KKV hitelezés és kockázatkezelés pénzügyi konferencia

Az előadások a következő témára: "KKV hitelezés és kockázatkezelés pénzügyi konferencia"— Előadás másolata:

1 KKV hitelezés és kockázatkezelés pénzügyi konferencia 2009.05.26.
Dr. Bába Ágnes vezérigazgató-helyettes, K&H Bank

2 visszaesés ??

3 a válság a KKV szektor szemével…

4 erősebb érintettség a kicsiknél

5 szívesen látott vendégek
Feldolgozó ipar azért tartja magát, száll vendéglátás pedig dinamikusan nő Építés és ingatlan már 08 elején visszaesett, csakúgy mint a logisztika, de az kezd kicsit magára találni Szolgáltatások lasabb, de tartós hanyatlásba kezdtek 08 Q3tól

6 még mindig a deviza… Nem lehet megszabadulni a FCY hitelektől?
Az árfolyam frászok ellenére a deviza hitelek nőttek tovább szeptember óta (devizák 253 FT-ra korrigálva!!) Vagyis ami növekedés van azt is devizában nőjük!!!

7 üzletpolitikai változások
az árak növekedése mindenkit érint teljes portfolió átárazása forrás drágulás részbeni továbbhárítása emelkedő kockázatok kompenzálása csökkenő deviza alapkamatok és stabilan magas HUF alapkamat - állami támogatás vagy árfolyamkockázat treasury ügyletek bevétele nőtt (de nem a KKV a fő célszegmens) deviza hitelek (alapkamatok csökkenése ellenére növekedő forrásköltség) akvizíció helyett a monitoringon és a behajtáson a fókusz kockázatkezelési eszközök inkább szűkültek, nem bővültek a KKV-k ügyfélkapcsolatának kezelése még munkaerő- és erőforrás-igényesebb lett

8 a kereslet is „alkalmazkodik”
5 elem (a 10ből) szokott pozitív tartományban lenni (EU, vevő, szállító, bank, versenyhelyzet) Ebből a körből a bank kikerült – szigorodó hitelfeltételek, áremelések, forrás drágulás – meredeken csökkenő, negatívbab forduló várakozások (versenyhelyzet is negatív lett, így már csak 3 elem van pozitívban) Összességben a bankokkal kapcsolatos elégedettség nem csökkent számottevően!!! belföldi banki hitelhez jutás lehetősége

9 megtérülés veszélyei „hitelt csak annak, akinek nincs rá szüksége”
kis cégeknél csak a készpénzfedezet „elég” az állami garancia szerepe létfontosságúvá vált árfolyam-érzékeny, illikvid értékpapírok befektetési alapok, részvények… az ingatlanpiaci likviditás több területen gyakorlatilag megszűnt ipari ingatlanok és a lakáscélú ingatlanok egyformán érintettek a közép-magyarországi régió nincs érezhetően előnyösebb helyzetben követelések bizonytalansága, körbetartozás, látszat-likviditás korábbi magasabb forgalomhoz igazodó hitelkeretek veszélye követelés-értékesítési lehetőségek eltűnőben

10 aggasztó jövőkép

11 a 2009-es első negyedévi tendencia is egyértelmű…
KKV ügyfelek száma átlag alatti minősítésű kategóriák

12 szektorok megkülönböztetése
a KKV-hitelezés 3 P-je pékek, patikák, pénzváltók még hitelezhetőnek tűnnek a hiteltörténet, illetve historikus pénzügyi adatok használhatatlanok árfolyam és egyéb kockázatok is nehezen felmérhetőek treasury ügyletek deviza alapú hitelek

13 kedvencekből is mostohagyerek
értékvesztés (zárójelben az adott ágazat hiteleinek aránya a teljes vállalati portfolióban)

14 közös kiútkeresés közös érdekeltség a folyamat megállításában:
az államnak hosszú távon sikeres cégekre (adóbevételekre) a lakosságnak munkahelyekre a KKV szektornak hitelre az országnak értékteremtésre, a kapacitások kihasználására a bankoknak pedig üzletre van szüksége érdekközösség: EU-IMF-Magyarország a globális és az európai recesszió megállítása IMF és EU hitel, deficit-elvárás enyhítése az elmúlt 2 évben EU-s forrásokból indult 1800 mrd Ft-os állami és önkormányzati beruházási projekt egy része ma már a megvalósítás fázisában van (útépítés, város-rehabilitáció, oktatás, egészségügy stb.)

15 kormányzati szerepvállalás
refinanszírozott hitelek – széles kínálat beruházások esetén EU források átcsoportosítása a hitelprogramokba EU „pántlika” (működést nem, csak fejlesztést támogat) eltér a hazai szándéktól (UMFOR – működési likviditás kezelés) Közép-Magyarországi lehetőségek korlátosak párhuzamos termékek megléte ÚMV Vállalkozásfejlesztési EURIBOR+4%, ÚMV KKV Hitelprogram EURIBOR + kb 5,5%, KMOP nem mikrohitelek (Jeremie) termék paraméterek és igénylők profilja alapján inkább mikrohitel intézmények intézményi garanciák – növekvő lehetőségek új intézmény (MV Zrt.) rugalmas, de nem kellően definiált eljárásrend HG Zrt. forrásbővülés, kockázati érzékenység mérsékelt csökkenése rugalmas eljárásrend (UMFOR- fedezeti előírás csökkenése, 3 napos átfutás) 90%-os kezességvállalási lehetőség (erős megkötésekkel: kezesség <= előző bérköltség)

16 közvetlen uniós lehetőségek
közvetlen EU források változó egyensúly a visszatérítendő támogatások (hitelprogramok) és a vissza nem térítendő támogatások között (pályázatok) KMOP – aránytalan forrásallokáció (GDP EU átlag 75%-án) jelentős változások: forrásátcsoportosítás a produktív szektorokba kvalifikációs és vállalási feltételek könnyítése biztosítéki rendszer enyhítése előleg lehívás kiterjesztése átfutási idők csökkentése

17 fejlesztendő (?) területek
tapasztalatok pályázási kedv nem csökken, bár a vaskos dokumentáció sokakat elriaszt átstrukturálódás az igényekben jelentős potenciál Új Magyarország Mikrohitel a mikrofinanszírozó intézmények ügyfélkörének felel meg a banki finanszírozás feltételeivel járó „mellékhatásokat” (hitelbírálati eljárás, adósminősítés, tárgyi fedezetek elfogadhatóságának szűkebb köre…) ez az ügyfélkör nehezen tolerálja igény (működési likviditás) versus kínálat (fejlesztés) Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram eddig egy ügylet sincs tudomásunk szerint Bognár Mihály, PIG: Az EU szándéka, hogy a sokkal multiplikatív, ezáltal hatékonyabb, ugyanakkor kevésbé piacbefolyásoló visszatérítendő támogatásokra (VNT) fókuszáljon a jövőben a vissza nem térítendő támogatások helyett. Ilyenek pl. a mikrohitel, a különféle garanciaprogramok, ill. a kockázati tőkeprogram (EU-ban JEREMIE, nálunk az Új Mo. Program néven fut). Ez a hangsúly áthelyeződés érzékelhető Magyarországon is, ugyanakkor a VNT aránya még sokáig domináns marad. A két támogatási forma együttélése, szinergiája erősödni fog A KMOP programban kisebb volumenű források, mert a régió fejlettségi átlaga az EU regionális fejlettségi átlagát meghaladja. A kisebb volumenű források a VNT támogatási intenzitásokban is megjelennek (jelenleg Bp. max. 25%, Pest m. max. 35%, január 1-től tovább csökken!) A válság kirobbanása egybeesett az aktuális pályázati rendszer tervezett revíziójával (2009. IV. né). Ez lehetőséget teremtett arra, hogy értékeljék a támogatási rendszerek fókuszában álló KKV-k helyzetét, és a megváltozott körülményekre tekintettel a források felhasználásának hatékonyságát fokozzák. A változások az alábbiakban érhetők tetten: A korábbi trend megfordult, és a döntően állami nagyprojektekre és önkormányzati nagyberuházásokra koncentráló források még nem lekötött részét „újrapántlikázták”, ezzel megduplázva a vállalkozások (többnyire KKV-k) által közvetlenül elérhető források nagyságát (450 mrd. -> 900 mrd. / ). Így az időarányos összes támogatási volumen 1/3-a a vállalkozási szektorban hasznosulhat. A korábbi szigorú feltételeket enyhítették mind a pályázaton történő elindulás tekintetében (pl. év/év alapon nagyobb mértékű árbevétel visszaesés megengedése (5 helyett 15-20%), vagy a legújabb: a Parlament én elfogadta a rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő jogszabályváltozást, melynek eredményeképpen az enyhébb munkaügyi vétséget elkövető vállalkozások indulhatnak az uniós és hazai pályázatokon), mind a pályázatban tett vállalás tekintetében (nem kell árbevétel növekedést vállalni, és ehelyett vállalható az alkalmazotti létszám szinten tartása) 25 m Ft támogatásig nem kell biztosíték! A támogatási szerződést megkötését követően azonnal lehívható megítélt támogatás 40%-a (korábban 25%) előlegként. Ez a banki támogatás előfinanszírozásban időbeni változást jelent csak: nem a beruházás elején, hanem a megvalósítás közben keletkezik finanszírozási igény. Általában csökkentek az átfutási idők. Van olyan pályázat, ahol a benyújtást követő 3-4 héten belül elbírálják a pályázatot. A K&H Pályázati tanácsadás igazgatóság tapasztalata szerint a válság reálgazdaságba történő átgyűrűzésével párhuzamosan nem tapasztalható a pályázási kedv általános csökkenése. Ennek elsődleges oka a feltételrendszerben történt, fent említett pozitív irányú változás. Van olyan pályázat, hol a tavalyi megduplázott keretet (9 mrd. Ft -> 18 mrd. Ft) már most túllépte a beérkezett támogatási igény, emiatt a pályázatot időleges felfüggesztették (GOP-2.1.1/A mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése, az ún. automatikus pályázat). Nem is beszélve a munkahelymegtartó pályázatok iránti nem mérséklődő keresletről. Megfigyelhető ezzel párhuzamosan, hogy az inkább a KKV szektor felső szegmensét célzó (középvállalkozások) pályázatokkal kapcsolatos érdeklődés lankadt. Ennek oka lehet egyrészt, hogy a pályázat korábban a beszállító/exportáló hazai KKV igényeit szolgálta, akiket leginkább érintett a válság, másrészt az ilyen nagyobb KKV-k tudatosabban, stratégiai módon viselkednek a beruházási döntéseikben, így sokan a beruházás elhalasztása mellett döntöttek. A VNT-kben további jelentős, ki nem használt potenciál elsősorban az energetikai, környezetvédelmi jellegű beruházásokat támogató, ill. az innovációs, K+F projektek refinanszírozására alkalmas pályázatok esetében jelentkezik. Volumenét tekintve ez több 10 Mrd. Ft. A közvetlenül a számukra megjelölt pályázati lehetőségek mellett a KKV-k közvetett haszonélvezői is lehetnek az EU-s forrásoknak. Az elmúlt 2 évben mintegy 1800 Mrd. Ft-nyi állami és önkormányzati beruházási projekt kapott zöld lámpát, melyek többsége ma már a megvalósítás fázisában van (útépítéstől városrehabilitáción át az oktatási és egészségügyi intézményekig).

18 uniós várakozások

19 lehetőségek – KKV nézőpontból

20 Köszönöm a figyelmet!