A modern demokráciák működése

Az előadások a következő témára: "A modern demokráciák működése"— Előadás másolata:

1 A modern demokráciák működése
Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája

2 Miről lesz szó? A modern demokrácia fogalma
A modern demokráciák gyökerei A mai demokráciák működése A magyar demokrácia

3 1. A modern demokrácia fogalma
ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 4 féle államtípus: a) demokratikus b) autokratikus c) totális d) fundamentalista 2 féle államforma: monarchia vagy köztársaság demokrácia vagy demokráciák?

4 A modern demokrácia kritériumai
1.jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2.jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő 3.népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4.hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5.kisebbségi jogok védelme

5 2. A modern demokráciák gyökerei
ókori Athén: Kr.e.508-Kr.e.322 a modern demokrácia kialakulása: angol alkotmányos monarchia felvilágosodás az Amerikai Egyesült Államok születése a nagy francia forradalom

6 Az angol alkotmányos monarchia
1689: Orániai Vilmos aláírja a Jognyilatkozatot a kormányt a többséghez jutott párt tagjaiból nevezi ki a király személyi és vagyonbiztonság: független bíróság

7 A felvilágosodás alapvetően megváltozik az emberről, a társadalomról alkotott kép társadalmi szerződés (John Locke): az ember természeti jogait átruházta önkéntes szerződésben az államra, de joga van ezt felbontani Rousseau: népszuverenitás: a legfőbb, hatalom a nép kezében van, a döntéseket végső soron a nép hozza, népfelség elve Montesquieu: a három hatalmi ág szétválasztása

8 John Locke: Két értekezés a polgári kormányzásról
„Az ember… teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga , hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt… A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik… Ám de az államban ez az önbíráskodás nem lehetséges… Ez a jog az államra van átruházva…”

9 Az Amerikai Egyesült Államok születése
: az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca

10 Függetlenségi nyilatkozat
1776. július 4. /Thomas Jefferson , Benjamin Franklin "Mi a következő igazságokat maguktól értetődőknek tartjuk: minden ember egyenlőnek teremtetett, nekik a Teremtő bizonyos el nem idegeníthető jogokat adott, melyek közé tartoznak egyebek között, az élet, a szabadság, a boldogságra törekvés, ezen jogok biztosítására a kormányok vannak, melyek az őket megillető hatalmat a kormányzottak beleegyezéséből származtatják, a népnek joga van arra, hogy ha egy kormányforma erre a célra veszedelmes, azt megváltoztassa ..."

11 Az USA alkotmánya 1789-ben lép életbe
a világ legrégebbi érvényes alkotmánya 26 kiegészítést tartalmaz első 10 kiegészítés: 1791. Bill of Rights = Jogok Törvénye: az alapvető emberi szabadságjogok (szólás-, sajtó -, vallásszabadság, törvénynek megfelelő eljáráshoz, gyülekezéshez való jog, ártatlanság vélelme )

12 Az Amerikai Egyesült Államok
rabszolgaság kérdése köztársaság vagy demokrácia: demokratikus köztársaság ~római elnevezések: szenátus, kongresszus ~közös ügy az egyéni érdek előtt ~ma két párt neve: republikánusok, demokraták

13 A francia forradalom 1789. május 5. : 175 év után rendi gyűlés
a harmadik rend: a nép 96 %-a,1 szavazat 1789. aug. 26. : Emberi és polgári jogok nyilatkozata 1791-es polgári liberális alkotmány

14 Miben különböznek a mai demokráciák?
A választójog kiterjesztése a század során: munkásmozgalmak, pl tól chartizmus feminista mozgalmak a női választójogért feketék helyzete az USA-ban

15 A női választójog kiterjesztése
1893. Új-Zéland 1920. USA 1928. Nagy-Britannia 1945. Magyarország 1971. Svájc

16 3. A mai demokráciák közvetett/ közvetlen demokrácia
„ A nép kormányzása a nép által és a nép számára.” Abraham Lincoln közvetett/ közvetlen demokrácia demokratikus intézmények választási rendszerek többségi/ konszenzusos demokrácia

17 Közvetett és közvetlen demokrácia
- ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak - Rousseau az antik görög ideál híve volt - modern formája : népszavazás = referendum Közvetett demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat - választás célja: a hatalom átruházása párt: olyan politikai szervezet, amelynek célja a politikai hatalomból való részesedés, így ellátja a polgárok érdekképviseletét néppárt/ gyűjtőpárt: az ideológiai elemek háttérbe szorultak az as években

18 Demokratikus intézmények
parlament államfő kormány közigazgatás bíróság alkotmánybíróság ombudsman

19 Parlament Feladata - törvényalkotás - a végrehajtó szerv ellenőrzése
(beszámoltatás,kérdés,interpelláció,vizsgálóbizottság) - a nyilvánosság biztosítása Belső szerkezete: - élén a házelnök - nem az egyéni képviselők, hanem a pártfrakciók csatározásai - bizottságok: állandó és ad hoc, nem a plenáris ülésen (plénum= a ház egésze), hanem bizottságokban folyik a törvényalkotás

20 Parlament Felépítése: - egy- és kétkamarás parlamentek
- szimmetrikus/ aszimmetrikus kamarák kétkamarás=bikamarális parlamentek A második kamara szimbolikus: Nagy-Britannia korporatív jellegű: ír felsőház regionális alapon szerveződő: Svájc

21 Államfői hatalom korábban egy személyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom feje szerepe egyre inkább szimbolikus: a nemzet egységének kifejezője széles kinevezési jogkör: diplomaták, professzorok, tábornokok részt vehet a parlamenti munkában gyenge vétójog: csekély mérlegelési jogkör

22 Államfői hatalom két szélsőséges példa
Nagy- Britannia a monarchia feje az államfő a törvények érvényessége aláírásától függ 1707 óta nem élt ezen vétójogával 1953 óta az uralkodó: II. Erzsébet Amerikai Egyesült Államok elnök: államfő és miniszterelnök az elnök a végrehajtó hatalom feje jelenleg Barack Obama

23 Kormány Feladata - tanácsadóból lett végrehajtó szervezet
- ma a parlament által hozott döntéseket hajtja végre - DE! a törvényalkotásban is egyre nagyobb a szerepe -> a legtöbb törvényjavaslatot a kormány terjeszti be -> a rendeletalkotás is a kormány joga - külügyek és hadügyek terén nagy döntési szabadság Klasszikus tárcák Külügy, Belügy, Pénzügy, Hadügy, Igazságügy

24 Kormány Felépítése miniszterek és államtitkárok
kormányfő: miniszterelnök / kancellár miniszter: minisztérium vezetője, adott ágazat irányítója Kormányformák ( a törvényhozó és végrehajtó hatalom kapcsolata ) elnöki = prezidenciális pl. USA parlamentáris pl. Nagy- Britannia kancellári pl. Németország, Magyarország félelnöki pl. Franciaország

25 Közigazgatás - jóléti állam kiépülése: megnövekedett feladatkör - demokratizmus ~ jogszerűség - hatékonyság ~ szakszerűség - kormány irányítja, de mennyire függ tőle? - központi és önkormányzati szervek - centralizált és decentralizált államok

26 Bíróság - a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban
- személyi és szervezeti függetlenség kontinentális jogrendszer jogi normák általános helyzetekre angolszász jogrendszer precedensjog

27 Alkotmánybíróság Alkotmány alaptörvény, egyetlen jogszabály sem
lehet vele ellentétes - módosítása: minősített (2/3-os) parlamenti többség és/vagy népszavazás - az alkotmányt őrzi és értelmezi - konkrét normakontroll - USA: nem különül el az alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) feladatkörébe tartozik - Európa: elkülönül, előzetes normakontroll pl. Ausztria, Olaszország - Nagy- Britannia: íratlan alkotmány

28 Ombudsman az egyéni jogvédelem eszköze, a nép ügyvédje
egyéni kérelem alapján jár el, jogorvoslatot kezdeményez általános- és szakombudsman Svédország, ben az első Európai Unió: 1995 óta saját ombudsman

29 Választási rendszerek
a választások lebonyolítását, a szavazatok mandátummá alakítását szabályozza mandátum: országgyűlési képviselői megbízás nem semleges technika

30 A magyar demokrácia működése
Magyarország alaptörvénye 2001. április 25. ALAPVETÉS A) cikk HAZÁNK neve Magyarország. B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

31 Az alkotmány vagy alaptörvény
1946. február 1. óta köztársaság Magyarország 1949. augusztus 20-án fogadták el 1989. október 23-án lépett hatályba az átfogó módosítása 2012. január 01-től Alaptörvény -> közvetett demokrácia, kivéve a népszavazást ~ ügydöntő népszavazás ~ véleménynyilvánító népszavazás

32 Parlament 1848-tól népképviseleti
1867. után Főrendiház és Képviselőház között egykamarás 1945. óta újból egykamarás 386/200 képviselő, négy évente választások 1883-tól 1904-ig épül a parlament Steindl Imre tervei alapján

33 Parlament bizottságok és frakciók
az országgyűlés elnöke (házelnök) egyben a házbizottság elnöke is az ülésezési rend nincs megfelelően szabályozva beterjesztés, tárgysorozatba vétel, viták, határozathozatal

34 Államfő = köztársasági elnök
5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot jelenleg Áder János

35 Kormány általában koalíciós kormányok jellemzőek elnöki kormányforma
: MDF- FKgP- KDNP / Antall József+ Boross Péter : MSzP- SzDSz / Horn Gyula : Fidesz-MDF-FKgP / Orbán Viktor : MSzP-SzDSz / Medgyessy Péter+ Gyurcsány Ferenc 2010- Fidesz-KDNP / Orbán Viktor elnöki kormányforma konstruktív bizalmatlansági indítvány

36 Bíróság 1. fok: helyi (járásbíróság)
2. fok: megyei/fővárosi (törvényszék) 3. fok: ítélőtáblák Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : Kúria / Legfelsőbb Bíróság

37 Alkotmánybíróság -> konkrét, absztrakt, előzetes normakontroll

38 Ombudsman= országgyűlési biztos
->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos

39 Összegzés 1973-ban demokratizálódási hullám: Portugália, Görögország, 1975: Spanyolország 12 dél-amerikai ország , végső Chile: 1990. a Szovjetunió felbomlása: Közép- és Kelet- Európa demokratizálódása 10 év az átmenet: intézményépítés, 10 év a konszolidáció: politikai kultúra fejlődése az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltétele a stabil demokrácia jelenlegi USA politika: Irak, Irán