2 milliárd, 1980-ra 4,3 milliárd dollár lesz - irányelvek: 30-32%-os nemzetijövedelem emelkedés népgazdasági hatékonyság egyensúly javítása kisebb beruházási ütem életszínvonal-gyarapodás külső források bevonása => - egyensúly helyreállítása + gazdasági, társadalmi fejlődés

8 Az első év -. nem lett rosszabb a kereskedelmi és a fizetési. mérleg -
Az első év - nem lett rosszabb a kereskedelmi és a fizetési mérleg - jelentés a Politikai Bizottságnak végén a nettó adósságállomány az export 51%-a, 1975-re 94% millió rubeles nettó követelés - terv: 400 millió rubel és 2,1 milliárd dollár külső erőforrás bevonása után: szocialista cserearányok romlása - keletre tőkekihelyezés (kétmilliárd rubel), hite- lezés (240 millió rubel) - nyugat felé eladósodás

9 1978 -. korrekciós év  a terv: gazdasági fejlődés
korrekciós év  a terv: gazdasági fejlődés (a behozatal nem haladhatja meg az 1977-est, a nem rubel viszonylatú importnak csökkennie kell) - => eladósodás - Jelentés febr.: napi törlesztés: 1976 – 40 millió dollár, 1977 – 50 millió, 1978 – 60 millió : nettó 3,6 milliárd, bruttó 6,7 milliárd dollár milliós növekedés (675 m) 1978 végére - új jelenség: a régiót egy kalap alá veszik => emelkedik a kamatszint, nő a hitelezői szerep - csökken a bizalom Magyarország iránt - MNB hozzányúl a devizatartalékhoz - nagyobb költségterhek, nő az árfolyamkockázat

10 Következmények -. az Előre Menekülés kudarcot vall -
Következmények - az Előre Menekülés kudarcot vall - megfeneklett a gazdaság hajója - megrendült az MSZMP politikája - hosszú betegség közötti időszak zavarai nem jártak együtt emberek szenvedésével, sőt látványos gazdasági növekedést és életszínvonal-javulást hoztak - alternatívák: továbbhaladás => összeomlás v. vállalni kell az életszínvonal stagná- lásával és a termelés átalakításával járó társadalmi konfliktusokat